A Mérték Médiaelemző Műhely a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás kampányában 1000 fős országos reprezentatív mintán kérdőíves kutatást végzett. A célunk az volt, hogy jobban megértsük az online tartalomfogyasztás néhány aspektusát, valamint képet kapjunk a Megafon ismertségéről és megítéléséről. Az adatfelvételt és az adatelemzést a Závecz Research készítette.

Az internetes tájékozódás széles körben elterjedt, a válaszadók felére jellemző az online hírforrások használata. Népszerűek az online beszélgetős műsorok is (youtube, podcast), a válaszadók 48 százaléka tájékozódik legalább alkalmanként ilyen módon a politikáról és a közéletről. 

A közösségi média platformok használata széles körben elterjed és a megkérdezettek többsége szokott közéleti tartalommal találkozni ezeket az oldalakon, 44 százalék legalább heti rendszerességgel.  

Ez a kutatás is mutatja, hogy a felhasználói tudatosság napjainkban mennyire fontos kérdés. A válaszadók harmada legalább heti szinten kattint különböző digitális platformok (pl. Google, Facebook) algoritmusa által felkínált cikkekre. 

Figyelemreméltó, hogy az internetes hírfogyasztók mindössze 45 százaléka állította, hogy csak olyan forrásból tájékozódik, amit ismer és megbízhatónak tart. Ugyanakkor 53 százalék arról számolt be, hogy nem mindig figyel oda, milyen forrásból származik az az információ, amivel találkozik. Nem meglepő, hogy a válaszadók nem igazán bíznak azoknak az információknak az igazságtartalmában, amelyekkel az interneten találkoznak. 

A kutatás egyik célja volt, hogy a Megafon ismertségét és az ezzel kapcsolatos tudatosságot is mérje. Kiderült, hogy a Megafon-csoportba tartozó politikai influenszerek ismertsége nem túlságosan magas: A válaszadók 43 százaléka ismeri legalább egy influenszer nevét, a legnépszerűbb szereplő (Apáti Bence) ismertsége 30 százalékos. Azok körében, akik legalább egy influenszer nevét ismerik, 29 százalék tudja a nevet a Megafonhoz kötni. 

Ha a teljes mintát nézzük, csak minden ötödik válaszadó ismeri a Megafont. Azok körében, akik ismerik valamelyik influenszer vagy a Megafon nevét, a válaszadók harmada legalább heti szinten találkozik hozzájuk köthető videóval. A Tisza-szavazók, a megyeszékhelyen élők és a diplomások találkoznak a legnagyobb arányban ilyen videókkal. 

A Megafon tartalmak megítélése nem annyira egyöntetűen negatív, mint azt sokan gondolják. A videót már látott válaszadók csak 39 százaléka mondja határozottan, hogy soha nem nézi végig ezeket az anyagokat. Azok körében, akik szoktak találkozni Megafon videóival, mindössze 37 százalék állítja, hogy nagyon zavarják ezek a tartalmak. 

Az a tény, hogy a Megafon a kormányoldalhoz áll közel, meglehetősen széles körben, 76 százalékban ismert azok körében, akik találkoztak már a Megafon nevével. A tudatosság hiányára utal azonban az, hogy a Megafon tartalmakkal találkozó válaszadók körében mindössze 30 százalék tudja, hogy fizetett tartalomról van szó. 

A Megafont ismerő válaszadók közel kétharmada nem tartja hitelesnek ezeket a tartalmakat. A válaszadók mindössze harmada állítja, hogy nem változott a véleménye az elmúlt időszakban, és háromszor annyian mondják, hogy kedvezőtlenebb lett a véleményük (36 százalék), mint ahány válaszadó kedvezőbben látja a Megafon tevékenységét (12 százalék) a korábbiakhoz képest.

A tanulmány itt érhető el. 

 

* * *

A választási dezinformációt vizsgáló projekt megvalósítására a Political Capital által vezetett, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Műhely részvételével működő konzorcium 143 ezer eurós támogatást nyert a European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF) nyílt pályázatán. Az EMIF által támogatott bármely tartalomért kizárólag a szerző(k) felelősek, és az nem feltétlenül tükrözi az EMIF, valamint az Alap partnerei, a Calouste Gulbenkian Foundation és a European University Institute álláspontját.