Elemzésünkben a a győri önkormányzati lapot, a Győr Pluszt vizsgáltuk a nemrég nyilvánosságra került lakáskassza botrány esetét felhasználva. A botrány kirobbanását követő húsz nap 525 online cikkéből 68-at elemeztünk, amelyek a polgármesterrel, a Győr-Szol Zrt-vel vagy a győri közgyűléssel foglalkoztak. Azt vizsgáltuk, kik jutnak szóhoz, kit idéznek közvetlenül, illetve kik azok, akik csak mások narratíváján keresztül jelennek meg. A helyi Győr Plusz következetesen megtagadja a megszólalási lehetőséget a jelenlegi független városvezetéstől, miközben sorozatosan negatív, sokszor bizonyítatlan vagy egyoldalúan értelmezett állításokat tesz közzé róluk. Horváth Kata és Papp Dóra írása.

A Győr Plusz önkormányzati lapként közvetlenül közpénzből működik, vagyis elvárható lenne tőle, hogy a város lakóit sokszínűen és pártatlanul tájékoztassa, ne pedig egyetlen politikai oldal szócsöveként funkcionáljon. Egy ilyen médium legitimációját az adja, hogy formálisan a helyi közösség érdekeit képviseli, így súlyos demokratikus deficitet jelez, ha a szerkesztési gyakorlat a mindenkori hatalmi elit politikai kommunikációjának szolgálatába áll, miközben ellenzéki vagy független szereplőket következetesen háttérbe szorít. Az önkormányzati lapok általában is kockázatos műfajnak számítanak: ha létezne erős, plurális helyi médiapiac, nem lenne szükség arra, hogy az önkormányzat saját sajtóterméket tartson fenn, a gyakorlatban azonban ezek az orgánumok – gyakran még ellenzéki vezetésű településeken is – könnyen propagandafelületté válnak. Ebben a kontextusban a Győr Plusz kiegyensúlyozottságának vizsgálata nem pusztán szakmai-etikai kérdés, hanem annak a tágabb problémának a része, hogy a közpénzből finanszírozott helyi média mennyiben képes valódi közszolgálati funkciót betölteni, és mennyiben reprodukálja a pártpolitikai kommunikáció logikáját. Ha a média egyoldalúan emeli ki a neki kedvező szempontokat, elhallgatva vagy strukturálisan háttérbe szorítva az eltérő nézőpontokat, akkor a nyilvánosság szűkül, a közönség pedig torz képet kap a politikai valóságról.  

A győri helyi médiakörnyezet sajátos felépítését a Győr Plusz Média Zrt. működési modellje határozza meg, amely a közszolgálati feladatellátás álcája alatt valójában nem követi a kiegyensúlyozottság alapkövetelményeit. A Győr Plusz Média – mely magába foglalja a Győr+ Televíziót, Győr+ Rádiót, gyorplusz.hu online portált, illetve kiadja a Győr+ Hetilapot több mint 50 000 példányban –   a városi közszolgáltató, a Győr-Szol Zrt. 100%-os tulajdonában lévő leányvállalat, így közvetett módon teljes mértékben önkormányzati tulajdonú, mégis éles a szembenállás a jelenlegi városvezetéssel. Miközben a médiacég ingyen használja a városi hirdetési felületeket (óriásplakátok, citylightok), a működése súlyosan veszteséges, és kizárólag az önkormányzati finanszírozásnak köszönhetően folytathatja munkáját. 

Annak ellenére, hogy Győrben 2024-ben lecserélődött a városvezetés (18 év fideszes vezetés után), a Győr Plusz szerkesztési gyakorlata továbbra is a korábbi politikai erővonalakat követi. Az elemzés adatai szerint a korábbi elitre nézve kritikus ügyek – mint a Győr-Szol lakáskasszájából hiányzó 1,7 milliárd forint – jóval kevesebb figyelmet kapnak, vagy finomabb megfogalmazásban jelennek meg. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi polgármester láthatósága rendkívül korlátozott: Pintér Bence csak negatív kontextusban, közvetlen idézetek nélkül jelenik meg a cikkekben, miközben a Fidesz–KDNP-frakció képviselőinek és egyéb kormányzati szereplők megszólalási lehetőségei és idézettsége messze felülmúlják a város vezetőjét. 

A botrány kirobbanása óta eltelt 20 napban (február 3. és 23. között) 525 cikk jelent meg a GyőrPlusz online felületén. Ebből összesen 68 cikk foglalkozott valamilyen formában a polgármesterrel, a Győr-Szol Zrt. tevékenységével, illetve a győri közgyűléssel. Elemzésünkhöz ez utóbbi 68 cikket vizsgáltuk részletesen. Az elemzés során az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk, mennyire kiegyensúlyozottan tájékoztat a helyi önkormányzati lap, a GyőrPlusz online hírportál. Ehhez azt vettük figyelembe, hogy a témában fontos cikkekben mely politikusok jutnak szóhoz és kik azok, akiket csak említenek, de igazából nem idéznek. Emellett vizsgáltuk ezen szereplők megítélését, valamint a cikkekben megjelenő narratívákat. A cikkekben megjelenő szereplők láthatóságát és megítélését a Hopmann és szerzőtársai (2011) politikai egyensúly kategóriarendszerét felhasználva kategorizáltuk.

Ki beszél és kiről beszélnek? 

A kiegyensúlyozottság vizsgálatakor fontos szempont volt, hogy a szereplők közül ki az, akit idéznek az önkormányzati lap cikkeiben, és kik azok, akik úgy szerepeltek, hogy nem kaptak szót. Az, hogy egy adott politikai vagy közéleti szereplő a saját megfogalmazásában, közvetlen idézetek vagy érdemi reakció formájában jelenik-e meg, vagy csupán mások narratíváján keresztül, alapvetően meghatározza a róla kialakuló kép sokszínűségét és hitelességét. Ha egy ügyben az egyik fél rendszeresen idézve, saját hangján szólal meg, míg a másik csak közvetetten, a „néma” szereplő nem tudja keretezni saját cselekedeteit, magyarázatot adni motivációira, cáfolni a róla szóló állításokat, így a közönség csak egy előre szelektált, részleges nézőponttal találkozik.

1.ábra A nyolc legtöbbet említett vagy idézett szereplő a vizsgált cikkekben

Ahogy az első ábrán is látható, Pintér Bence polgármester szerepelt a legtöbb cikkben, de ez korántsem jelenti azt, hogy sokat idézték volna a politikust. A Győr-Szol Zrt. közleményeit több cikkben idézték, mint a polgármestert és az alpolgármestert együtt. Még Lázár János közlekedési minisztert is –  aki február 10-én tartott Lázárinfót a városban –  ugyanannyi cikkben idézték, mint Győr alpolgármesterét, Kósa Rolandot. 

Az eltűnt 1,7 milliárd ügyét a Győr-Szol közleményeit szinte szó szerint átvevő cikkekből ismerhették meg a GyőrPlusz olvasói. A cég vezetőjének Facebook-videójáról, melyben Sárkány Péter visszautasította a vádakat, több cikk is olvasható a portálon. Ezzel szemben Pintér Bence első videójának, mely az egész botrányt kirobbantotta látszólag nem volt elég magas a hírértéke a GyőrPlusz munkatársai szerint, hiszen azt a videót csupán egyetlen cikk dolgozta fel, melynek már a címe is beszédes: “A polgármester megalkudott a Tiszával és együtt teszik tönkre a várost?”. 

Ezzel szemben a Fidesz-KDNP-frakció vezetői szinte kizárólag úgy jelentek meg a GyőrPlusz oldalán, hogy szavaikat szó szerint idézi az önkormányzati újság. Sőt a frakció képviselői gyakori vendégei voltak a Győr+ Rádió Juice című műsorának, ahol hosszasan kifejtették saját álláspontjukat. A polgármestertől azonban egyetlen interjú sem jelent meg a botrány időszakában. Érdekesség, hogy a korábbi, az országos nyilvánosságban is ismertté vált polgármesterek, Borkai Zsolt és Dézsi Csaba András, akik szintén képviselők a győri közgyűlésben, ugyancsak alig jelentek meg a vizsgált cikkekben (Borkai Zsolt egyetlen cikkben tűnt fel, mikor a közgyűlésen kérdezett). 

A szereplők megítélése

A megszólalások mellett azt is megvizsgáltuk, hogy hogyan ábrázolja az egyes szereplőket a GyőrPlusz. Ehhez minden egyes szereplőt az alábbi négy kód alapján kategórizáltunk; (1) kedvező, (2) kedvezőtlen, (3) ambivalens és (4) semleges, attól függően, hogy a cikkben szereplő személy vagy szervezet szempontjából a tudósítás kedvezőnek vagy kedvezőtlennek tekinthető. Az „ambivalens” kódot akkor használtuk, mikor a cikk negatív ugyan, de az egyénnek vagy szervezetnek megvan a lehetősége, reagáljon a negatív tudósításra (Hopmann et al., 2011).

2. ábra A szereplők megítélése a cikkekben (0 – semleges)

Ez alapján – ahogy az a második ábrán látható – a vizsgált cikkekben a Győr-Szol Zrt. volt a legkedvezőbb színben feltüntetve, míg Pintér Bence kiemelkedően negatív szerepet kapott. Nem volt olyan cikk, amely kedvező fényt vetett volna a polgármesterre, véleményét pedig mindössze 4 cikkben védhette meg. Ez nyilván az idézetek számával is összefügg, nehéz úgy megvédeni valaki igazát, hogy nem kap szót. Kósa Roland szintén csak egy alkalommal védhette meg magát, míg 11 cikkben negatív, 1 esetben pedig semleges hangvételű cikk jelent meg az adott téma kapcsán az alpolgármesterről. 

A Győr-Szol Zrt. 20 cikkben szerepelt (nem számolva azokat a cikkeket, melyekben Sárkány Péter, a cég vezetője név szerint volt megemlítve), ebből 16 esetben kedvező, 3 semleges, illetve egyetlen ambivalens megítéléssel. Azt azonban fontos hozzá tenni, hogy az ambivalens cikkben sem a GyőrPlusz újságírója tüntette fel negatív szerepben győri közszolgáltató céget, hanem Pintér Bence egyik megszólalása. A Fidesz-KDNP frakció tagjairól nem született egyetlen negatív hangvételű cikk sem a vizsgált időszakban. 

Narratíva és szóhasználat 

A cikkekben megjelenő narratívákat is vizsgáltuk. A narratívák elemzése így lehetővé teszi annak feltárását, milyen történetként konstruálódik például a helyi politikai konfliktus: kik a „hősök”, „áldozatok” vagy „elkövetők”, hogyan osztja szét a felelősséget és a cselekvőképességet az adott cikk, illetve milyen módon legitimál vagy delegitimál bizonyos szereplőket. A GyőrPluszban megjelenő leggyakoribb narratívák, melyek a harmadik ábrán láthatók, jól megmutatják, kit mutatott be ellenségként az online portál. 

Leggyakrabban az “Elhibázott városvezetés” toposszal találkozhatott az olvasó, mely megosztva vonatkozott a polgármesterre és az alpolgármesterre. Ez gyakorta együtt járt a “Megszorítások” narratívával, melyek az elmérgesedő vitát övezték a győri költségvetésről. Helyi lapként a Győr Plusznak fontos szerepe lehetne abban, hogy a város lakói tájékozódhassanak erről a fontos vitáról, ám ahogy azt az elemzésünk több ponton is bizonyítja, a vizsgált online portál nem felel meg a pártatlanság alapvető feltételeinek.

A cikkek közel harmadában jelent meg a “Győr-Szol Zrt. jó” narratíva. Ebben az is közrejátszott, hogy az online portálon rendszeresen jelennek meg a cég közleményei, melyekből megtudhatja az olvasó, milyen városfejlesztési, illetve karbantartási munkálatokat végeznek el. Emellett az is gyakran szerepelt a portálon, hogy Sárkány Péter, a Győr-Szol Zrt. vezetője már minden félreértést tisztázott, csupán a cég “meghurcolása” történik. 

Február 13-án a Győr-Szol egy közleményben reagált, hogy a gazdasági igazgatója távozott a vállalattól, illetve cáfolta a híresztelésket, hogy ez összefüggésben állna az eltűnt 1,7 milliárddal. Erről hírt adott a GyőrPlusz is, melyben nem csak, hogy egyáltalán nem érezték fontosnak, hogy kontextust biztosítsanak az olvasóiknak, hogy pontosan milyen esetről van szó, de az egész botrányra úgy hivatkoztak, hogy “a «lakáskasszával» kapcsolatos kérdés”, illetve “pénzügyi vita”. A portál emellett következetesen kerülte, hogy le kelljen írni a hiányzó összeget, helyette úgy hivatkozott rá, mint “szakmai félreértésen alapuló” vita vagy “alaptalan vádaskodások”. 

Pintér Bence és kabinete ellen nem csak az új költségvetéssel kapcsolatban figyelhettünk meg visszatérő narratívákat. Gyakran visszatérő szófordulat volt, hogy a polgármester “balhézik” és “uszít”, illetve “mestere a polgárok hergelésének”. Kisebb mértékben, de megjelent az a narratíva is, melyet a Fidesz-KDNP-frakció politikusai előszeretettel ismételtek meg gyakorta, miszerint Pintér Bence az “ország különböző részéről” az “interneten toborzott” aktivistákat, mert igazából nem a győrieket háborodtak fel az 1,7 milliárd eltűnésén. 

Végezetül, ha még nem sikerült volna minden olvasót meggyőzni az elhibázott városvezetéssel és “balhézással” arról, hogy a jelenlegi polgármester alkalmatlan, végső érvként az is megjelenik tíz cikkben, hogy Pintér Bence igazából tiszás. A polgármester ugyan a a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület színeiben nyert a 2024-es választásokon, a GyőrPluszban megjelent cikkek mégis azt írták, “a Magyar Péterrel kötött politikai alkuja érdekében tönkre akarja tenni a város működését” Pintér, valamint a polgármester által benyújtott költségvetési tervezetre is rendszeresen úgy hivatkoztak mint “tiszás megszorító csomag”. 

Elemzésünk megmutatja, hogy miközben a Győr-Szol Zrt. és a Fidesz–KDNP-frakció szereplői következetesen kedvező keretben, gyakran saját megszólalásaikkal jelennek meg, addig a független polgármester szinte kizárólag negatív kontextusban, erősen korlátozott idézettséggel szerepel, ami azt jelzi, hogy a GyőrPlusz szerkesztési gyakorlata a közszolgálati jelleg helyett a korábbi politikai erővonalakhoz igazodó, aszimmetrikus és kiegyensúlyozatlan tájékoztatást valósít meg.

Forrás:

Hopmann, D. N., Van Aelst, P., & Legnante, G. (2011). Political balance in the news: A review of concepts, operationalizations and key findings. Journalism, 13(2), 240-257. https://doi.org/10.1177/1464884911427804