A 2026-os országgyűlési választási kampányban a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói ismét médiafigyelést végeznek. Hét nagy elérésű mainstream médium tartalmait vizsgáljuk abból a célból, hogy képet kapjunk mely témákra fókuszálnak, miként és milyen formában adnak teret a választáson induló pártok képviselői számára, illetve milyen jellemző politikai, közéleti narratívák jelennek meg a híranyagaikban. A következő hetekben rendszeresen beszámolunk kutatásunk részeredményeiről. Szávai Petra, Horváth Kata és Bódi Jenő írása.

A 2022-es helyhatósági és európai uniós választási kampány idején egy átfogó elemzést készítettünk nyolc hírmédium tájékoztatási stratégiájáról. Akkor ezt két időszak összehasonlításában vizsgáltuk, hogy lássuk mennyiben változtatnak hírszerkesztési gyakorlataikban a választási kampányban egy politikailag kevésbé élénk időszakhoz képest. A mintában akkor voltak kormányközeli és független hírforrások, és nagyon jól kimutatható volt, hogy míg a kormányközeli média jelentősen növelte a politikai témájú tartalmaik arányát – sokkal több politikai szereplő és jellemző narratíváik megjelenítésével –, addig a független média nagyon hasonlóan viselkedett a két időszakban. Ebből kiindulva úgy döntöttünk, hogy a mostani kampányban a kormánypárti hírforrások működésére koncentrálunk, és megnézzük, hogy a kormánypropaganda üzenetei miként jelennek meg az egyes eltérő profilú médiumok (közszolgálati hírforrások, szeriőz és bulvár hírportálok, kereskedelmi televíziók) felületein. 

A vizsgált médiumok

Egy választási kampányfigyelés során nem maradhatnak ki a főműsoridős televíziós híradók: a közmédia 18 órai híradója mellett – melyet egyszerre közvetítenek az M1-en és a Dunán – a két nagy kereskedelmi csatorna, a TV2 és az RTL 18 órai híradóit figyeljük. Az RTL e kutatásban egyedüliként, viszonyítási céllal reprezentálja a független, kormánnyal szemben kritikus hírforrásokat.

A három televíziócsatorna mellett négy hírportált vettünk be a monitorozott médiumok közé: a közmédia hírportálját, a hirado.hu-t, a Magyar Nemzet és a Blikk online felületeit, illetve az Indexet. Kifejezetten kíváncsiak vagyunk arra, hogy a két Indamédia csoporthoz tartozó médium milyen teljesítményt nyújt a mostani kampányban: észlelhető-e változás az Index hírszerkesztésében a korábbi elemzéseinkhez képest, illetve mi történt a Blikkel, mióta 2025 őszén a kormányközeli Indamédiához került.

Egy kis módszertan – a transzparencia jegyében

A kézi kódoláson alapuló tartalomelemzést a választás napját megelőző négy hét hétköznapjain végezzük, vagyis 2026. március 16-tól április 10-ig. Mivel a hírportálokon olyan nagy mennyiségű tartalom jelenik meg egy napon, muszáj volt bizonyos szűkítéseket végeznünk a mintán, hogy a részletesen vizsgált hírelemek halmaza kezelhető mértékű legyen a kódolók számára. Így kétféle szempont szerint is szűkítettünk: a) tartalom alapján – csak a belföldi és magyar vonatkozású külföldi híreket kódoljuk, melyekben szerepel politikus; a hírportálok esetében csak a belföld, külföld, gazdaság és közélet rovatokban; valamint b) időintervallum alapján – a hírportálok esetében a vizsgált napokon csak a 12 és 18 óra között megjelent tartalmakat kódoljuk.

A tartalomelemzés első részében a hírforrások hírszerkesztési stratégiáira vonatkozó szempontokat vizsgálunk. Megnézzük azt, hogy az egyes médiumokon milyen arányban jelennek meg olyan hírelemek, melyekben hazai politikusok politikusok kapnak teret, és ezek milyen témaköröket érintenek. Külön rögzítjük, hogy az adott tartalomban történik-e közvetlen utalás a választásra, például elhangzanak-e kampányszlogenek, mozgósítás jellegű felhívások, vagy hogy a megszólaló politikusok a választás kontextusában keretezik-e üzeneteiket. Kitérünk a forráshasználatra is: mennyi saját vagy másoktól átvett anyagot publikálnak, milyen arányban dolgoznak közösségi médiából szerzett információkkal, jelennek e meg mesterséges intelligencia által generált képi anyagok a hírelemekben. A hírportálok esetében a cikkek szerzőségének kérdésével is foglalkozunk: milyen arányban tüntetik fel cikkeik szerzőjét az egyes hírforrások. Blogsorozatunk első részében ezekből az adatokból hoztunk ízelítőt a monitorozás első hetének adatai alapján.

Elemzésünk második részében a hírelemek politikai szereplőinek reprezentációját vizsgáljuk: kik, milyen formában és milyen attitűddel jelennek meg az egyes hírforrásokban. Jövő héten a médiafigyelés első két hetének adatai alapján publikáljuk erről az előzetes eredményeinket.

A tartalomelemzés a hazai közbeszédben keringő, sokszor propagandisztikus üzeneteket, ún. narratívákat helyezi a kutatás középpontjába. E narratívák beazonosítása és konceptualizálása elsősorban kvalitatív módszerekkel történik, a számszerűsíthetőség érdekében azonban kialakítunk olyan kódokat, narratíva-kategóriákat, melyek révén az egyes hírforrásokon megjelenő üzenetek minőségére és mennyiségére vonatkozóan is láthatunk majd adatokat. Az első eredményeket a választást megelőző héten, három hét médiafigyelésének adatai alapján tesszük közzé.

És most lássunk néhány leíró jellemzőt a vizsgált hírforrások részletesen kódolt hírelemeiről az első hét adatai alapján.

* Az RTL Híradó 2026. március 16-i adása nem került fel az RTL+ felületére az adatok elemzéséig, így az RTL esetében csak 4 nap adatai állnak rendelkezésünkre

Részletesen azokat a tartalmakat kódoljuk, melyekben megjelenik magyar politikai szereplő – így a híradók esetén az adásban leadott összes hírelemhez, a hírportálokon pedig a vizsgált rovatokban (belföld, külföld, közélet, gazdaság) és a vizsgált időszakban (naponta 12 és 18 óra között) megjelent összes hírelemhez viszonyítjuk a kódolt hírek arányát.

A TV2, az M1/Duna híradó, a hirado.hu és a Magyar Nemzet esetében az összes tartalom több mint felében szerepelt valamilyen hazai politikus.

Abból kifolyólag, hogy csak azokat a tartalmakat kódoljuk, melyekben magyar politikus is megjelenik, csak belföldi és olyan külföldi fókuszú hírek kerültek a mintába, amelyeknek magyar vonatkozása van. A kormányközeli médiumok nagy arányban foglalkoznak külpolitikai kérdésekkel, mely párhuzamot mutat a kormány erősen nemzetközi kontextusba ágyazott kampánytémáival. A kormánykritikus RTL-nél jobban elválnak a kül- és belpolitikai fókuszú hírek.

A hírelemek fő témáit tekintve is azt látjuk, hogy a kormányközeli média elsősorban a pártpolitikai témákra fókuszál, míg az RTL-en helyet kapnak tágabb értelemben vett közéleti témák is.

Ha megnézzük az egyes hírforrások top 3 témaköreit, szintén jól látható, hogy a nemzetközi politika jelentős arányban van jelen a vizsgált tartalmakban. Külön témaként kezeltük az EU-s politikát és a tágabb nemzetközi politikát, valamint fontosnak tartottuk, hogy a kimondottan az ukrán-magyar viszonyt tematizáló tartalmakat is elkülönítsük.

Az M1/Duna híradó, a Magyar Nemzet és az Index vizsgált híreinek kb. felében történt konkrét utalás a választásra kampányesemény beszámolók, politikusi megszólalások, választási ígéretek formájában. Legkisebb arányban a két kereskedelmi televízió híradójában és a Blikkben találkozunk konkrét választásra utaló hírekkel.

A hírportálok esetében fontos jellemzőnek tekintjük, hogy mennyire transzparensek a cikkek szerzőjének kilétét illetően. A vizsgált négy hírportálból két-két szerkesztőség igen eltérő gyakorlatokat képvisel: a hirado.hu-n és Magyar Nemzeten szinte minden tartalom szerző nélkül, míg az Indexen és a Blikken szinte mindig szerzővel publikálják az anyagokat.  

A hírelemek elsődleges forrása alapján szembeötlő különbségeket lehet felfedezni. Kimagasló például a TV2 híradójában az olyan hírek aránya, ahol nem derül ki a forrás: ez főként a kormányzati jó hírekről szóló rövid demók esetében figyelhető meg. A Szijjártó Péter által tartott sajtótájékoztatókról szóló bejátszók alapján – melyekből minden híradóban lemegy 2-3 anyag –  nem egyértelmű, hogy a csatorna munkatársa maga is részt vett az eseményen, vagy esetleg hírügynökségi anyagból dolgoztak. A Magyar Nemzeten a legkisebb a saját anyagok aránya, a szerkesztőség rendszeresen közöl közösségi média bejegyzéseken alapuló vagy hírügynökségi anyagokat is.

Az itt bemutatott adatok és ábrák a médiafigyelés első hetének (2026. március 16–20.) nyers eredményein alapulnak, végleges következtetések levonására még nem alkalmasak. A kampány lezárultával összefoglaló tanulmányt publikálunk.

Az elemzés a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO) projekt keretében készült. A HDMO az Európai Digitális Média Obszervatórium (EDMO) magyarországi központja, melyben hat autonóm szervezet dolgozik együtt. A Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, az AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát végeznek, az Idea Alapítvány munkatársai pedig tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak. A Magyar Hang újságírói azon dolgoznak, hogy a hub eredményei minél szélesebb közönséghez eljussanak.

A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szerv nem tehető felelőssé.