A nemzeti konzultáció a politikai napirend meghatározásának hatékony eszköze, amely egyrészt a választói részvétel látszatát kelti, másrészt hónapokra meghatározza a közbeszéd irányát az összes nyilvános csatornát elárasztó kampányokkal. Az összes manipulatív technikát és módszertani hibát félretéve, most az alternatív valóság megteremtésében játszott szerepét szeretnénk bemutatni. Horváth Kata írása.

A Fidesz valóságtorzító propaganda-tevékenységeink egyik leglátványosabb eszköze a 2010 óta már 12 alkalommal megtartott nemzeti konzultáció. A nemzeti konzultáció az állam által mesterségesen gerjesztett morális pánik (1) fenntartásának egyik eszköze, amely elől a médiát nem használó választók sem menekülhetnek, hiszen szó szerint házhoz jön (Domokos-Sik 2019:2). 

Bár az egyes országok állampolgárait érintő döntésekkel kapcsolatban nemzetközileg ismert technika a konzultáció, a Fidesz által indított nemzeti konzultáció a műfaj alapvető módszertani kritériumainak sem felel meg (Kövér 2018; Barlai-Sik 2017). A minden egyes választópolgárhoz eljuttatott “kérdésekkel” nem valósul meg valódi párbeszéd, hiszen a kérdések és a válaszlehetőségek megfogalmazása pontosan előre meghatározzák a konzultáció kimenetét. A nemzeti konzultáció kizárólagos funkciója, hogy a kormány jövőbeli intézkedéseit legitimálja a választópolgárok “egységes akaratának” imitálásával, ezáltal ráadásul a cselekvő kormány szerepében tetszelegve irányíthatja a közbeszédet (Sik-Domokos 2019). 

A push-poll szerű manipulatív, irányított kérdéseket és a kérdésekhez tartozó, hasonlóan torzító magyarázatokat mind a több mint 8 millió magyar választópolgár megkapja személyre szóló postai levélben, így még azok sem kerülhetik el a közbeszéd irányítására szolgáló nemzeti konzultációt, akik amúgy nem fogyasztanak közéleti híreket. Ennek ellenére a “legnépszerűbb” konzultációra visszaküldött válaszok száma is alig érte el az 1 milliót (FES 2016). Az eredmények feldolgozása az anonimitásra hivatkozva mindenfajta traszparenciát nélkülöz, továbbá, többek között az alacsony válaszadási arány miatt, távolról sem mondható reprezentatívnak. Nem beszélve arról, hogy tulajdonképpen semmi sem bizonyítja, ezeket a visszaküldött íveket tényleg megszámolják. Az eredmények megbízhatóságát végképp aláássa, hogy a válaszok online benyújtására szolgáló felület bizonyítottan lehetővé teszi, hogy ugyanazon állampolgár tetszőleges számú alkalommal küldje be a válaszait. Ennek ellenére a Fidesz előszeretettel használja az “eredményeket” további manipulatív kampányaihoz és külpolitikai céljaihoz.

A nemzeti konzultáció manipulatív jellegének bizonyításához kvalitatív tartalomelemzést végeztünk, mellyel azt szeretnénk szemléletni, hogyan igyekszik a Fidesz a politikai- és társadalmi agendát irányítani. A vizsgált nemzeti konzultáció bejelentését, valamint a kérdések közzétételét megelőző és követő egy hétben vizsgáltuk a belföldi híreket a Népszava című napilap nyomtatott változatában, figyelmen kívül hagyva a publicisztikákat, a külföldi-, kultúra- és sportrovatot,  valamint a folyóirat egyéb mellékleteit. Ez alól kivételt képez az utolsó, 2022-es “Brüsszeli szankciókról” szóló nemzeti konzultáció, mely esetében az online Népszava Belföld rovatának 499 cikket vetettük tartalomelemzés alá. A Népszavára azért esett a választásunk, mert ez az egyetlen médium, amely éles ideológiai fordulat nélkül beszámolt a vizsgált időszakban a napi hírekről.  

“Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról” – 2015

A 2014-es parlamenti választások után a kormánypártok veszítettek a népszerűségükből, melynek mélypontja csak ezután, a netadó bevezetése elleni tüntetésekkel érkezett. Népszerűségének visszaszerzése érdekében, a Fidesz keresni kezdte azokat a témákat, amelyek választóik támogatásának visszanyerésére alkalmasnak tűntek, például a civil szervezetek démonizálása, a halálbüntetés kérdése, valamint az idegenellenesség. Ennek része volt a 2015-ben indított “Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról” is.

A Népszava hasábjain ebben az időben a felsőoktatást érintő változások, az egyetemi autonómia felszámolása és az az elleni tüntetések szerepeltek a leggyakrabban, de szintén több cikk jelent meg az egészségügy helyzetéről, az ápolók tiltakozásáról, valamint a Questor-botrány felelőseiről, követkeményeiről.

Kép forrás: Index https://index.hu/belfold/2015/06/04/megvan_a_kormany_menekultellenes_kampanyanak_ket_ujabb_szlogenje/ 

„Állítsuk meg Brüsszelt! – 2017

Az “Állítsuk meg Brüsszelt!” nemzeti konzultáció  bejelentését megelőző és követő hétben a NOlimpia népszavazás és a 4-es metróval kapcsolatos OLAF vizsgálat uralta a közbeszédet, valamint  a Népszava címlapját. Ennél is érdekesebb azonban kérdések kiküldésének időzítése. 

2017. március 31-én adták postára az nemzeti konzultáció  kérdőíveket, csupán néhány nap különbséggel a nagy nemzetközi felháborodást kiváltó Lex CEU elfogadásától. A vizsgált időben a napilap szinte mindegyik száma foglalkozott Közép-európai Egyetemmel, továbbá a civil szervezeteket ellehetetlenítő törvénnyel.

Kép forrás: Átlátszó https://atlatszo.hu/kozugy/2017/06/12/aprilisban-42-milliard-forintot-koltott-a-kormany-az-allitsuk-meg-brusszelt-kampanyra/ 

“Nemzeti konzultáció a Soros-tervről” – 2017

Az állítólagos Soros-tervvel kapcsolatos nemzeti konzultáció idején nem volt olyan nagy belpolitikai esemény, ami abszolút uralta volna a Népszava hasábjait. Azonban az országgyűlési választások előtt körülbelül fél évvel egy jó eszközt adott a Fidesz kezébe, hogy magához ragadhassa a nyilvánosság figyelmének irányítását, nem mellesleg elvonva a figyelmet olyan, az általunk vizsgált újságban is napi rendszerességgel megjelenő témákról, mint a Fidesz és az EU folyamatos vitája a menekültkérdéssel kapcsolatban, a Római-part letarolása ellen tartott tüntetések és népszavazás, Paks 2 bővítésének kínosan hosszú engedélyeztetése vagy Putyin a Debreceni Egyetem díszpolgárává avatása.

Kép forrás: 24.hu https://24.hu/belfold/2017/09/29/mennyi-igaz-a-soros-tervbol-es-a-nemzeti-konzultaciobol/ 

“Nemzeti konzultáció a családok védelméről” – 2018

A “családok védelméről” szóló nemzeti konzultáció kérdései – melyek között szerepelt az is, hogy a “gyermeknek joga van anyához és apához” – november 5-én kerültek nyilvánosságra. Éppen ezért a vizsgált időszakban az Elios-botrány csak később került előkelő helyre a Népszava hasábjain, hiszen a nyomozást november elején zárták le. Az eljárás gyorsasága és a következmények hiánya erős nemzetközi ellenállást váltott ki, tovább erősítve a 7-es cikkely miatti feszültséget az Európai Néppárt és a Fidesz között, ami szintén napi témája volt ebben az időszakban a vizsgált napilapnak.

Mindennapi téma volt emellett a szintén megosztó hajléktalan törvény és annak következményei. De a legtöbbet említett téma továbbra is a CEU sorsa volt, mely 14 cikkben is megjelent. 

Kép forrás: 24.hu https://24.hu/belfold/2017/09/29/mennyi-igaz-a-soros-tervbol-es-a-nemzeti-konzultaciobol/ 

“Újranyitásról szóló nemzeti konzultáció” – 2020

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos nemzeti konzultációt 2021. február 5-én jelentette be a Fidesz, a kitöltés pedig február 17-én vette kezdetét. Ebben az időszakban a Népszava minden számában jelent meg cikk a Fidesz kudarcos válságkezeléséről, valamint a keletről érkező, az EU által nem támogatott vakcinákról. A nemzeti konzultáció kérdései ezekre pont nem tértek ki. 

A Covid mellett két domináns téma uralta a napilapot ebben az időszakban; a Színház- és Filmművészeti Egyetem és egyéb modellváltó egyetemek sorsa, valamint a Klubrádió frekvencia vesztése. 

Kép forrás: Átlátszó https://atlatszo.hu/mutyimondo/2020/11/20/115-milliardba-kerult-a-covidos-konzultacio-offshore-hatteru-cegtol-berel-buszokat-a-bkv/

“Nemzeti Konzultáció a járvány utáni életről” – 2021

A nemzeti konzultáció előtt elfogadott “homofób törvényként” elhíresült törvénymódosítás teljesen uralta a Népszava lapjait, ellopva a figyelmet az ellenzéki összefogásról, de még a Fudan egyetem erős tiltakozást kiváltó terveiről is. Míg a kínai beruházásról csak 5 cikk jelent meg a napilap vizsgált 19 számában, az LMBTQ+ jogokat sértő törvényt és az azt övező nemzetközi felháborodást 29 cikkben dolgozták fel a Népszava újságírói. Emellett gyakran megjelenő téma volt az EU és Magyarország romló viszonya, valamint a jogállamisági mechanizmus elindításának kérdése. 

Hogy a választók véletlenül se zavarodjanak össze, a “járvány utáni életről” szóló nemzeti konzultáció támogatására egy emojikkal színesített kampányt indított el a Fidesz, mindenki számára egyértelműsítve a helyes válaszokat.

Kép forrása: Alfahír https://alfahir.hu/sites/default/files/styles/riport_image/public/2021-07/nemzeti-konzultacios-plakatok-emoji-beli-balazs-4.jpg?itok=Q1NilzdP

“Nemzeti konzultáció: hét kérdés a brüsszeli szakciókról” – 2022

A legutolsó, tizenkettedik nemzeti konzultáció kitöltése 2022. december 15-én ért véget, az “eredményeit” bemutató kampány pedig még mindig tart. A kérdőív és azt kísérő kommunikációs hadjárat nem csupán kormánynak kellemetlen problémákról hivatott elterelni a figyelmet, de ennek érdekében egy nyilvánvaló manipulációt is használ; azt a látszatot kelti, mintha Orbán Vikor nem szavazta volna meg a szankciókat. A kampány még ennél is messzebb megy. A plakátokon bombák jelképezik a brüsszeli szankciókat, melyek egyedül felelősek az országban kialakult gazdasági válságért, valamint az életszínvonal romlásáért. 

A vizsgált 499 cikkből 98 foglalkozott a pedagógusok és diákok által szervezett tüntetésekkel, melyekkel a tanárok sztrájkjogának csorbítása, valamint az oktatási rendszer katasztrofális állapota ellen álltak ki. Ez azért különösen magas arány, mert az igazán heves tüntetéshullám csak a vizsgált időszak 10. napján kezdődött. Emellett nagyon nagy számban jelentek meg cikkek az emelkedő energiaárak következményeiről, főként az állam által magukra hagyott szociális intézmények és önkormányzatok elkeseredett küzdelméről.  

Forrás: 444.hu https://444.hu/kepek/2022/10/18/a-kormanykommunikacio-ledobta-az-atomot-jonnek-a-szankcios-plakatok 

 

Kövér-Van Til, Ágnes. 2018. „Nemzeti Konzultáció 2018 – A családok védelméről: töprengések a konzultáció »kérdéseiről«, 1. Rész”. In Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 8 (2):66-79. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/33854. 

Üzenjük Magyarországnak : Tanulmány / Friedrich Ebert Stiftung, Büro Budapest; Eötvös Károly Intézet. – Budapest : Friedrich-Ebert-Stiftung, 2016. szeptember. http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/13067.pdf 

Barlai Melani – Endre Sik (2017): A Hungarian Trademark (a ” Hungarikum ” ): the Moral Panic Button. In Barlai Melani – Griessler, Christina – Fähnrich, Brite – Rhomberg, Markus (ed.): The Migrant Crisis: European Perspectives and National Discourses. Lit Verlag. pp.147-169

(1) A morális pánik az a helyzet, amelyben az emberek veszélyben érzik a világukat, a számukra biztonságot nyújtó erkölcsi rendet. A Sik Endre és Lázár Domokos által használt morális pánik gomb a kifejezés állami propaganda által kitalált és fejlesztett változatát jelöli.