A Fidesz hosszú évek óta állami forrásokból finanszírozza a propaganda médiát, ezzel tönkreteszi a versenyt és torzítja a teljes magyar nyilvánosságot. A Mérték Médiaelemző Műhely, a Klubrádió és Jávor Benedek EP-képviselő az Európai Bizottsághoz fordult, azt bizonyítva a beadványban, hogy tiltott állami támogatás valósul meg a magyar médiapiacon. Kardos Dávid és Urbán Ágnes írása.
A Fidesz 2010 óta szisztematikusan alakítja át a magyar médiarendszert. A közszolgálati média propagandaként működik, a kereskedelmi médiában pedig egyre erősebb az állam piactorzító hatása. Az elmúlt években a külföldi szakmai befektetők többsége elhagyta a magyar piacot és kormányközeli befektetők vásárolták fel a független média jelentős részét. Azokat, amelyeket nem sikerült felvásárolni, egyéb eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni (független szerkesztőségek kitiltása fontos politikai eseményekről, kormánypolitikusok bojkottja, nem, vagy csak irreálisan drágán teljesített adatigénylések, stb).
Az egyik legfontosabb piactorzító erő az állami hirdetési pénzek torz elosztása, amely jelentősen befolyásolta a versenyt. A Fidesz-kormány két időszaka figyelhető meg: 2010-14 kormányzati ciklusban a hirdetési költés volumene nem volt sokkal magasabb, mint az azt megelőző időszakban, ugyanakkor a korábbiaknál centralizáltabbá vált a költés. Ez volt az az időszak, amikor szinte minden állami hirdetés Simicska Lajos médiacégeinek jutott. A 2014-18 kormányzati ciklusban azonban hirdetési költés volumene is jelentősen megnőtt. Simicska már kiszorult a magyar médiából, az viszont nem változott, hogy az állami hirdetések kormányközeli médiumokban jelennek meg. A hirdetési volumen növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány 2015 óta folyamatosan kampányol. Az állami kampányok milliárdjai nagyon jelentős részben a kormánypárthoz tulajdonosi szinten is kötődő és a kormánykommunikációt kritikátlanul közvetítő médiához kerül.
Állami támogatás címén a kormányzat az elmúlt parlamenti ciklusban legalább 31 milliárd forintot költött 2015 óta. A tiltott állami támogatás célja hármas: egyrészt kormányzati költségvetésből finanszírozni a kormánypártok politikai üzeneteit, amelyeknek a megjelenítéséhez alapvetően semmilyen közérdek nem fűződik. Másrészt pénzügyi támogatásban részesíteni, vagy még inkább anyagilag eltartani a kormányhoz közel álló médiacégeket. Harmadrészt a verseny tönkretételével ellehetetleníteni a független médiumokat, amelyeknek elsősorban az a bűnük, hogy kritikusak a kormánnyal. Ezt az uniós nyelvben tiltott állami támogatásnak hívják.
Noha közpénzről van szó, az adatok mégsem hozzáférhetőek egy adatbázisban, vagy a kormányzati kommunikációért felelős hivatal honlapján. A transzparencia hiánya miatt az adatok számításánál az oknyomozó újságírók által kikért adatokra lehetett támaszkodni, abban az adatstruktúrában, ahogy azt az újságírók meg tudják szerezni. Elsősorban az atlatszo.hu oknyomozó portálnak köszönhető az adatok szisztematikus feldolgozása.
Ennél is magasabb a szélesebb értelemben vett állami reklámköltés, amely nemcsak a kormányzati kampányokat, hanem a teljes állami szféra (különböző intézmények, önkormányzatok, állami tulajdonban lévő vállalatok) költéseit is magában foglalja. Ez a jelenség jól ismert, a Kantar Média adatai alapján eddig is készültek olyan adatvizualizációk, amelyek alaposan bemutatják a jelenséget.
Mára minden médiaszegmensben megfigyelhető, hogy a kormányközeli cégek hihetetlen mértékben részesülnek az állami pénzekből, miközben a független versenytársak nem jutnak ilyen forrásokhoz. A nyomtatott lapok piacán ugyanaz a mintázat látható mind a napilapok, mind pedig a politikai hetilapok esetében. A rádiók esetében szintén nagyon látványos a folyamat, persze ott már Médiatanács is elvégezte a maga feladatát, a frekvencia tendereknek köszönhetően szinte teljesen eltűntek a független rádiók. A televíziós piacon csak az RTL maradt, amely a napi hírműsorával jelen van a politikai piacon is, ugyanakkor egészen mostanáig nem láthattunk rajta kormányzati kampányfilmeket. Az online világban jól azonosíthatók a kormányközeli portálok, amelyek a propaganda-tartalom mellett a rengeteg állami hirdetésről ismerhetők meg. Ebben a szegmensben ugyanakkor szerencsére még maradtak erős független szereplők is, természetesen kormányzati kampány hirdetések nélkül. Fontos megemlíteni, hogy nemcsak a szűken vett médiapiacot teszi tönkre a tiltott állami támogatások rendszere, hanem a tágabban vett média ökoszisztémát is. Mint az bizottsági panaszban leírtuk, a médiaügynökségek piacán is jól azonosíthatók a kormánypárti szereplők, amelyek az állami hirdetések médiatervezését végzik.
A helyzet évről-évre rosszabbá válik és nincs olyan jogi eszköz, amellyel ez megállítható lenne. Az egyetlen esély, ha az Európai Bizottság véget vet annak a gyakorlatnak, hogy állami reklámokkal finanszírozzák a Fidesz-közeli médiát, míg a független szereplőknek nyilvánvaló versenyhátránnyal kell megküzdeniük.
Az Európai Bizottság az ügyben – éppen úgy, mint Paks 2 ügyében –, tiltott állami támogatásról szóló eljárást indíthat. Az eljárás lényege annak vizsgálata, hogy finanszírozási rendszer valóban állami támogatással történik-e, és, ha igen, van-e olyan ok, ami miatt az állami támogatás jóváhagyható. A piaci versenyt érintő állami támogatás alapvetően nem engedélyezett, de vannak méltánylást érintő területek, ügyek, ahol a támogatás elfogadható. Amennyiben az Európai Bizottság az eljárás végén megállapítja, hogy valóban állami támogatásnak minősül a kormányzati kampányköltés, akkor az összeget visszafizettetheti az érintett cégekkel, illetve ezen felül bírságot is szabhat ki. A Bizottság hatásköre a versenyjogban azért is erősebb, mint más területen, mert egy ilyen ügyben a Bizottság döntése végrehajtható, és a másik érintett félnek, jelen esetben a magyar kormánynak kell a döntés ellen jogorvoslatot keresni, és nem fordítva, mint egy kötelezettségszegési eljárás esetében.
Az elmúlt években a magyar médiapiacot és médiaszabadságot érintő legsikeresebb, sőt valójában az egyetlen sikeres jogi eljárás a reklámadó ellen indított eljárás volt, amit az Európai Bizottság – az RTL kezdeményezésére – szintén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján folytatott le. A Mérték, a Klubrádió és Jávor Benedek 2016-ban a közszolgálati média finanszírozása miatt is eljárást kezdeményezett, ami szintén a torz magyar médiapiac és a haldokló médiaszabadság megmentésének hatékony módja lehet. A most beadott panasszal együtt a hazai médiahelyzet legsúlyosabb problémáinak orvoslására nyílt meg a lehetőség. Nem igaz, hogy európai szinten semmit nem lehet tenni a magyar helyzet javításáért. Az Európai Bizottság kezében ott az eszköz, most már csak rajta múlik, mire és mikor használja.
(Fotó: Gallov Adrienn)
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat második része. Timár...
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat első része. Szávai...
A Mérték Médiaelemző Műhely a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás kampányában 1000 fős országos reprezentatív mintán kérdőíves kutatást végzett....
A Mérték Médiaelemző Műhely a Political Capitallel és a Lakmusszal közös projekt keretében monitorozta 2024 év elejétől a júniusi választásokig...
