Magyarország Alaptörvénye és ágazati jogszabályai – különösen a médiatörvény és a sajtószabadságról szóló törvény – biztosítják a médiaszabadság és a pluralizmus védelmének jogi keretét. A sajtószabadságról szóló törvény kimondja, hogy a sajtószabadság magában foglalja az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenséget. A közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát az Alaptörvény elismeri, és az információszabadságról szóló törvényben jut kifejezésre. A médiatörvény létrehozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (a továbbiakban: Médiahatóság), amelynek döntéshozó szerve a Médiatanács. 2019-ben törvényt fogadtak el a magyar jogszabályok AVMS-irányelvhez való igazítása érdekében.
A Médiatanács és a Médiahatóság függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatban továbbra is aggályok merülnek fel. A felülvizsgált audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvet átültető 2019. évi LXIII. törvény megerősítette a Hatóság erőforrásaival és működésének átláthatóságával kapcsolatos egyes rendelkezéseket. A Hatóság költségvetési autonómiával rendelkezik, és évente jelentést tesz a Parlamentnek. A Hatóság 650 főt foglalkoztat. A Médiahatóság döntéshozó szerve, a Médiatanács egy elnökből és négy, a Parlament által választott tagból áll. Bár a kinevezésre vonatkozó szabályok – amelyek a tavalyi jelentés óta változatlanok maradtak – a Médiatanács tagjainak kinevezésekor a politikai konszenzust részesítik előnyben, a gyakorlatban ez azt eredményezte, hogy a kormánypárt jelölte az összes tagot. A Médiatanács egyes döntései tovább növelték a tényleges függetlenségével kapcsolatos aggályokat. A 2021. évi médiapluralizmus-monitor megerősíti korábbi értékelését, miszerint bár a médiatörvény formálisan garantálja a médiahatóság függetlenségét, a kinevezési eljárások nem nyújtanak megfelelő jogi biztosítékot a függetlenségre, és ismét közepes kockázatot jelent Magyarország számára a médiahatóság függetlenségét és hatékonyságát illetően.
A médiapluralizmus tovább romlott Magyarországon. A „KESMA” médiakonglomerátum 2018 novemberében történt megalakulását követően a Médiahatóság mindeddig nem tett kísérletet arra, hogy megvizsgálja annak a magyar médiapiac pluralitására és sokszínűségére gyakorolt hatását. Az érdekeltek szerint, bár továbbra is sokféle médium működik Magyarországon, a médiapiac sokszínűségét negatívan befolyásolja a tulajdonosi koncentráció néhány kormánypárti üzletember kezében és az ebből eredő szerkesztői függetlenség hiánya. A magyar és európai médiaszabadsággal foglalkozó szervezetek, valamint a civil társadalom is aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Médiatanács elutasította a független Klubrádió műsorszolgáltatási engedélyének megújítását, mivel a rádió állítólag nem tett eleget bizonyos adminisztratív kötelezettségeknek. Ez azt eredményezte, hogy a rádió elvesztette a frekvenciáját. A Kúria 2021. június 17-én helybenhagyta a Médiatanács döntését. A Bizottság 2021. június 9-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az ügy kapcsán. A 2021-es Médiapluralizmus Monitor megerősíti az előző évi magas kockázati pontszámot a hírmédia koncentrációja tekintetében, tekintettel a KESMA létrehozására és működésére, valamint az Index.hu független hírmédiaoldal kormányközeli érdekeltségek általi gazdasági felvásárlása miatt.
A médiatulajdonlás átláthatósága továbbra sem biztosított teljes mértékben. A jelenlegi jogszabályi keret csak meghatározott esetekben tartalmaz átláthatósági szabályokat a médiatulajdonlásra vonatkozóan, és jelenleg nem tervezik annak módosítását. Míg a nemzeti nyilvántartásokból bizonyos tulajdonosi adatok elérhetők, a cégnyilvántartásból csak a cégtulajdonlásra vonatkozó alapvető információkhoz lehet szabadon hozzájutni. A 2021. évi médiapluralizmus-monitor továbbra is magas kockázati besorolással illeti a médiatulajdonlás átláthatóságát.
Az állami hirdetések elosztása továbbra is lehetővé teszi a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára. Amint arról tavaly beszámoltunk, nincs az állami reklámok elosztását szabályozó jogszabály. A Media Pluralism Monitor 2021 kiemeli, hogy az állam a legnagyobb hirdető Magyarországon, a piac teljes reklámbevételének mintegy egyharmadát költve. Az adatokból kiderül, hogy 2020-ban a magyar állam 2019-hez képest 13,8%-kal növelte reklámköltéseit, és ennek a bevételnek 85%-a kormánypárti médiavállalkozásokhoz került. Ez a helyzet lehetővé teszi az ellenőrzést mind a kormánypárti, mind egyes független médiumok felett, ami a Media Pluralism Monitor 2021 szerint a szerkesztői függetlenséget a legnagyobb mértékben (92%) veszélyeztetettnek tartja az országba. Bár nem hoztak létre médiatámogatási rendszereket a COVID-19 járvány hírmédiumokra gyakorolt hatásának ellensúlyozására, a médiahatóság 2021 első félévére mentesítette a kereskedelmi lineáris médiaszolgáltatókat a negyedéves médiaszolgáltatási díj megfizetése alól.
A COVID-19 világjárvány idején bevezetett sürgősségi intézkedésekkel szigorították a nyilvánosság tájékoztatásához való hozzáférést. Az információszabadságról szóló törvény szabályai nem változtak; ezek szerint minden „közfeladatot ellátó szerv” köteles hozzáférést biztosítani az ellenőrzése alatt álló közérdekű adatokhoz, ha azt kérik, a törvényben meghatározott kivételekre is figyelemmel. Az ilyen kérelmek elbírálásának törvényben előírt határideje 15 nap, amely 15 nappal meghosszabbítható. A világjárvány idején azonban a kormány rendeletet adott ki, amely lehetővé tette, hogy a hatóságok akár 90 nappal is elhalaszthassák a közokiratokhoz való hozzáférést, amennyiben az információnyújtás „veszélyeztetné a közintézménynek a szükségállapottal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését”. 2021. április 13-án az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy bár az új rendelkezések összhangban vannak az Alaptörvénnyel, a rendes határidők alóli eltéréseket azokra az esetekre kell korlátozni, amikor a kérelem kezelése akadályozná a közérdekű információk birtokosát a világjárvány elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, és azokat írásban kellően indokolni kell. Az érdekelt felek rámutattak, hogy a gyakorlatban a hatóságok gyakran visszaéltek ezzel az eltéréssel, ami különösen a független újságírókra volt jelentős hatással, akik a jelentések szerint nem tudtak időben hozzáférni a közkiadásokra vagy a védőoltásokra vonatkozó adatokhoz. Ez tovább rontotta a független médiumok helyzetét, amelyeknek nehézséget okoz az információkhoz való időben történő hozzáférés. A közérdekű információkhoz való hozzáférés tavaly bejelentett hiányosságai – többek között a díjfizetés tekintetében – továbbra is problémát jelentenek a korrupció megelőzése szempontjából is. Mivel az Alaptörvény kilencedik módosítása megszorítóan határozta meg a „közpénzek” fogalmát, az érdekeltek kérdéseket vetettek fel az állami vállalatokkal és közérdekű alapítványokkal kapcsolatos nyilvános információkhoz való hozzáférés korlátozásának lehetséges következményeivel kapcsolatban.
Az újságírókat és a médiumokat továbbra is különféle fenyegetések érték Magyarországon. Az érdekeltek szerint a független médiának dolgozó újságírók a kormánypárti média és a kormány képviselői részéről negatív narratíváknak vannak kitéve. Az érdekeltek arról számoltak be, hogy a női újságírók nehezebb helyzetben vannak; egyesek nemi alapú online zaklatásról is beszámoltak. A bíróságok továbbra is elrendelik a magazinok terjesztésének ideiglenes tilalmát. 2020 októbere óta az Európa Tanács újságírás védelmét és az újságírók biztonságát előmozdító platformja öt további figyelmeztetést tett közzé Magyarországgal kapcsolatban. Ezek a következőkre vonatkoztak: az Index.hu online hírportál korábbi szerkesztőjének elbocsátása a portál átvétele előtt; a Külgazdasági és Külügyminisztérium utasítása az uniós tagállamok nagykövetségei számára, hogy adjanak tájékoztatást a magyar újságírók által tett szakmai utazásokkal kapcsolatban; egy polgári bíróság által hozott végzés, amely adatvédelmi okokra hivatkozva megakadályozta, hogy egy hetilap cikket közöljön egy vállalatról és annak tulajdonosairól; két újságíró rendőrségi kihallgatása, akik egy közszereplőről közöltek cikkeket, valamint a Magyar Médiatanács fent említett elutasítása a Klubrádió rádióengedélyének megújítására. 2021-ben a Platform egy figyelmeztetést tett közzé a magyar közszolgálati műsorszolgáltató által egy osztrák újságíró ellen intézett, a Platform által „sértő tirádának” nevezett támadással kapcsolatban.
Az eredeti jelentés ezen a linken érhető el.
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat második része. Timár...
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat első része. Szávai...
A Mérték Médiaelemző Műhely a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás kampányában 1000 fős országos reprezentatív mintán kérdőíves kutatást végzett....
A Mérték Médiaelemző Műhely a Political Capitallel és a Lakmusszal közös projekt keretében monitorozta 2024 év elejétől a júniusi választásokig...
