A magyarországi médiakutatások jellemzően a médiarendszer átalakulását, az országos média fejleményeit vizsgálják, sokkal kisebb figyelem jut a helyi nyilvánosság működésére. Ez annak ellenére így van, hogy az elmúlt években sok szó esett arról, hogy helyi ügyekről sokkal nehezebb megbízható információkhoz jutni, mint országos jelentőségű kérdésekben és sok esetben a helyi nyilvánosság teljes mértékben a politika foglyává vált.

A Mérték Médiaelemző Műhely kutatása éppen ezért a helyi média sajátosságait elemezte, országos reprezentatív kutatás alapján bemutatva a helyi tájékozódás mintázatait is. Külön figyelmet kap, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági környezetben milyen kihívásokkal néznek szembe a médiacégek és a helyi szinten jelenleg meghatározó önkormányzati tulajdonú médiában milyen szakmapolitikai javaslatokat lenne érdemes megfontolni, már amennyiben a cél a magas minőségű, kiegyensúlyozott tájékoztatás.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kutatás önálló esettanulmányban vizsgálja Debrecen városát, ahol egy nagy önkormányzati médiacég mellett működik egy független online újság is és ez lehetőséget ad a teljesen eltérő újságírói szerepfelfogások bemutatására. A tanulmány készítésének időszakában különösen nagy figyelmet kapott a kínai akkumulátorgyár-építés ügye, ami rávilágította a figyelmet a helyi nyilvánosság működésére. A 2023 első negyedévében végzett tartalomelemzésből jól látható, hogy ugyanaz a történet mennyire más megvilágításban jelent meg az önkormányzati média és a független Debreciner beszámolóiban, és mennyire eltér a két szerkesztőség szerepfelfogása.

Az elemzés megmutatta, hogy tematikus szempontból a Debreciner az akkumulátorgyárral elsősorban mint helyi közéleti problémával foglalkozott, a cikkek kétharmada ilyen témájú volt. A Dehir önkormányzati hírportál ezzel szemben több olyan cikket közölt, amely a téma gazdasági, technológiai vagy környezetvédelmi aspektusait hangsúlyozta. Markáns különbség, hogy kutatás idején megjelent cikkeket tekintve a Debreciner írásai 68 százalékban negatív hangvételűek voltak voltak, míg a Dehir cikkeinek 57 százaléka pozitívan viszonyult a gyár létesítéséhez.

Az elemzés a cikkekben megszólaló szereplőket, a megjelent képeket és az akkugyárról megfogalmazott érveket is vizsgálta. A Debreciner a Dehirhez képest jóval többször adott hangot nemcsak az ellenzéki politikusok, hanem az átlagemberek és a civil aktivisták véleményének. Ezzel jól egybevág, hogy a Dehir a gyár építéséről és az akkugyártás ipari folyamatáról közölt jóval több képet, mint a Debreciner. Utóbbi hírportál képeinek nagy részét viszont olyan eseményfotók alkották, amelyek tüntetéseken, fórumokon, közmeghallgatáson készültek, azaz az gyár kapcsán zajló társadalmi vitát, tiltakozásokat mutatták be. Összességében a Debreciner cikkeiben egyrészt a gyárral szembeni környezetvédelmi problémák, másrészt a politikai kritika, ellenállás diskurzusát lehetett azonosítani, ezzel szemben a Dehir írásait inkább a gazdaságfejlesztés kihangsúlyozása jellemezte.

A kutatás kapcsán még 2023 júniusában sor került egy online beszélgetésre. Ennek során Porcsin Zsolt, a Debreciner főszerkesztője elmondta, kifejezetten törekedtek több oldal bemutatására, de ez nehéz volt, mivel nem fértek hozzá a szakértői véleményekhez, más információkhoz. Céljuk volt, hogy a felületeiken szót kapjanak a civilek és a szakértők, akik máshol nem kaptak volna nyilvánosságot. Így kezdtek náluk megjelenni a Mikepércsi Anyák, akiknek akkor még nem volt saját csatornájuk.  A debreceni akkumulátorgyár ügye aligha jutott volna el az országos nyilvánosságba, ha a Debreciner nem tudósított volna a közmeghallgatásokról, fórumokról.

A kutatás a Holland Nagykövetség Human Rights Fund támogatásával készült.

Az elkészült tanulmány itt olvasható.