
Politikai tájékoztatás a kampányidőszakban – Az országos híradók elemzése 4.
A kampányidőszak végéhez közeledve nem mondhatunk sok újdonságot. A kiegyensúlyozott, a versengő politikai erők tárgyilagos bemutatása továbbra is csak az...
A National Endowment for Democracy támogatásával összesen négy országban, Magyarország mellett Csehországban, Romániában és Szlovákiában elemeztük a médiarendszer jellemzőit és az elmúlt három évben bekövetkezett változásokat. A teljesen jelentés a honlapunkon olvasható, ebben az írásban a magyarországi médiapiaci fejleményeket foglaljuk össze.
Magyarország meglehetősen hasonlóak a médiapiac tendenciák, mint a többi vizsgált országban. Ez természetesen nem véletlen, hiszen nagyon hasonló a történelmi és a geopolitikai háttér. Harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltás után elkezdett kialakulni a piacgazdaság, fejlődésnek indult a médiapiac. Sokan gondolták ekkor, hogy a régió utoléri a nyugat-európai országokat, a gazdasági és a társadalmi fejlődés zárójelbe teszi a kommunizmus évtizedeit. Megjelentek a külföldi befektetők, bővült a médiakínálat, a piac látványos növekedésnek indult és 2004-ben úgy tűnt, hogy az uniós csatlakozással visszafordíthatatlanná válik a felzárkózási folyamat.
Ma már tudjuk, hogy a nyugati mintájú, demokratikus nyilvánosságon nyugvó médiapiac felépítése egyáltalán nem olyan magától értetődő, mint akkor gondoltuk. A politika egyértelműen rátelepedett a médiapiacra a régióban, nő a politikai befektetők szerepe és az állam piactorzító hatása. Természetesen vannak különbségek az országok között, de sajnos egyértelműen kimondható, hogy Magyarországon különösen erős a politika nyomás a piacon és ez számtalan módon megnyilvánul.
Az elmúlt években több külföldi befektető is kivonult a magyar piacról, helyüket hazai befektetők vették át. Egyáltalán nem példátlan ezt a jelenség, de Magyarországon különösen erősen érvényesült, az elmúlt évekre túlsúlyba kerültek a hazai tulajdonosok. Ezzel párhuzamosan a tulajdonosi szerkezet nagyon koncentrálttá vált, a politika-közeli, konkrétan a kormányközeli tulajdonosok dominánssá vált. Magyarországon jól mutatja ezt a jelenséget a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása, de a politika és a médiapiac összefonódására mégis Csehország a legjobb példa, ahol az éppen leköszönő miniszterelnök, Andrej Babiš jelentő médiabirodalommal rendelkezik.
Az állami reklámköltés elosztásakor dominálnak a politikai szempontok. Egyértelműen Magyarországon a legerősebb a piactorzító hatás, ha a régiós összehasonlítást nézzük, de a probléma máshol sem ismeretlen, sőt, kifejezetten nő az állami reklámköltés szerepe.
Forrás: saját szerkesztés a Kantar Media adatai alapján
A független média a túlélésért küzd, de a relatíve alacsony fizetési hajlandóság egyértelműen gátja a fejlődésnek. Részben globális folyamatok (a digitális platformok térnyerése), részben pedig az állam piactorzító hatása miatt a független médiavállalatok egyre szűkülő hirdetési tortán osztoznak. Az elmúlt években sok szereplő a közönség bevételek felé fordult és növekszik is a felhasználók fizetési hajlandósága, de egyre erősebb a verseny ezekért a bevételekért. Románia esetében szintén hangsúlyos probléma, hogy a független média fejlődését nehezíti az alacsony fizetési hajlandóság.
A magyar piac sajátossága, hogy megjelent az ún. szürke-zóna. Azok a médiacégek tartoznak ebbe a csoportba, amelyek messziről nézve függetlennek tűnnek, de valójában kiszolgáltatottak az államnak (leginkább éppen az állami hirdetéseken keresztül) és ez kizárja a valóban független működést.
A járvány hatására a hirdetési bevételek csökkentek, de egyáltalán nem omlott össze a hirdetési piac. Természetesen lehetnek olyan médiavállalatok, amelyeket az átlagosnál sokkal rosszabbul érintett a járvány.
Az ún. média ökoszisztéma szerepe igen jelentős, sokszor a politikai nyomás nem magát a médiavállalatot éri, hanem az ökoszisztéma más elemeit ejti foglyul a politika. Magyarországon erre jó példa az Index története, ahol a kiadót körülvevő ökoszisztémát szerezte meg egy kormányközeli befektető, és bár a magát a kiadót nem érintette a tulajdonos változás, a szerkesztőség mégis teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került. A projektben részt vevő többi országban nem volt ilyen nyilvánvaló az ökoszisztémába való beavatkozás.
Az online média és a közösségi oldalak jelentős szerepet töltenek be a tájékozódásban, kiemelkedő a Facebook szerepe. Figyelemreméltó, hogy más országokkal összehasonlítva a dezinformáció elleni küzdelem nálunk nem igazán tetten érhető.
A vizsgált országokban hasonló tendenciák jelentek meg, még ha nem is olyan végletes formában, mint Magyarországon. Összességében érdemes figyelemmel kísérni a máshol zajló fejleményeket, hiszen a hasonló problémák jellemzően hasonló módon kezelhetők. Ráadásul sok esetben a külföldi befektetők számára fontosabbak lehetnek a régiós tendenciák, mint egy konkrét országban végbemenő változások.
A teljes jelentés az alábbi linken érhető el.
A kampányidőszak végéhez közeledve nem mondhatunk sok újdonságot. A kiegyensúlyozott, a versengő politikai erők tárgyilagos bemutatása továbbra is csak az...
The fourth week of the campaign period has also concluded now. RTL’s news show is still the only one characterised...
Véget ért a kampányidőszak negyedik hete is. A pártok programjának bemutatása, a nézők tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatása továbbra is csak...
Numerous articles by journalists have looked at the Hungarian Television’s (that is the public service television channels) reports on the...