Kétszer négyhetes tartalomelemzést készítettünk nyolc országos hírforrás politikai/közéleti híreiben felbukkanó narratívákról.
A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások kampányidőszakában a Mérték ismét egy átfogó hírmédia-tartalomelemzésbe kezdett. A kutatást a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) projekt keretében végeztük, amelynek magyar résztvevői a Mérték mellett a Political Capital, a Lakmusz és az Idea Alapítvány. Célunk az volt, hogy megnézzük, a hazai mainstream hírmédia részt vesz-e és ha igen, miként a politikai propaganda üzenetek terjesztésében.
Azért, hogy lássuk a médiumok közötti különbségeket, nyolc hírforrást vizsgáltunk meg: a napilapok közül a Magyar Nemzetet és a Népszavát, a hírportálok közül a 24.hu-t és az Origót, a televíziók közül az RTL-t és a TV2-t, illetve országos elérésű, független rádiócsatorna hiányában még két közszolgálati médiumot, az M1/Dunát, valamint a Kossuth Rádiót. Arról is szerettünk volna képet kapni, hogy észrevehető-e egyfajta kampányüzemmód a vizsgált médiumokban, van-e valamilyen különbség e médiumok híradásaiban a politikailag felfokozott kampányidőszakban az egyébként “normál” hétköznapi működésükhöz képest. Így a 2024-es kampányidőszak négy hete mellett az előző, 2023-as év ugyanezen négy hetének tartalmait is megvizsgáltuk mindegyik hírforrásnál.
A kutatás újszerű módszertant alkalmazott, melyet átláthatóan be is mutatunk a tanulmányban.
A tartalomelemzés elsősorban a közbeszédben rendszeresen megjelenő, sokszor bizonyos politikai aktorokhoz vagy más közéleti szereplőkhöz köthető üzeneteket, narratívákat állította a középpontba. A kódolás során ezeket az előforduló narratívákat rögzítettünk, illetve azt, hogy ki fogalmazta meg őket, és kiről szóltak – vagyis ki volt a célpontja ezeknek az üzeneteknek.
A kutatás egyik újdonsága, hogy felrajzoltunk ezeknek a narratíváknak egy konceptuális keretet, melyben az egyes narratívákat több tényező szerint is kategorizáltuk. Megkülönböztettünk kormánypárti és kormánykritikus narratívákat, kül- illetve belpolitikai, pozitív és negatív narratívákat. A tanulmányban részletesen bemutatjuk a módszertant: a narratíva-koncepciónkat és a tartalomelemzés szempontrendszerét is.
A tanulmányban médiumtípusonként mutatjuk be legrészletesebben az adatokat: a napilapok, hírportálok és televíziócsatornák esetében is összevetve egy-egy kormánypárti és kormánykritikus hírforrást, valamint egy “közmédia-párost” is. A kutatás szerzői a blogsorozat további részeiben is ezekre az összevetésekre koncentráltak.
Ami kirajzolódott az eredményekből: párhuzamos valóságok, ál-kiegyensúlyozottság és propaganda-üzemmód.
Eredményeink visszaigazolták azt a várakozásunkat, hogy a kormánypárti és kormánykritikus hírforrások* napirendje jelentősen eltér, a közszolgálati médiumoké viszont inkább a kormánypártiakéhoz hasonlít.
Az alábbi ábrák ezt igen szemléletesen mutatják be.
Top5 narratívakategória a különböző politikai profilú médiumok monitorozott tartalmaiban időszakonként (db – cikkek száma, melyekben megjelent az adott kategóriába tartozó narratíva; N=896, 2022, 646)
Az ábrákon azokat a narratívakategóriákat láthatjuk, melyek a különböző politikai irányultságú hírforrások vizsgált tartalmaiban a leggyakrabban fordultak elő a két időszak alatt. A narancsos színű kategóriák kormánypárti narratívákat, míg a kékes színűek kormánykritikus/ellenzéki narratívákat jelenítenek meg.
A kormánypárti és közszolgálati hírforrások három kategóriában is átfedést mutatnak. Ezek a kormány politikai ellenfeleiről szóló narratívák, az Európai Unióval kapcsolatos narratívák és a Magyarország pozitív külpolitikai szerepéről szóló narratívák. Ezekbe a kategóriákba olyan narratívák tartoznak, mint például az első esetében a hazai ellenzékről/baloldalról szóló bírálatok (például, hogy az ellenzék hazaáruló, háborúpárti, bevándorláspárti stb.), vagy az uniót érintő kritikák (Brüsszel háborúpárti, bevándorláspárti, nyomást gyakorol hazánkra stb.), illetve a kormány külpolitikáját méltató narratívák (úgymint a békepárti és humanitárius Magyarország, szövetségeseink a békében, stb.).
A közszolgálati hírforrásoknál gyakori kategória volt az ellenzéki pártok/politikusok pozitív üzeneteiről/cselekedeteiről szóló narratívák kategóriája. Ez magában foglalja mindazokat az ellenzéki üzeneteket, melyeket a “kiegyensúlyozottság jegyében” a közmédia híradói egy-egy félperces hírelemben megjelenítettek. Ezek általában egy-egy ellenzéki párt sajtótájékoztatójáról bevágott rövid jelenetek formájában kerültek be a híradóba, és gyakran követte őket egy fideszes cáfolat, vagy akár egy többperces lejáratóanyag az adott pártról vagy politikusról. Ezek a pozitív ellenzéki üzenetek tematikusan annyira szerteágazók voltak, hogy nem is tudtunk köztük visszatérő jelleggel használt konkrét narratívákat megkülönböztetni.
A kormánykritikus hírforrások leggyakrabban a rosszul működő kormányzatról, a közszolgáltatások rossz állapotáról szóló narratíváknak adtak teret. Ide tartoznak például a kormány általános működését bíráló narratívák, mint a túlzott központosítás, a korrupció és közpénzpazarlás, és gyakran ezzel párhuzamba állítva az egészségügy, az oktatás, a szociális háló és más közszolgáltatások elhanyagolásáról szóló narratívák. De gyakoriak voltak a kormány gazdaságpolitikáját (például rekord infláció, elhibázott válságkezelés stb.) és a külpolitikáját bíráló narratívák (például a nyugati értékektől való távolodás, elszigetelődés stb.) is.
Az ábrából az is jól látszik, hogy e leggyakoribb narratívakategóriák megjelenése miként változott a két vizsgált időszakban. A kormánykritikus és a közszolgálati hírforrásoknál nem számottevő a különbség a narratívák megjelenésének gyakoriságában, viszont a kormánypárti hírforrások, vagyis a Magyar Nemzet, az Origo és a TV2 összesített számait nézve jól kitűnik, hogy a 2024-es kampányidőszakra jelentősen felcsavarták a hangerőt. Az uniót bíráló narratívák hasonló arányban jelentek meg, viszont az összes többi kategória megjelenése két-háromszoros volt az egy évvel korábbihoz képest.
Meglepő eredmények is születtek: az elfogultságot sejtettük, a nagyságrendet nem.
Vizsgáltuk a narratívák elbeszélőit is, vagyis azt, hogy az egyes hírforrásokban kik kaptak arra lehetőséget, hogy megfogalmazzák üzeneteiket.
Az alábbi ábrán ismét a politikai irányultság szerinti összesített adatok alapján mutatjuk be három politikai szereplőkategóriának a narratívák elbeszélőiként való megjelenését.
A narratívákat elbeszélő politikai szereplők megjelenései a különböző politikai profilú médiumokban, időszakonként (megjelenés, db; N=573, 1910, 533)
Mind a kormánykritikus, mind pedig a kormánypárti hírforrásoknál nőttek a narratívákat elbeszélő politikai szereplők megszólalásai a választási kampány idején. A kormánykritikus hírforrások az egy évvel korábbi időszakban szinte ugyanannyiszor jelenítették meg az ellenzék és a kormánypártok narratíváit, a választási időszakban ez valamelyest elbillent az ellenzéki politikusok felé. Közel sem olyan mértékben azonban mint a kormánypárti vagy a közszolgálati médiumok esetében a kormánypártok irányába. Bár a közszolgálati médiumok adtak megjelenési lehetőséget az ellenzéki szereplőknek is, ez csak negyede-ötöde volt a kormánypártok által elbeszélt narratíváknak. A kormánypárti médiumok számai pedig egészen megdöbbentők lettek – nem is érdemes egymáshoz arányosítani a kormánypárti és ellenzéki szereplők által elbeszélt narratívák mennyiségét. Mondhatjuk, hogy az ellenzék szinte nem is jelent meg saját narratíváival e médiumok vizsgált hírelemeiben, a kormánypárti szereplők viszont lehengerlő mértékben – ebben elsősorban az Origo produkált kimagasló számokat.
A narratívák célpontjai tekintetében viszont szinte fordulnak a megjelenések. A célpontoknál figyelembe vettük azt is, hogy pozitív vagy negatív narratívákról van szó. A politikai ellenfelekkel kapcsolatban megfogalmazott kritikák, vagyis negatív jelentésű narratívák mellett főként a kormánypárti narratívák között jól körvonalazhatók a kormány önmagáról szóló pozitív önképét közvetítő, vagy a kormányzati sikerekről szóló üzenetek.
Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a 2023-as időszakban még mind a közszolgálati, mind pedig a kormánypárti hírforrásoknál ezek a kormányról szóló pozitív narratívák domináltak, a 2024-es választási kampányban viszont teljesen eluralták a vizsgált hírelemeket a hazai ellenzéket kritizáló narratívák.
Politikai szereplők célpontként való megjelenései a különböző politikai profilú médiumokban előforduló narratívákban, időszakonként és a megjelenés attitűdje szerint (említés, db)
Migráció, szankció, eszkaláció – kormánypropaganda, ahogy a csövön kifér.
Az érdeklődőknek feltétlenül érdemes átnézni a teljes a tanulmányt, vagy akár csak egy-egy fejezetét is, hiszen a 100 oldalon rengeteg érdekes adatot mutatunk be – összesítve és hírforrásonként is. Érzékletes példákkal mutatjuk be, hogy milyen narratíváknak és megjelenéseknek adtak teret a médiumok – ezek sokszor legalább annyira megdöbbentették kódolóinkat, mint maguk a számok. Szinte teljes megafonos videó beszerkesztve egy hírbe a köztelevízióban? Személyes stúdió-interjú és 9 perces anyag Szentkirályi Alexandrának a TV2 híradójában? A közmédia ellátogat Hirosimába, hogy megmutassa mi történne egy Budapestre dobott atombomba következtében? Ezek mind megtörténtek a médiafigyelésünk alatt.
További részletek a tanulmányban és a blogsorozat következő részeiben.
* Kormánypárti hírforrásként tekintettük a Magyar Nemzetet, az Origót és a TV2-t, kormánykritikusként pedig a Népszavát, a 24.hu-t és az RTL-t. A közszolgálati médiumokat, az M1/Dunát és a Kossuth Rádiót külön kategóriaként kezeltük.
A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság, amely minden tevékenységében teljes függetlenséget élvez.
A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szerv nem tehető felelőssé.
Nélküled nincsenek sztorik.
Bankkártya
Átutalás
PayPal
1%
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Üvegvisszaváltással
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Ez a bejegyzés a Mediadelcom, Horizont 2020-as kutatóprojekt eredményeiről beszámoló blogsorozat 4. része. A 14 országból álló Mediadelcom konzorciumról és...
A Mérték Médiaelemző Műhely legújabb kutatása nemcsak a politikai propaganda tartalmát, hanem annak terjedési mintázatait is igyekszik feltárni a magyar...
A Mérték Médiaelemző Műhely kutatása azt vizsgálta, hogyan terjednek a politikai dezinformációs narratívák a magyar online médiában. A kutatás fókuszában...
Ez a bejegyzés a Mediadelcom, Horizont 2020-as kutatóprojekt eredményeiről beszámoló blogsorozat 3. része. A 14 országból álló Mediadelcom konzorciumról és...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!