A Mérték Médiaelemző Műhely legújabb kutatása nemcsak a politikai propaganda tartalmát, hanem annak terjedési mintázatait is igyekszik feltárni a magyar online médiában. Ebben a blogbejegyzésben bemutatjuk, milyen kulcsszavakat vizsgáltunk, hogyan elemeztük a cikkeket, milyen szempontokat vettünk figyelembe, és milyen következtetéseket lehet levonni az adatokból. Horváth Kata írása.

A kutatás fókuszában azok a cikkek álltak, amelyek a 2025. január 1. és február 15. közötti időszakban jelentek meg kilenc magyar online hírportálon (24.hu, Blikk, Hirado.hu, HVG, Index, Magyar Nemzet, Mandiner, Origo, Telex). A vizsgálathoz először szövegbányászati módszerekkel meghatároztuk, mely cikkek tartalmazzák az alábbi kulcsszavakat:

„Soros”; „Soros György”;  „Soros bérenc”; „Soros hálózat”; „politikai nyomásgyakorlás”; „politikai nyomásgyakoroló szervezet”; „befolyás szerző hálózat”; „Soros központ”.

Ezek a kulcsszavak a 2025. január 17-i Orbán-interjúban elhangzott főbb ellenségképekre, illetve a kormányzati kommunikációban kiemelt politikai toposzokra utalnak. A kulcsszavas szűrés után 3692 cikket találtunk, amelyeket kézi validálással tovább szűkítettünk: csak azok a cikkek maradtak a mintában, amelyek valóban a kutatás szempontjából releváns narratívát tartalmaztak. Így végül 1514 cikket elemeztünk részletesen.

A cikkeket vizsgáltuk szóhasonlóság szerint. Számítógépes szövegelemzéssel (szóbeágyazás, koszinusz-hasonlóság) mértük, mennyire hasonlítanak egymásra a különböző portálokon megjelent cikkek. Ez megmutatta, hogy mely portálok dolgoznak szinte azonos tartalommal (pl. Origo–Index–Hirado.hu), illetve melyek használnak változatosabb szókinccsel megírt szövegeket.

Portálok szöveges hasonlósága a kulcsszavakat tartalmazó cikkek alapján (Szóbeágyazás – Koszinusz)

Az Origo, az Index és a Hirado.hu cikkei között jelentős szöveges átfedés van, vagyis ezek a portálok hasonló szókinccsel, gyakran szó szerint átvett tartalommal dolgoznak. Ezzel szemben a Magyar Nemzet cikkei változatosabb szóhasználatot mutatnak, ami a nagyobb cikk mennyiségnek is köszönhető.

A cikkekben hat fő narratívacsoportot kerestünk, amelyeket kézi kódolással, több mint 90 szövegminta alapján azonosítottunk:

“Soros-hálózat ártó tevékenysége”; ^“Soros-hálózat kiűzése”; ^“Magyarországra törő Brüsszel”; “Magyar Péter Brüsszel és Soros szolgája”; “Különböző ellenségképek”; “Magyarországra törő Pressman”.

 Megnéztük, hogy az egyes portálokon belül a kulcsszavas cikkek hány százaléka tartalmazza a különböző narratívacsoportokat. Ez segített feltárni, hogy mely médiumok milyen mértékben terjesztik a politikai üzeneteket, és melyek diverzifikáltabbak vagy visszafogottabbak. Az elemzés során órára és percre pontosan vizsgáltuk, hogy egy adott narratíva melyik portálon jelent meg először, és hogyan terjedt át a többi médiumra. Hálózatelemzéssel ábrázoltuk, hogy mely portálok indítanak új narratívákat, és amelyek követik azokat.

Összes narratíva megjelenésének aránya portálonként

A Magyar Nemzet bizonyult a fő narratívaindítónak: itt jelent meg a legtöbb kulcsszavas cikk és narratíva, ráadásul ezek jelentős részét elsőként publikálták. A Mandiner és az Origo inkább követő szerepet tölt be, míg a kormánykritikus portálok (HVG, 24.hu, Blikk) reaktívak, ritkán indítanak új narratívát. A narratívák terjedése jól követhető: a kormánypárti portálok összehangoltan, gyorsan veszik át egymástól az új üzeneteket, míg a független portálok inkább csak reagálnak az eseményekre, ritkán indítanak saját diskurzust.

A hálózatelemzés alapján a Magyar Nemzet a központi csomópont, amelyhez a legtöbb narratíva áramlik, és amely a legtöbb más portált is említi. A Hirado.hu, bár tartalmilag hasonlít a kormánypárti portálokra, a diskurzusban marginális, kevésbé befolyásos szerepet tölt be.

Az elemzés elérhető a Mérték honlapján.

A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság, amely minden tevékenységében teljes függetlenséget élvez.

A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szerv nem tehető felelőssé.