Magyarország 2023-ban is távolabb került azoktól az európai demokráciáktól, ahol a sajtószabadság alapérték. A magyar médiakörnyezet 2010 óta tartó autokratikus átalakításában 2023 nem hozott látványos fordulatot, viszont az Európai Unióban zajló fejlemények egyre szűkebbre zárták azokat a lehetőségeket, amelyekről azt hittük, számunkra is elérhetők a sajtószabadság erősítése érdekében.

A magyar médiarendszer 2010 után fokozatosan polarizálódott, gyakorlatilag kettévált. Az egyik részébe azok a médiumok tartoznak, amelyek lojalitását a kormány a közös erőforrások korlátlan elérhetőségével biztosítja. A másik felébe az ilyen erőforrásoktól elzárt médiumok tartoznak. A kormánnyal lojális médiumok politikai küldetést teljesítenek, számukra az újságírás szakmai és etikai szabályai bármikor félretehetők. A nem kormánypárti média ideológiailag sokszínű, és egyértelműen az újságírás szakmai és etikai szabályai határozzák meg a működését.

A magyar médiarendszer 2010 utáni átalakulása egyfelől mellőzi az újságírók elleni erőszakot és a kritikus médiumok nyílt cenzúráját. Másfelől azonban olyan mélyreható, hogy a nyomdai kapacitásoktól a lapterjesztő és a műsorterjesztő hálózatokon át a médiaügynökségekig az információk és a bevételek áramlásának minden pontján a kormányközeli szereplők dominálnak. Ez a független újságírás és tartalomszolgáltatás végzését súlyosan megnehezíti, teljes bizonytalanságban tartva a független médiaszereplőket. Bár a kormányközeli média nyíltan központosított és kézivezérelt, ami a hagyományos értelemben vett cenzúra alkalmazását igen valószínűvé teszi, a magyar médiapolitika egészét 2014 óta a lágy cenzúra kifejezéssel írjuk le.

A „lágy cenzúra” vagy indirekt cenzúra fogalma alá azokat a médiapolitikai beavatkozásokat soroljuk, amelyek a médiapiac szerkezetének alakításával, a médiapiaci erőforrások elosztásának manipulálásával egyes álláspontok esélyét a közönség elérésére jelentősen növelik, másokét jelentősen csökkentik. Értelmezésünk szerint a lágy cenzúra a médiapiac szerkezetére és a médiavállalkozások gazdasági mozgásterére ható önkényes beavatkozás. Célja, hogy a médiapiac értéklánc egészében megerősítse azokat a vállalkozásokat, amelyek elősegítik a kormányzat álláspontjának közvetítését, és egyúttal gyengítse, gazdaságilag ellehetetlenítse, vagy kritikus álláspontjuk feladására kényszerítse a kormányzattal szemben kritikus véleményeket közlő médiumokat.

A lágy cenzúra viszonylag lassú, de tartós változásokat okoz a médiarendszer egészének működésében. A befolyásolás nem közvetlenül az egyes tartalmak előállítására, hanem a tartalomkínálat egészének alakítására irányul, célpontjai így nem az egyes újságírók, hanem a médiavállalkozások. A lágy cenzúrát közvetlenül a médiatulajdonosok és a médiamenedzserek érzékelik, e beavatkozások a szerkesztői és az újságírói gyakorlatot rajtuk keresztül befolyásolhatják.

A 2023-ról szóló lágy cenzúra jelentésünk a megszokott gazdasági és jogi elemzéseken túl kiemelten foglalkozik a hazai tartalomszolgáltatók és a platformok viszonyával, valamint az európai platformszabályozás végrehajtásának eddigi magyarországi tapasztalataival. A közszolgálati médiáról szóló fejezet a 2016-ban indított európai versenyjogi ügyünk részletes bemutatása. 

Radikális fordulat nem történt 2023-ban a magyar médiapiacon, ami nemcsak azt jelenti, hogy a Fidesz nem szerzett újabb látványos pozíciókat, de azt is, hogy a független média helyzete sem lett stabilabb. Azok a cégek, amelyek jelen vannak a hírpiacon, a közszolgálati média költségvetését is beleszámolva 347 milliárd forint árbevételt értek el. Kiemelkedő a kormánypárti média és a közszolgálati média részesedése, a független média mindössze 23 százalékos árbevétel-alapú részesedést ért el. Ez az arány jól mutatja a torz magyar piaci viszonyokat, évek óta foglyul ejtett piacról beszélhetünk.

A 2023-as állami reklámköltés listaáron 86 milliárd forint volt. Ez valamelyest csökkent az elmúlt évhez képest, alighanem azért, mert a kormánypárt kommunikációja egyre aktívabbá vált a digitális platformokon és a kommunikációs ráfordítások egy jelentős része már a Meta és a Google platformjaihoz került. Az állami reklámköltés legnagyobb kedvezményezettjei a TV2 kereskedelmi televíziós vállalat, a Publimont plakátcég és a Mediaworks kiadóvállalat.

A Médiatanács által lefolytatott rádiós pályázatok legnagyobb nyertese 2023-ban Mészáros Lőrinc: minden harmadik megpályáztatott frekvenciát az ő érdekeltségébe tartozó rádiók (Rádió1, Best FM) nyerték el. A korábbi évekhez képest ugyanakkor emelkedett az önálló, rádiós hálózathoz nem kapcsolódó helyi rádiók aránya a nyertesek között, elérve a pályázatok 25 százalékát.

Úgy tűnik, a globális platformok európai szabályozása nem hoz érdemi változást a magyar tartalomszolgáltatók és a platformok viszonyában, viszont tovább erősíti a Fidesz által 2010 óta megszállva tartott médiahatóság pozícióját. Másrészt az általunk indított európai eljárások kudarca az utolsó jogi eszközöket is kiveszi a kezünkből, amikkel az átpolitizált médiarendszert és az eltorzított médiapiacot legalább részben a demokrácia normáinak megfelelő irányba terelhettük. Elemzésünkben részletesen bemutatjuk a magyar közszolgálati média finanszírozásával kapcsolatos panaszunk történetét. A panasz eredményeként a közmédia szabályozása módosult ugyan néhány ponton, de az átláthatatlan, ellenőrizhetetlen és indokolatlan közpénz-szórást nem sikerült feltartóztatnunk.

2023 egy meglehetősen stabil kétosztatú médiarendszer képét mutatja, amely már jó ideje nem hagy esélyt arra, hogy radikális fordulat és nagyon erős politikai felhatalmazás nélkül visszatérjünk a demokratikus nyilvánossághoz.

Az elemzés elérhető a Mérték honlapján.

A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság, amely minden tevékenységében teljes függetlenséget élvez.

A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szerv nem tehető felelőssé.