Az állami híradókból végre kiderült, hogy az államtitkárok munkaköri leírásában szerepel a minimum het négy médiamegjelenés. Ez van, imádja őket a kamera. A májusi Szúrópróba érdekes tanulsága.

A Közszolgálati kódex előírja, hogy az ország lakosságát széles körben érintő társadalmi és gazdasági folyamatok bemutatása kapcsán a közszolgálati médiaszolgáltatások nagy figyelmet fordítanak az Országgyűlés, a kormányzati és önkormányzati szervek, az egyházak, a pártok, az érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és állampolgári közösségek tevékenységének bemutatására, működésük nyilvánosság elé tárására.

Az állami híradó szerkesztői a kormányzati szervek tevékenységének a bemutatását úgy igyekeznek ellátni, hogy – egészen kis túlzással – szinte minden hírre jut egy-egy államtitkár. (Akiknek a száma 2010 óta megkétszereződött, a második Orbán-kormány megalakulásakor összesen 106-an voltak miniszteri, államtitkári vagy helyettes államtitkári pozícióban. Ez a szám mostanra 198-ra nőtt.) Nem csoda hát, hogy minden rendezvényen megjelenik valamely minisztériumi vezető, akár szakpolitikáról van szó, akár nem. És az állami hírműsor annak rendje és módja szerint mindent adásba is szerkeszt. Mintha a közérdeklődés attól függene, hogy szerepel-e benne kormányzati vezető tisztségviselő. A vizsgált napon csupán három hazai vonatkozású hírben nem szerepelt miniszter vagy államtitkár, kilenc beszámolóban igen. A szakpolitikai vonatkozású hírek mellett olyan tudósításokban is az államtitkárok nyilatkozatai kaptak az adott eseményhez képest nagyobb hangsúlyt. mint például egy új versenyhajó átadása a balatonfüredi yachtkikötőben (pénzügyminisztériumi államtitkár), vagy a soproni Hűség-mozdony felavatása (vagyongazdálkodásért felelős államtitkár). Ezekben az esemény a háttér volt a miniszteriális vezető szavaihoz. 

Úgy tűnik, az államtitkár megszólaltatása olyankor is elengedhetetlen, amikor maga részt sem vesz egy rendezvényen, például a Vakok Intézetében lebonyolított, Guinness-rekordot ért maratonról kompakt összeállítást közölt a híradó, majd az anyag végén a parlament előtt külön megszólaltatták a szociális ügyekért felelős államtitkárt, hogy elmondhassa, a fogyatékosügyben van akarat, elszántság és tettvágy.

A Közszolgálati kódex szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás egyik célja a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, ugyanakkor lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek vagy kulturálisan elkülönülő csoportnak az országos nyilvánosságban való megjelenésre, mindezt úgy, hogy segítse az egyes csoportok, rétegek közti közeledést, megértést, az integrálódást. A megértés és az integrálódás segítése nem lehetséges akkor, ha az állami média nem teljesíti a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó feladatát. 

A Kódex szerint minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy megismerhesse a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális helyzetét jelentős mértékben befolyásoló történéseket, tényeket, és tájékoztatást kapjon az őt egyénileg vagy csoportosan, közvetlenül vagy közvetve érintő lényeges eseményekről. A közszolgálati médiaszolgáltató a műsorszámaiba – különös tekintettel a hír- és tájékoztató műsorszámokra – kerülő tények és vélemények kiválasztása során a nézők és a hallgatók önállóan formált saját véleményének kialakításához szükséges minden lényeges tényt és meghatározó véleményt figyelembe vesz, és törekszik az összefüggések feltárására. Az állami televízió 2021. május 26-i hírműsoraiban ezzel a kötelezettség teljesítésével adós maradt, teljeskorű és hiteles tájékoztatás helyett a kormánypártok álláspontját felhangosító egyoldalú híradót sugárzott.

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.