Mérték

Sajtószabadság, médiapolitika, médiapiac, médiaoktatás – a Mérték Médiaelemző Műhely szakmai blogja.

Közmédia

Az állami média esete az előválasztással

Az állami média figyelmét alapvetően elkerülte a 2021 őszén zajló előválasztás. Amikor mégis észrevették, azonnal rájöttek, hogy az egész jelentéktelen, sőt Gyurcsány. Ezt találtuk a 2021. szeptemberi Szúrópróbában.

Nem kevesebbet állít magáról a törvény erejénél fogva közszolgálatinak nevezett médiaszolgáltató, mint hogy Magyarországon egyedül ő képes a jelentős közösségi események közvetítésével, a fontos közéleti kérdések megvitatásával a valódi társadalmi egység megteremtéséhez hozzájárulni. Kinyilatkoztatja, hogy egyedül a Közmédia (sic!) műsorai, tartalmai és szolgáltatásai alapulnak a közösség hosszú távú érdekein, szem előtt tartva a fogyasztói igényeket is. Egy nagyra törő vállalással zárul a küldetésről szóló kinyilatkoztatás: „a Közmédia az informálás, a szórakoztatás és kultúránk fenntartása révén … minden ember számára a legfontosabb, életminőséget javító köz-szolgáltatás szeretne lenni”. 

Az ellenzéki előválasztásról az állami hírműsorok sokáig nem vettek tudomást. Az előválasztás kezdetét megelőzően egy alkalommal, az első miniszterelnök-jelölti vitát követően, szeptember 14-én az M1-en az Alapjogokért Központ elemzője igyekezett az „előválasztásnak nevezett procedúra” jelentőségét kisebbíteni, Gyurcsány Ferenc rendezte színjátékként aposztrofálva az ellenzéki összefogás megmérettetését. Az előválasztás 10 napja alatt aztán semmilyen híradás nem jelent meg az állami médiaszolgáltatásban róla, de még az állami hírügynökség hírlistájában is hiába keresnénk az előválasztásról szóló beszámolót, nem született egyetlen hír sem az országszerte százezreket megmozgató politikai eseményről.

Az állami híradó egy nappal az előválasztás után foglalkozott a témával. De ekkor sem tudósított róla tárgyszerűen és hitelesen. Alapvető információk maradtak ki a tájékoztatásból, például elmaradt a szavazók számának közlése, pedig a részvételi adatok már délelőtt rendelkezésre álltak. Az előválasztás eljelentéktelenítésére irányuló állami híradós kommunikációval nyilvánvalóan ellentétes lett volna a több mint 630 ezer választópolgár részvételének a közzététele. A szavazatszámlálás ekkor még javában folyt, ugyanakkor a vizsgált hírműsorok már megnevezték a nyertest. „Elemző: Gyurcsány Ferenc a győztes” címmel szerkesztették mindkét adásba az előválasztással kapcsolatos hírt, amelyben azt harsogták, hogy Gyurcsány Ferenc nyerte a baloldali előválasztási színjátéknak titulált eseménysorozat első fordulóját. Mivel egyértelmű, hogy a DK elnöke mindenkit maga alá gyűrt a baloldalon, így szinte teljesen mindegy, hogy melyik miniszterelnök-jelölt végez az élen, a győztes valójában Gyurcsány Ferenc, állította az állami televízióban gyakran megszólaltatott XXI. Század Intézet vezető elemzője.

A hírben információt közöltek a „kiszivárgott” adatok alapján a miniszterelnök-jelölti választás állásáról, miszerint Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter, Jakab Péter és Fekete-Győr András a sorrend, ugyanakkor azt hangsúlyozta az elemző, hogy az a lényeg, hogy a második fordulóba Gyurcsány legmegbízhatóbb szövetségese, a felesége és Karácsony Gergely, a bábja bejutott, a Jobbik és a Momentum elnökével pedig leszámolt Gyurcsány, akinek egyébként a 2010 előtti világ visszahozatala a célja.

Ez a híradás egy sajátos műsorelem volt, hiszen az alapinformációt, hogy ti. ellenzéki előválasztást tartottak, éppen csak megemlítették, és rögtön a következő szint, a nem részletezett esemény kommentálása következett. A történést rögtön az értékeléssel, a magyarázattal együtt tálalték, megadva a kulcsot ahhoz, hogy mit is gondoljanak a nézők az ellenzéki előválasztásról. Az értékelés azonban semmiképpen nem nevezhető független szakmai véleménynek, hiszen az elemző olyan szervezet vezető munkatársa, amelyet mindig segítségül hív a kormány vezérelte média, ha a kormány álláspontját kell „szakértői” köntösbe burkolva megerősíteni, igazolni.

Az állami hírműsor szerkesztőinek eszébe sem jutott, hogy az előválasztásról más értékelő véleményt is közvetítsenek, esetleg megkérdezzenek eltérő álláspontot képviselő politikai aktorokat. A csaknem két perces műsorelem célja az volt, hogy az ellenzéki mozgósítás és voksolás jelentőségét kétségbe vonja, a vezető ellenzéki szereplőket pedig az összegyurcsányozással hiteltelenítse.

Bár az előválasztásról szóló hírnél számokat nem közöltek, a műsorokban soron következő „Nézőpont: Hatástalan az előválasztás” címmel közzétett hírben már számokkal ismertették a Nézőpont Intézet friss közvélemény-kutatásának az eredményeit azzal kapcsolatban, hogy változott-e a két politikai tábor nagysága az ellenzéki előválasztás, illetve a kormánypárti „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” elnevezésű aláírásgyűjtési kampány hatására. Az eredményekből az látszott, hogy hibahatáron belüli a változás, azaz azonos hatást fejtett ki a két mozgósítás, legalábbis a biztos szavazók körében. A Fidesz 53 %-ot, az egyesült ellenzék a szavazatok 45 %-át szerezné meg, az előző hónap számaihoz hasonlóan, hogyha most lenne a választás, közölték. (A Republikon is végzett felmérést, nála a biztos szavazók körében a Fidesz 44, az ellenzék 52 %-on áll szeptemberben. A Závecz Research szerint pedig a Fidesz 48%, az ellenzék 50%-os a pártválasztók körében. Adatok itt.)

Az tipikus, hogy az állami híradásokban kizárólag a kormányhoz közelálló Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási adatait használják, ami gyakran a kormánypártok javára torzít. Most viszont azt tapasztaltuk, hogy a közvélemény-kutató megállapításait is tovább torzították az állami híradóban azzal, hogy megtévesztő címmel tálalták a hírt. Annak ellenére, hogy a kutatóintézet szó szerint azt állapította meg, hogy „a baloldal előválasztása és a jobboldal aláírásgyűjtése azonos hatással járt: szeptember hónapban csak a hibahatáron belül változott a két politikai tábor közötti különbség”, az állami televízió ezt úgy interpretálta, hogy hatástalan volt az előválasztás. A számos közvélemény-kutatási adat közül pedig éppen azt ítélték közlésre méltónak, amelyik a legnagyobb Fidesz fölényt mutatja. A Közszolgálati kódex a hírek, az időszerű politikai műsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveinek a teljesülése nem volt felfedezhető sem ebben a híradásban, sem a műsorok egészében.

 Az MTVA 2020. évi üzleti jelentésében az szerepel, hogy az M1 híradók napi elérése tavaly 1,2 millió ember volt. Tovább pontosítva ez a szám már kisebb, az M1 csatorna 19:30-as híradóját naponta 132 ezren követték, az elért közönségaránya 3,3%, az elért nézőszám, tehát akik legalább 1 percre odakapcsolnak a híradóra, 333 ezer fő volt. A nemzeti főadó, a Duna televízió 18 órakor kezdődött hírműsorát naponta átlagosán 80 ezren nézték, a legalább egy percre az adásba kapcsolódók száma pedig 135 ezer fő volt. Minimálisan ennyi nézőt vezet tehát félre a köz áldozatvállalásából működő állami televízió, ennyi embert csap arcul akkor, amikor a küldetése szerinti „valódi társadalmi egység” megteremtése és a nézők kiegyensúlyozott tájékoztatása helyett kizárólag a kormány üzeneteinek a továbbítását, felhangosítását végzi.

A teljes elemzés elérhető a Mérték oldalán: Szúrópróba 38.

Megosztás