A választási kampány híradós megjelenítésének vizsgálata közben kézenfekvőnek tűnt, hogy megvizsgáljuk az orosz támadást követően hogyan alakult a híradók tájékoztatási tevékenysége az ukrajnai helyzet témakörében. Kutatásunkban azokat a híreket rögzítjük és elemezzük, amelyekben magyar politikusok megszólalnak és a hír közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolódik a választási kampányhoz.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A támadás előtti időszakban a Magyarországot is érintő külpolitikai hírekben viszonylag kis teret kapott Ukrajna, és noha szó esett Magyarország és Oroszország kapcsolatairól, illetve a NATO és az EU Oroszországhoz való viszonyáról, ezek kevéssé foglalkoztak Ukrajnával.  A háború előtti időszakban az esti híradókban a magyar vonatkozású külföldi hírek amúgy is csak kis részét jelentették a híreknek, az invázió elindulását követően azonban a hírek száma és ideje jelentősen megnövekedett.

1.ábra: Külpolitikai hírek száma és aránya az összes kódolt hírhez az egyes csatornákon a február 12-22 közötti időszakban és február 23-25 között

2.ábra: Külpolitikai hírekre fordított idő mennyisége (percben) és aránya az egyes csatornákon a február 23-ig és február 23-25 között

Az orosz invázió kezdete óta – érthetően – ez a téma tölti ki a híradók jelentős részét. Ez azt is jelenti, hogy a televíziókban valamelyest hátrébb szorultak a bulvár hírek, illetve a belföldi hírek. A kereskedelmi televíziók híradós gyakorlatában ez azt is jelenti, hogy a vezető hírek az ukrajnai események lettek és a bulvár hírek csak a híradók középső részéről indultak.

Eltérőek azonban az egyes csatornák hírszerkesztési gyakorlatai. Vannak amelyek inkább egy-egy nagyobb híregységben számolnak be hírekről, mások önállóan rövidebb egységekben.

3.ábra A magyar vonatkozású külpolitikai hírekre fordított időtartam napi átlaga (percben) az egyes csatornákon

Célja szerint a parlamenti választási küzdelmet elemző kutatás kevéssé képes kimutatni a külpolitikai tájékoztatás mélyrétegeit, szakmai jellegzetességeit, az azonban egyértelműen kiderül, hogy ezt a témát is hasznosítják a televíziók a választásokhoz kapcsolódóan.

A kormány tevékenységét részletesen bemutatta valamennyi csatorna. Ezek a beszámolók tárgyilagosnak tűnően (arra ebben a szövegben nincs mód, hogy a bemutatás teljességéről, valósághűségéről bármit mondjunk) ismertették a történéseket, a politikusok tevékenységét. Önmagában az sem idegen, hogy a vélemények, lépések megismertetése során a politikusok hangsúlyosan kitértek az események hazai vonatkozásaira. A lehetséges katonai veszélyek, a magyar hadsereg felkészültsége, a várható nagyszámú menekült kapcsán felmerülő kérdések bemutatása részletesen megtörtént. Hangsúlyosan szerepelt, az a korábbi narratíva, hogy a magyar külpolitikai törekvések fő célja, a béke megteremtése, de az inváziót követően fokozatosan hangsúlyossá és egyértelművé vált a szövetségesekkel történő zárt együttműködés a tájékoztatásban és hátrébb szorult az egyedi magyar lépések hangsúlyozása.

A hírek tartalmát egy leegyszerűsített rendszerben vizsgálva azt láttuk, hogy  míg a háborút megelőző – de már a kampány idején sugárzott – híradókban viszonylag ritkább volt a kormányzat tevékenységét, a kormányzati történéseket önmagában, értékelő magyarázat nélkül bemutató hírek aránya, és magas volt a kormányzati tevékenység dicséretével foglalkozó hírek aránya, addig a háború kitörését követően ez az arány megfordult. Például a Tv2 esetében a dicsérő hírek 31%-ról, 3%-ra csökkent, míg a tárgyi bemutatást előtérbe helyező szerkesztői magatartás 17%-ról 34%-ra nőtt. (Ugyanezek az arányok a Duna tévénél: 22%-ról 14%-ra csökkent a dicséret és 17%-ról 46%-ra nőtt a tárgyiasított bemutatás aránya). Fontos azonban rögzíteni, hogy az ellenzék tevékenységének bemutatásánál ilyen változás nem volt érzékelhető, az ellenzék kritikáját megjelenítő hírek aránya a Duna tévénél lényegében változatlan maradt,  (35%-29%), míg a Tv2 esetében a háborús időszak alatt nőtt az ellenzék tevékenységét kritikusan bemutató hírek aránya (35%-ról 52%-ra).

A háborúhoz kapcsolódó hírek tartalmának és szerkesztésmódjának változását mutatja, hogy általában inkább az egyoldalú, mint a többoldalú bemutatásmód jellemzi aTV2 vagy a Duna Tv gyakorlatát (egyoldalúnak minősült a hírek 56%-a, illetve 42%-a) addig az Ukrajnával foglalkozó híreknél olyan formában történik a bemutatás, hogy a kódolás során az ebből a szempontból nem releváns kategória lett a meghatározó.

4.ábra: Az egyoldalú vagy többoldalú tájékoztatási aránya a híradók Ukrajnával foglalkozó híreiben

A hírek hazai választásokhoz kapcsolása azonban megjelent a háborús tudósításokban. A miniszterelnök, a külügyminiszter és háborús helyzetben nem igazán fontos szerepet betöltő politikusok különösen, nagy teret szenteltek továbbra is annak, hogy a magyar kormány eddigi belpolitikai, gazdasági sikereit a háború nem veszélyezteti. A kormány meg tudja oldani, hogy sem a közvetlen veszélyek, sem azok a károk, amelyek a szankciók következtében nálunk megjelenhetnek nem okoznak zavart a „Magyarország sikereiben”. A kormányoldali közlések néha nevesítve, néha inkább csak általánosságban külön kitértek arra, hogy a háború kapcsán nem engednek azoknak a törekvéseknek, amelyek az eddig sikereket, eredményeket veszélyeztetnék.

A választáshoz kapcsolás látványosabb és meghatározóbb jele, hogy a híradók továbbra is komoly teret szenteltek az ellenzék, ezen belül Márki-Zay Péter lejáratásának a háború kapcsán is. A kormányzati megszólalások megágyaztak annak, hogy a TV2 a háború első két napján háromperces blokkokat („Katonákat küldene Ukrajnába a baloldal” és „Veszélybe sodorná a magyarokat MZP”) közölt az ellenzék miniszterelnökjelöltjéről. A Duna mindhárom nap („Katonákat, fegyvereket küldene Márki” és „Veszélyes baloldali nyilatkozatok” és „Fegyvert is szállítana Márki Zay”) külön blokkban, hosszan mutatott vágóképként kiragadott Márki-Zay mondatokat, annak illusztrálására, hogy a magyar embereket a politikus, a baloldal – ha lenne lehetősége rá – veszélybe sodorná, helyzetüket rontaná. Ezek az összeállítások külön is kitértek arra, hogy a baloldal lépései Magyarország eddigi eredményeit rontanák, véget érne a rezsicsökkentés, veszélybe kerülne az energiaellátás, a magyarok jóléte. Az RTL erről szóló híradása ugyanakkor már címében jelezte („Vita a magyar álláspontról), hogy a hazai politikai küzdelem érinti az ukrán konfliktusról kialakított véleményeket, de a hangsúlyt az álláspontok bemutatására és nem az ebben történő állásfoglalásra helyezte.