Bezárás
elemzés

Egy kamu hír lett 2018 legsikeresebb bejegyzése

Nem számít, hogy nem igaz, a lényeg, hogy örüljünk neki. A közösségi médiában tavaly a legtöbb felhasználói aktivitást egy álhír váltotta ki. Katus Eszter írása.

Jól mutatja, mennyire alulmaradtunk egyelőre az álhírek elleni küzdelemben, hogy egy hamis hírkép lett a tavalyi év legsikeresebb online tartalma.

A Kreatív.hu írta meg, hogy a Storyclash idén is elkészítette toplistáját a legsikeresebb, pontosabban a legtöbb online reakciót (Facebook-, Instagram-, Twitter-, Youtube-reakciók összesítve) kiváltó tartalmakat a magyar netről.

A gyűjtés szerint a 2018-as évet a 24.hu nyerte 19,5 millió interakcióval, míg a második helyre egy mémeket megosztó, fizetett Instagram-tartalmakat hirdető “Mégvalamit?” futott be 19,4 milliós teljesítményével. (Utóbbi mindezt úgy, hogy először augusztusban került fel a listára.) A harmadik helyen az Index végzett 17 milliós reakciószámmal. A meglepetés azonban ezután jön: a legsikeresebb tartalmak versenyében a Nemzeti Sport jótékony horvát focistákkal foglalkozó bejegyzései győzedelmeskedtek.

A gond azonban az, hogy ezekből az adakozásokból egy, amely szerint a horvát focisták hátrányos helyzetű gyerekeknek ajánlották fel a pénzjutalmukat, biztosan nem igaz. A hír egy fiktív levélből ered, amit azonban nem olvastak el figyelmesen a sajtóorgánumok, és valós tényként kezdték el terjeszteni a kitalációt. A magyar sajtón is végigsöpört hír, így például a Nemzeti Sport és az M4 is átvette. Mivel az ország éppen foci vb lázban égett – és mert amúgy is szeretjük a szívmelengető történeteket – a Nemzeti Sport képformátumú bejegyzése mára több mint 30 ezer megosztást és több mint 33 ezer „lájkot” ért el. Ezzel pedig az év legtöbb reakciók kiváltó képe lett magyar viszonyok között. Persze, később több helyreigazítás is megjelent a híroldalakon, azonban ezek már közel sem értek el annyi embert, mint az eredeti kamu hír.

Az eset több dologra is rávilágít. Egyrészt alátámasztja azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint az emberek azokat a cikkeket osztják meg leginkább az ismerőseikkel, amelyek érzelmeket váltottak ki belőlük – legyen az erősen negatív vagy épp pozitív. Másrészt azt a feltételezést is megerősíti, hogy a hamis hírek gyorsabban terjednek, mint az igazak. Emellett a jelenség arra is rámutat, hogy a magyarok nagy része is a közösségi médiában olvassa és onnan osztja meg a híreket – általában anélkül, hogy leellenőrizné a forrásukat. (A felmérések szerint tízből hat hírt elolvasás nélkül osztunk meg.) Ez a horvátok jótékonykodása kapcsán még nem jelent nagy problémát, hiszen feltételezhető, hogy a hír egy magyar olvasónak sem okozott kárt. Egészen más lett volna azonban a helyzet, ha az írásnak mondjuk uszító a tartalma, és a kiváltott indulatok tettlegességig fajulnak.

Összességében a kamu hír ilyen méretű elterjedése figyelmeztető lehet a hírszerkesztőségeknek (ld. az információt mindig célszerű több, egymástól független forrásból ellenőrizni), és egyúttal az olvasóknak is: nem minden hír igaz, amit annak szeretnének hinni. Célszerű azt is szem előtt tartani, hogy még a legmegbízhatóbbnak tartott médiumok is tévedhetnek, ezért minden cikket érdemes legalább minimális fenntartással olvasni. Ha felmerül a gyanúja, hogy a hír nem valós, inkább járjunk utána, minthogy azt megosztva további emberekhez juttassunk el téves információt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom