A Fidesz-KDNP koalíció 2020-ban tovább erősített a három egymást követő kétharmados választás során elért hatalmi pozícióját több, addig független intézmény felett. A tavalyi évben a kormány szándékosan aláásta a demokrácia működésének olyan feltételeit, mint az ellenzék, a média és a bíróságok szabad és független működése, folytatva az eddigi autoriter tevékenységét, bebetonozva Magyarországot a hibrid rezsimek sorába, egy szürke zónába a demokrácia és tekintélyuralom között.

Bár a kormány az igazságügyhöz kapcsolódó problémák megvitatásával kezdte az évet, a COVID-19-világjárvány gyorsan elterelte a figyelmet, amikor február végén elérte az országot. A márciustól júniusig tartó első hullám ismertetőjegye a különleges jogrend egyik formájának, az úgynevezett veszélyhelyzetnek a kihirdetése és alkalmazása volt. Ez felhatalmazta a kormányt, hogy rendeleteken keresztül kormányozzon. A később hozott jogszabály, ismert nevén felhatalmazási törvény, lehetővé tette a kormány számára, hogy továbbra is rendeletekkel irányítson, és megszüntette a rendeletek alkotmányban meghatározott 15 napos érvényességi időkorlátozását. 

A kormány valóban kihasználta hatalma bővülésének előnyeit a vírus első hulláma alatt. Olyan törvényeket hozott, amelyeknek semmi közük nem volt a járványhelyzethez, többek között megmagyarázhatatlan mértékben hozzáférést szerzett az állampolgárok adataihoz, valamint korlátozta a nyilvános információkhoz való hozzáférést, ezzel éppen veszélyeztetve a járvány elleni küzdelmet. Ezeket a rendeleteket az Országgyűlés törvényhozási hulláma kísérte, olyan ideológiailag megosztó kérdésekben is, melyek a világjárvány alatt kevesebb figyelmet igényeltek.

Az információhoz való hozzáférést több tényező is akadályozta. A Büntető Törvénykönyv zavaros módosítása börtönbüntetéssel fenyegette a koronavírussal kapcsolatban hamis információkat terjesztőket, ami öncenzúrához vezetett az újságírók körében, és még inkább elbátortalanította a forrásaikat az információk megosztásától. Az Operatív Törzs naponta tartott sajtótájékoztatói teljes mértékben az online térbe költöztek, és a független médiumok által feltett kérdéseket nagyrészt figyelmen kívül hagyták. Az év során a kormány kommunikációja a kialakulóban lévő egészségügyi és gazdasági krízissel kapcsolatban átláthatatlan volt, ugyanez elmondható az egészségügyi eszközök beszerzéséről is.

A járvány gazdasági következményei a szolgáltatói szektort súlytották leginkább, és a munkanélküliség növekedését eredményezték. Az önkormányzatokat is jelentős kiesés érte, mivel adóbevételük egy része a központi helyreállítási alaphoz csoportosította át a kormány. A likviditás hiánya 2021-ben is probléma marad, mivel az önkormányzatok által ellátott feladatkörök száma megnövekedett a pandémia alatt. Amint a veszélyhelyzetnek vége lett, egészségügyi vészhelyzetetet hirdettek ki, ami szintén lehetővé tette a kormány számára, hogy bizonyos alapvető szabadságjogokat felfüggeszen. Ezután novemberben ismét veszélyhelyzetet hirdettek ki, és a kormány rendeleteinek érvényessége 15 napról 90 napra nőtt.

Míg retorikájában 2020-ban a kormány kiállt egy családbarát, keresztény társadalom mellett, ideológiai háborút indított az LMBTQ+ közösséggel szemben, és kizárta a szivárványcsaládokat a család erősen korlátozott jogi meghatározásából. Emellett 2020 tavaszán ellehetetlenítette a nemváltoztatást a hivatalos dokumentumokban, ezt követően pedig ősszel csatlakozott a szélsőjobb homoszexualitás-ellenes kampányához. A roma közösség számára sértő kifejezések ismét felbukkantak a közbeszédben, miután Orbán Viktor a szegregált roma diákok kártérítésének bírósági ítéletét megalázó módon kommentálta.

A kormány által gyakorolt nyomás a független média maradékait is utolérte. Miután a szertkesztői függetlensége meglehetősen kétségessé vált, Magyarország legolvasottabb híroldala, az Index.hu munkatársainak nagy része felmondott. Az ügy nemzetközi visszhangot is kapott. A korábbi munkatársak elindították az ország legsikeresebb adománygyűjtő kampányát, majd a bevételből októberben elindították a Telex.hu független híroldalt. Hasonló nemzetközi figyelmet és széleskörű támogatást kapott a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) szeptemberben kezdődött tiltakozás-sorozata. A világjárvány ellenére az SZFE számos hallgatója és oktatója hónapokon keresztül kiállt az egyetem autonómiája érdekében.

A bíróságok függetlenségét jelentősen korlátozták a 2019-es módosítások. Az új, korlátozott precedensrendszer és a jogegységi felülvizsgálati eljárás bevezetése megerősítette a Kúria szerepét. További változtatások azt is lehetővé tették, hogy kormányközeli személy kerüljön a kúria vezetői pozíciójába, tovább erősítve a Fidesz szorítását a magyar bíróságokon.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) több ponton is jogsértőnek találta a magyar intézkedéseket, beleértve a menedékkérőkkel kapcsolatos automatikus elutasításokat és a tranzitzónák működését, valamint az ún. lex NGO és lex CEU törvényeket. Az EUB határozata ellenére az utóbbi két törvényt 2020-ban nem vonták vissza (ez jelenleg folyamatban van), ráadásul a lex NGO-t az EUB ítéletét követően is alkalmazta egy állami alapítvány.

Az év végén a kormány és az ellenzék is elkezdett készülődni a 2022-es parlamenti választásokra. A kormány 2020-ban használt kommunikációja arra utal, hogy továbbra is a nemzeti érzésekre igyekeznek majd hatást gyakorolni, kulturális és ideológiai témák révén külső és belső ellenségképeket kialakítva. Annak ellenére, hogy a tavalyi év nem tűnt túl bíztatónak az ellenzék számára, decemberben hat ellenzéki párt bejelentette, hogy közös listát állít a 2022-es parlamenti választásokon. Ennek hátterében viszont szintén a kormány által bevezetett intézkedések állnak, amelyek szigorítják a választásokon való indulás feltételeit, és ezáltal kizártak minden más stratégiai megoldást az ellenzék számára. A jelenleg is fennálló járványügyi helyzet, ami az egészségügyi rendszert rendkívüli megpróbáltatások elé állította, a politikai pártok állását, esélyeit, és jövőbeli kampányterveit is nagyban meghatározza.

A teljes jelentés a Freedom House weboldalán olvasható.