Választások előtt különösen sokat számít, hogy milyen forrásból tájékozódunk – és az is, hogy ezek a források milyen hangon szólnak hozzánk. A Mértékkel a kampányidőszak elejétől a végéig nyomon követjük a magyar online média működését, hogy az olvasók eligazodhassanak a kampányzajban. Blogsorozatunkban hétről hétre vizsgáljuk, hogyan tudósít a sajtó a választásokat megelőző időszakról: milyen ügyeket emel ki és milyen narratívák mentén értelmezi azokat. A harmadik részben az első négy hét cikkeinek érzelmi töltetét vesszük górcső alá – azt nézzük meg, hogy a különböző portálok milyen hangulatban, milyen érzelmi háttérrel tálalják ugyanazokat a híreket. Horváth Kata és Ring Orsolya írása.

• A vizsgált nyolc portál cikkeinek tónusa összességében negatív, de a negativitás mértéke, időbeli alakulása és tematikus megoszlása médiumonként markánsan különbözik.
• A Magyar Nemzet az egyetlen portál, ahol a gazdasági hírek következetesen pozitív tónusúak. Minden más portálon a gazdaság negatív témaként jelenik meg.
• A Magyar Nemzeten Zelenszkij neve jellemzően a legindulatosabb, legnegatívabb cikkekben kerül elő, míg Orbán Viktor neve kevésbé feszült szövegkörnyezetben jelenik meg.
• A hirado.hu-n az európai intézmények szinte kizárólag ellenséges, éles hangvételű szövegkörnyezetben jelennek meg a közszolgálati médiumban.
• A hirado.hu-n Zelenszkij neve negatívabb tónusú cikkekben jelenik meg, mint Putyiné. A Magyar Nemzeten és a Mandinerben Putyin neve be sem kerül a 40 leggyakoribb névelem közé, miközben az orosz-ukrán háború mindkét portálon vezető téma. 
• A Telex cikkeiből készült névelem-gráf három tematikailag tisztán elkülönülő közösségre tagolódik, és ahol a két főszereplő – Orbán Viktor (-0.32) és Magyar Péter (-0.33) – szinte azonos tónusú cikkekben jelenik meg. Ez az összes portál közül a leginkább kiegyensúlyozott tematikai és tónusbeli képet adja.
• A Blikk a leginkább vegyes hangvételű portál: a kampány negyedik hetében a cikkek 16,7 százaléka erősen pozitívnak minősült. Az Indexen az Ukrajna & háború téma dominanciája erős, de más portálokhoz képest tárgyszerű tudósítási stílus jellemzi. 

Egy politikai kampányban a hírek nem csupán tényeket közölnek – érzelmi keretbe ágyazzák azokat. Az, hogy egy portál hogyan ír egy politikusról, egy törvényjavaslatról vagy egy külpolitikai eseményről, legalább annyira formálja az olvasók véleményét, mint maga a tény, ami a cikkben olvasható. A szöveg tónusa – negatív, semleges vagy éppen pozitív – sokszor észrevétlenül, de hatékonyan befolyásolja az információ befogadását. A szentimentelemzés célja pontosan ez: számszerűsíteni azt, amit ösztönösen érzünk, amikor különböző portálok szövegeit olvassuk. Megmutatja, hogy egy-egy médium általánosan negatív, semleges vagy pozitív hangvételű-e; hogy ez a tónus témánként változik-e; és hogy különböző szerkesztőségek mennyire eltérő érzelmi töltéssel tárgyalják ugyanazokat az eseményeket. Az alábbiakban az egyes médiumokról fontos megfigyeléseket foglaltuk össze, amelyek a négy hétre kiterjedő, heti bontású szentimentelemzés alapján rajzolódtak ki. 

Bár szinte minden vizsgált portálon negatív az átlagos tónus – ami részben a kampányhírek, a háborús tudósítások és a bűnügyi tartalmak természetéből fakad –, a negativitás mértéke, témánkénti megoszlása és időbeli alakulása médiumonként markánsan eltér. A független portálok mérsékelt negativitással, tárgyszerűbb keretezéssel közelítik meg az eseményeket; a kormánypárti médiumok erősen polarizáltak, a gazdaságot pozitívan, az ellenzéket és az EU-t negatívan keretezve; míg az Indamédia portáljai vegyes, tematikailag széttagoltabb képet mutatnak. 

Az első ábrán a szentiment-arányok láthatók minden médiumhoz külön, heti és témánkénti bontásban. Az ábra interaktív, ki lehet választani a médiumot, a vizsgált időszakot, illetve a témát, amire kíváncsiak vagyunk. 

A független portálok közül a HVG mutatta a legerőteljesebb elmozdulást: az első héten mért -0.36-os átlagos polaritás a harmadik hétre -0.55-re romlott. Ez a harmadik hét volt az eddigi elemzési időszak legsötétebb hete: a cikkek 69 százaléka erősen negatívnak minősült, ami minden más portálnál és minden más hétnél negatívabb. A háttérben a Kormány-ellenzék narratíva téma dominanciája állt, amelyhez ebben a hétben -0.59-es polaritásérték társult.

Ezzel szemben a Telex a legstabilabb és legkiegyensúlyozottabb tónusú portálnak bizonyult: polaritásértéke minden héten -0.29 és -0.33 között mozgott, ami szűk sávot és következetes hangvételt jelent. A semleges cikkek aránya minden héten 38-47 százalék körül alakult – ez messze a legmagasabb a vizsgált portálok közül. A Kormány-ellenzék narratíva témakör a Telexen is domináns volt (heti 150-200 cikk), de a hozzá tartozó polaritásértékek -0.26 és -0.39 között mozogtak, ami kritikus-elemző hangvételre jellemző.

Az Indamédia portáljai közül a Blikk emelkedik ki azzal, hogy a legmagasabb erősen pozitív cikkaránnyal rendelkezik: a negyedik héten a cikkek 16,7 százaléka esett ebbe a kategóriába, ami az összes portál közül a legmagasabb érték. Az Ukrajna & háború téma ugyan végig dominált, de ennek tónusa a kampányidőszak előrehaladtával fokozatosan semlegesedett: az első héten mért -0.31-ről a negyedik hétre -0.07-re változott. Az üzemanyagárak témája ezzel szemben végig a legnegatívabb témák közé tartozott, három héten keresztül -0.64 és -0.94 közötti polaritással, vagyis ez egy folyamatosan negatív téma a portálon.

Az Indexen az Ukrajna & háború téma abszolút dominanciát mutat, 95-385 cikkel hetente. Az ehhez kapcsolódó a cikkek átlagos hangvétele mérsékelten negatív (-0.26 és -0.38 között), ami tárgyszerű tájékoztatásra utal. Továbbá, a bűnügyi hírek aránya feltűnően magas, minden héten 25-129 cikk jelent meg, ez az arány kiemelkedő más portálokhoz képest. A gazdaság rovat hírei erősen negatívak. A Választás & kampány téma viszonylag semleges hangvételű. A legtöbb héten -0.26 és 0.05 közé esett a polaritása, ami kiegyensúlyozottabb megközelítésre utal, mint más portálokon. Ez összhangban van az 1. részben tett megállapítással, miszerint az Index viszonylag tényszerűen foglalkozik a választási folyamattal. De ahogyan az első részben is megírtuk, ebbe a témába a választás technikai kérdéseivel foglalkozó cikkek kerültek, nem a két nagyobb párt napi politikai csatározása.

A hirado.hu az egyetlen, amelyen az Ukrajna & háború téma polaritása folyamatosan javult: az első héten mért -0.27-ről a negyedik hétre -0.12-re enyhült, ami az összes portál közül a legenyhébb negatív érték ennél a témánál. Ez arra utal, hogy a hirado.hu a háborús híreket egyre kevésbé drámai, inkább tájékoztató tónusban közölte. Ezzel párhuzamosan az EU-politika téma két héten át a legnegatívabb értékeket produkálta az egész elemzésben (-0.99 és -0.92), jelezve, hogy a közszolgálati portálon az európai intézményekről szóló cikkek szinte mind éles, ellenséges tónusban íródtak. Ez összhangban van a kormányközeli narratívával, amely az EU-t jellemzően ellenséges, fenyegető szereplőként tárgyalja.

A Magyar Nemzet cikkeinek átlagos tónusa az első három hétben -0.33 és -0.38 között mozgott, majd a negyedik hétre -0.27-re mérséklődött, részben azért, mert ebben a hétben nőtt az erősen pozitív cikkek aránya (13,6 százalék). Egyedülálló jelenség, hogy a Gazdaság & pénzügyek téma minden héten pozitív polaritást mutatott (+0.08 és +0.28 között), miközben más portálokon ez a téma jellemzően negatív. Ez azzal magyarázható, hogy a Magyar Nemzeten rendszeresen megjelentek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beruházási sikerekről szóló bejelentései, amelyek optimista, sikerorientált keretben tárgyalták a gazdasági folyamatokat.

A Mandiner esetén az időbeli elmozdulás a legdrámaibb: az első héten mért -0.17-es polaritás – az összes portál közül a legenyhébb negatív érték – a negyedik hétre -0.56-ra romlott. A politikai tartalmak sötét tónusával éles kontrasztot alkot a Sport – foci témakör, amelynek polaritása minden héten +0.06 és +0.54 közé esett. A Mandineren tehát a futballhoz kapcsolódó cikkek teljesen más érzelmi regiszterben léteznek, mint az összes többi tartalom.

A heti szentimentelemzést kiegészítve megvizsgáltuk azt is, hogy az egyes portálokon a leggyakrabban előforduló tulajdonnevekhez – politikusok, pártok, intézmények, helyszínek neveihez – milyen tónusú cikkek társulnak. Fontos hangsúlyozni: ezek az értékek nem azt mutatják, hogy egy-egy médium hogyan vélekedik az adott személyről vagy szervezetről, hanem azt, hogy az adott név jellemzően milyen hangulatú szövegkörnyezetben jelenik meg. Tehát, ha egy portál cikkei Orbán Viktorról jellemzően konfliktusos, feszült szövegekben írnak, a hozzárendelt szentimentérték is inkább negatív lesz,  függetlenül attól, hogy a cikk kritizálja-e vagy éppen védi a miniszterelnököt. 

Az interaktív ábrákon a névelemek szentiment polaritása látható. A csomópont mérete a cikkszámot tükrözi, a színe pedig a polaritást. Az ábrába a nagyítás gombbal, illetve kijelöléssel is bele lehet nagyítani. 

A tulajdonnév szentimentje az azt tartalmazó cikkek tónusát tükrözi, nem az tulajdonnévről alkotott ítéletet. Mindez jól látható néhány konkrét példán. A Mandiner esetén a „Tisza” névelem olyan cikkekben jelenik meg, amelyek átlagos polaritása -0.70 – ez az összes portál összes néveleméhez képest az egyik legsötétebb érték, vagyis a Tiszáról szóló írások a Mandineren kiemelkedően konfliktusos, negatív tónusú szövegkörnyezetben fordulnak elő. A Fidesznél is érzékelhető a különbség: a HVG-n a Fideszről szóló cikkek átlagos tónusa -0.56, míg a hirado.hu-n -0.28, vagyis a közszolgálati portálon ez a névelem jóval semlegesebb szövegkörnyezetben bukkan fel. 

A Mandineren az összes névelem cikkeinek tónusa kirívóan sötét – ha az összes névelem átlagos polaritásának mediánját nézzük portálonként, a Mandiner messze a legsötétebb: szinte minden néveleméhez -0.45 és -0.70 közötti érték társul, az átlag körülbelül -0.52. A Mandineren még a kormányfő neve is erősen negatív tónusú szövegekben kerül elő, ami azt jelzi, hogy a portál sokszor Orbánt is konfliktusos narratívák részeként tárgyalja.

A Mandiner az egyetlen portál, ahol a sporttartalmak (a Szoboszlairól szóló cikkek átlaga +0.14, a Fradihoz köthetőeké +0.07) élesen elkülönülnek a politikai tartalmaktól – a futballhoz kapcsolódó írások hangvétele pozitív, miközben minden más téma mélyen negatív tónusú szövegekben szerepel. 

A Magyar Nemzeten Zelenszkij neve olyan cikkekben fordul elő a leggyakrabban, amelyek átlagos tónusa -0.49, ezek a belpolitikai-geopolitikai közösség legsötétebb értékei. Ezzel szemben az Orbán Viktort tartalmazó cikkek átlagos tónusa ugyanebben a közösségben -0.29, vagyis ezek az írások összességében jóval kevésbé negatív hangulatúak. Ez a különbség összhangban van a sorozatunk második részében leírt jelenséggel: a Magyar Nemzeten Zelenszkij neve jellemzően a legindulatosabb, legnegatívabb cikkekben kerül elő, míg Orbán Viktor neve kevésbé feszült szövegkörnyezetben jelenik meg. 

Szintén figyelemre méltó, hogy az Origo-ra való hivatkozások a Magyar Nemzeten az egyik legsötétebb tónusú közösségbe esnek (-0.49): a kézi validálás azt erősíti meg, hogy a másik kormányközeli lapra utaló cikkek jellemzően geopolitikai válságokkal és a háborús narratívával összefüggő, feszült szövegkörnyezetben fordulnak elő. A legtöbb orosz-ukrán háborút leíró, kifejezetten a háborús borzalmakat bemutató cikkekben az Origo-t és az Ellenpont-ot hivatkozza a Magyar Nemzet.  

A hirado.hu-n a névelem-gráf két élesen elkülönülő közösséget mutat: az egyik a belpolitikai-geopolitikai tartalmakat (Orbán Viktor, Tisza Párt, Zelenszkij, Barátság kőolajvezeték, Brüsszel), a másik a közel-keleti konfliktust (Irán, Izrael, Teherán, Trump) foglalja magában. Ez utóbbi közösség cikkeinek tónusa jóval sötétebb: a Hormuzi-szoros (-0.58), Teherán (-0.51) és Irán (-0.46) cikkeinek átlagos tónusa messze meghaladja a belpolitikai névelmekét. A belpolitikai közösségen belül az Orbán Viktort tartalmazó cikkek átlagos tónusa (-0.31) a legkevésbé negatív a szereplők közül, míg Magyar Péter (-0.40) és a Tisza Párt (-0.35) negatívabb szövegkörnyezetben kerül elő. 

A közszolgálati portálon Zelenszkij negatívabb környezetben jelenik meg, mint Putyin (-0.36 vs. -0.32), ami összhangban van azzal a korábbi megfigyeléssel, hogy a közszolgálati média az ukrán elnököt jellemzően konfliktusos – nem semleges – keretben mutatja be. A Magyar Nemzeten és a Mandinerben Putyin neve be se került a top 40 leggyakoribb névelem közé.

A Békemenet mint önálló téma a Magyar Nemzetnél és a Blikken jelenik meg, és az ott megjelent cikkek tónusa közel semleges (-0.05 és -0.07), ami azt jelzi, hogy ezt a témát nem konfliktusos keretben tárgyalják. 

A MOL (-0.53) megjelenése a második, Ukrajna-dominálta közösségben érdekes adalék: a vállalat neve a Blikken következetesen a Barátság kőolajvezetékkel, az üzemanyagárakkal és a geopolitikai feszültségekkel összefüggő, negatív tónusú cikkekben fordul elő, ami jól tükrözi, hogy a fogyasztókat közvetlenül érintő benzinár-narratíva a Blikk olvasói számára is kiemelt téma volt a kampányidőszakban.

Az Index-en Zelenszkij a legnegatívabb környezetben megjelenő szereplők egyike (-0.50). A téma elemzésre visszautalva viszont fontos megjegyezni, hogy az Index-en jellemzően tárgyilagos cikkek jelennek meg a háború borzalmairól, vagyis Zelenszkij a háborús kontextus miatt jelenik meg ennyire negatív környezetben. 

Az ukrán és a magyar miniszterelnök egy közösségben szerepel, de Zelenszkij neve (-0.50) sötétebb szövegkörnyezethez kötődik, mint Orbán Viktoré (-0.40) – ez hasonló mintázat, mint a Magyar Nemzetnél, de az Index esetén a különbség inkább a háborús tudósítások természetéből fakad. Ugyanebben a közösségben a Tisza Párt (-0.32) és Magyar Péter (-0.36) cikkeinek tónusa mérsékeltebb, mint más portálokon, az Indexen az ellenzék nem kerül kirívóan konfliktusos szövegkörnyezetbe.

A HVG-n a névelem-gráf, a Mandinerhez hasonlóan mélyen negatív képet mutat: a saját neve (HVG, -0.57), Oroszország (-0.63) és Hadházy Ákos (-0.48) egyaránt a legsötétebb cikkekhez kötődnek, ez utóbbi valószínűleg a korrupcióval és visszaélésekkel foglalkozó feltáró anyagokat tükrözi.

A Telex névelem-gráfja a legszélesebb és legkiegyensúlyozottabb. A Telex névelem-gráfja három egyenlő súlyú, tematikailag tisztán elkülönülő közösségre tagolódik. Az első közösség a háborús-diplomáciai tengelyt foglalja magában (Ukrajna, Zelenszkij, Putyin, Oroszország, Barátság kőolajvezeték, EU, Brüsszel, Szijjártó Péter), a második a belpolitikát (Orbán Viktor, Magyar Péter, Fidesz, Tisza Párt, Lázár János, DK), a harmadik pedig a közel-keleti és az amerikai geopolitikát (Irán, Izrael, Trump, CNN, BBC, Reuters, Kína). Ez a háromosztatú szerkezet jelzi, hogy a Telex erőteljesen különíti el egymástól a tematikai szálakat, a belpolitika, az ukrajnai háború és a globális geopolitika a szövegek szintjén is más-más szövegvilágban jelenik meg.

A DK neve (-0.22) az összes belpolitikai névelem közül a legsemlegesebb szövegkörnyezetben jelenik meg, ami arra utal, hogy a kisebb ellenzéki párt ritkábban kerül a legnegatívabb narratívák középpontjába.

Meglepő, de a Magyar Nemzet, a hirado.hu és a Telex szinte azonos értéket ad Orbán Viktorhoz (-0.29 és -0.32 között). A HVG tárgyalja a miniszterelnököt a legnegatívabb tónusban, miközben a Mandiner (-0.38) az elvárhatónál kevésbé negatív, ami arra utal, hogy a kormánypárti portál inkább az ellenzéket, nem Orbánt állítja konfliktus-narratívák középpontjába.

A 444-en a belpolitikai közösség egyik legnegatívabb szövegkörnyezetű néveleméhez, a Tisza Párthoz (-0.51) és Lázár Jánoshoz (-0.50) tartozó cikkek az összes 444-es névelem közül a legsötétebb tónusúak, sötétebbek, mint az Orbán Viktort (-0.40) tartalmazó írások.

A 444 névelem-gráfja három jól elkülönülő közösségre tagolódik, amelyek tematikusan is tisztán leolvashatók: a belpolitikai közösség (Orbán Viktor, Fidesz, Magyar Péter, Tisza Párt), az ukrán helyzethez kapcsolódó közösség (Ukrajna, Zelenszkij, Putyin, Barátság kőolajvezeték, Brüsszel) és a közel-keleti–trumpi geopolitikai közösség (Irán, Donald Trump, Egyesült Államok, Reuters). Ez a szerkezet összhangban van azzal, amit a névelem-hálózat elemzésében is megállapítottunk: a 444 a belpolitikát és a külpolitikát viszonylag következetesen elkülönítve tárgyalja.

A Kampányzaj korábbi részei a Mérték honlapján olvashatóak, melyek a kampány első két hetében megjelent témákat, illetve a leggyakrabban említett szereplőket mutatják be.