Új kutatásunkban a hírfogyasztási szokásokat mértük fel, de ezek mellett sok információt kaptunk társadalmi szokásokról, a hírek fontosságáról és hogy hogyan ítélik meg a válaszadók a média politikai befolyásolását. Polyák Gábor összefoglalója.

A média sokszínűsége nem csak azon múlik, hogy milyen mennyiségű és minőségű médiatartalom érhető el a médiapiacon. A sokszínűség, a pluralizmus végső soron azért vált a médiáról való gondolkodás egyik legfontosabb iránytűjévé, mert e gondolkodás mögött a tájékozott, a közéleti tényeket ismerő, a különböző álláspontokat mérlegelni képes, a demokratikus párbeszédben és döntéshozatalban résztvevő polgár víziója áll. Nyilvánvaló, hogy sokszínű kínálat nélkül ez a vízió nem valósulhat meg, de a sokszínű kínálat önmagában nem teszi tájékozottá a polgárt. A demokrácia működése mindenkitől erőfeszítéseket igényel. Ilyen erőfeszítés maga a tájékozódás is.

A Mérték Médiaelemző Műhely 2013 óta készít felmérést a hírfogyasztási, tájékozódási szokásokról (a korábbi kutatások eredményei elérhetők a mertek.eu oldalon, a Sajtószabadság menüpont alatt: 2018, 2016, 2015, 2013 ). A kutatást minden alkalommal a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézettel együttműködve készítettük el. A magyar médiahelyzet sajátossága, hogy az évek alatt a legolvasottabb napilapok címei eltűntek a listáról, lecserélődtek a rádiós piac szereplői, és számos nagy elérésű médium olyan tulajdonosváltáson ment keresztül, ami teljesen felülírta a korábbi szerkesztési irányokat. Az ismétlődő kutatások pontos képet adnak arról is, hogy a közönség milyen érzékenyen és milyen gyorsan reagálnak arra, ha az általuk használt hírforrások a korábbitól jelentősen eltérő hangvételben mutatják be a napi eseményeket. A tanulság: a piaci változások sokkal gyorsabbak, mint a fogyasztói szokások változása.

A változó, sőt instabil médiakörnyezet ellenére a kutatás fontos pillanatképet ad arról, hogy a közönség egyes csoportjai mely médiumokból tájékozódnak, a különböző médiumokat a politikai irányultság és a hitelesség szempontjából hogyan ítélik meg, keresik-e azokat a hírforrásokat, amelyek a sajátjukétól eltérő álláspontot közvetítenek. Az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottunk a közösségi média (Facebook) használatának vizsgálatára, és mára egyértelműen megállapítható, hogy a közösségi média a felhasználók jelentős része számára a nyilvános politizálás terepévé vált.

A magyar médiarendszer folyamatos átalakulása a legtudatosabb hírfogyasztókat is komoly kihívások elé állítja. A Mérték és a Medián kutatása talán segíti a tisztánlátást.

A 2020-as kutatás eredményei azt mutatják, hogy megingott a korábbi évek néhány stabil hírfogyasztási jellegzetessége. Az internet hírfogyasztási jelentősége gyakorlatilag beérte a televízióét, a közösségi média pedig még inkább felértékelődött.

Ugyanakkor 2020 rendhagyó év volt a hírfogyasztás szempontjából is. A COVID-19 járvány miatt jelentősen nőtt a hírek iránti kereslet, és a járvánnyal kapcsolatos intézkedések egyúttal a politikai közbeszéd és viták középpontjába is kerültek. A friss adatok egyfelől a politika, a közélet iránti érdeklődés növekedését, másfelől a hírigények gyors kielégítését szolgáló online és közösségi hírforrások felértékelődését mutatják. A következő időszak alapvető kérdése, hogy ezek a mintázatok rögzülnek-e, vagy a pandémia lecsengésével visszaáll a televízióközpontú, a közügyek iránt mérsékelt nyitottságot mutató hírfogyasztás.

Ebből az a következtetés levonható, hogy a politikai kommunikáció szempontjából a következő időszakban az ellenzéki pártoknak is még inkább az online és közösségi médiás megjelenésre érdemes koncentrálniuk, nem csak azért, mert a hagyományos média nagy részéhez egyébként sem férnek hozzá, hanem mert a (potenciális) szavazóik is itt keresik a híreket.

Továbbra is a legfiatalabb választók között a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem vagy nem rendszeresen tájékozódnak. Ugyanakkor éppen az e korosztályt jelentősen érintő kormányzati intézkedések nyitnak lehetőséget a független média és az ellenzéki oldal számára, hogy az eddigieknél hatékonyabban szólítsák meg a fiatalokat.

A kutatás adatai meggyőző bizonyítékul szolgálnak arra, hogy nemcsak a hírforrások kiválasztását, de a hírek értelmezését, értékelését is jelentősen befolyásolja a válaszadó pártállása. A kormánypárti szavazók nyilvánvalóan előnyben részesítik és hitelesebbnek tartják a kormányközeli médiumokat, ugyanakkor a napi eseményeket is a kormány narratívájával összhangban értelmezik. Akkor is, ha eközben a kormány narratívájával ellentétes hírforrásokkal is találkoznak. Különösen drámai különbségek láthatók a hírforrások hitelességének megítélésében. A magyar társadalom polarizációja a hírfogyasztás és a hírértelmezés mintázataiban világosan kimutatható. Ez sajnos hosszú távon is komoly korlátja a politikai oldalak közötti higgadt párbeszédnek, hiszen az ellentétes politikai oldalon állók a másik oldal által hitelesnek tekintett médiumokat sem tekintik komoly hírforrásnak.

A kormánypárti szavazók jelentős része tisztában van azzal, hogy a Fidesz uralja a médiarendszert, de ezt egyáltalán nem ítéli meg negatívan. Ugyanakkor a kormánypárti szavazók túlnyomó többsége számára sem elfogadható az a gyakorlat, hogy egy-egy szerkesztőség kívülről irányított, és lényegében készen kapott anyagokat közöl. Úgy tűnik azonban, hogy a kormánypárti szavazók e létező gyakorlatról nem tudnak vagy nem vesznek tudomást a kormánypárti médiával kapcsolatban.

A független média, a civil szervezetek és az ellenzék számára fontos feladat, hogy a kormánypárti szavazók számára a lehető legegyértelműbb tényekkel tegyek világossá, hogy a szerkesztői szabadság a kormánypárti médiában nem úgy érvényesül, ahogy azt a kormánypárti szavazók is elvárnák.

Az Index átalakulása és a Telex indulása mintha áttörést jelentene a hírek iránti fizetési hajlandóság alakulásában. 2020 egyik legdrámaibb médiapiaci fejleménye az Index korábbi szerkesztőségének felmondása volt, és úgy tűnik, ennek a jelentőségét a médiapiaci események iránt kevésbé érdeklődő közönség is felmérte. A Klubrádió jövőjét fenyegető médiatanácsi döntés szintén viszonylag széles körben vált ismertté. Az Index helyén induló Telex és a Klubrádió egyúttal a legsikeresebb adománygyűjtők is voltak a vizsgált időszakban.

A független média számára ebből az a következtetés adódik, hogy nem az exkluzív tartalmakkal tudják a legtöbb előfizetőt vagy támogatót magukhoz vonzani, hanem éppen azzal az ígérettel, hogy a stabil működés révén egyre több választóhoz juttatják el a megbízható információkat.

 A teljes tanulmány elérhető a Mérték honlapján.