Három megyei lap Körkép rovatát olvastunk kétszer két héten át 2023 júniusában és szeptemberében. Mit találtunk a 26 lapszám, 954 cikkének kvalitatív és kvantitatív elemzésekor? Egyértelmű bizonyítékokat arra, amit egyébként feltételeztünk: egyoldalúan közvetített kormányzati politikai üzeneteket és világértelmezéseket, mindezt egy tökéletesen centralizált, a szerkesztőség autonómiáját a nem helyi vonatkozású hírek tekintetében teljesen felszámoló működési modellben.
Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a kormányzati üzenetek és valóságértelmezések mennyire uralják a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) portfóliójába tartozó megyei lapokat. Három nyomtatott megyei napilapot (Hajdú-Bihari Napló, Kisalföld, Új Dunántúli Napló) vizsgáltunk, különböző tartalomelemzési módszerekkel.
A kutatás egyértelmű bizonyítékokat szállított arra, hogy a helyi hírek kivételével központosított tartalom és egységes szerkesztés jellemző a lapokra. Országos és nemzetközi hírek terén a vizsgált megyei napilapok szó szerint ugyanazt a központilag összeállított Mediaworks-anyagot terjesztik, a cikkek nagy része másodlagos, átvett anyagból készül el.
Az egykor komoly presztízzsel bíró megyei lapok szerző nélkül megjelentetett (953 cikknél csak 12-nél szerepelt újságíró neve, ám ezekben az esetekben is mindhárom lap cikkeit ugyanaz az újságíró írta), egyharmaduknál nem volt beazonosítható forrás, és a narratívák kritikája sem fordult elő. Az egyoldalú tájékoztatás rendszeres volt, ellenzéki politikus szinte csak közvetett módon jelent meg. Akkor ki szerepelt legtöbbet? Természetesen a magyar miniszterelnök volt a megyei lapok legnépszerűbb szereplője.
Elsőre érdekesnek tűnhet, hogy a névvel azonosított szereplők közül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök áll a megjelenések képzeletbeli dobogójának második helyén, de ez a gyakran előforduló dezinformációs narratívák miatt alakult így. Részletesen elemeztük az ukrán-orosz háború, azon belül többek között a „gonosz Zelenszkij, gonosz ukránok”, a háborúpárti Brüsszel, a békepárti Fidesz, az „Ukrajna kapja a Magyarországnak járó támogatásokat”, valamint a „háborús infláció” narratíváját. A narratívák között felbukkant továbbá a családbarát, segítő Fidesz, de gurultak a dollárok és mindent megtudhattunk a migránsgettókról is. A közelmúlt ellenségképeit sem hagyták pihenni, a lapokban elő-előbukkant az LMBTQ-ellenes narratíva is.
Az is tanulságos, hogy mivel nem foglalkoztak ezek a lapok – ez és ezenkívül sok más érdekes részlet is kiderül a teljes elemzésből.
A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) projekt keretében, az Európai Unió finanszírozásával készült.
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat második része. Timár...
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat első része. Szávai...
A Mérték Médiaelemző Műhely a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás kampányában 1000 fős országos reprezentatív mintán kérdőíves kutatást végzett....
A Mérték Médiaelemző Műhely a Political Capitallel és a Lakmusszal közös projekt keretében monitorozta 2024 év elejétől a júniusi választásokig...
