Amikor 2018 novemberében megalakult a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), mindenki arra volt kíváncsi, hogy mekkora tulajdonosi koncentráció alakult ki, illetve mennyire erős a kormányközeli cégek helyzete a médiapiacon. A számítások eredménye sokkoló.
A tulajdonosi koncentráció mérésére sokféle módszertan létezik és nincs egyértelmű szakmai konszenzus arról, hogy mi is a legjobb megoldás. Egyértelműen nehézséget jelent, hogy kevés a tisztán tájékoztató, politikai-közéleti tartalmat közlő média, különösen a nagyobb szereplők közül többen szórakoztató tartalmakat is adnak, amelyeknek alapesetben csekély a nyilvánosságot befolyásoló hatása. Különösen igaz ez, ha egy szélesebb portfólióval rendelkező médiavállalatról van szó, például egy lapkiadóról, amely éppúgy kiad politikai lapokat, mint hobbimagazinokat. Magyarországon tovább nehezíti a tulajdonosi koncentráció mérését, hogy a nyilvánosság számára nem érhetőek el azok az adatbázisok, amelyek minden médiumra kiterjedően mutatnák egy-egy médiatermék közönségelérését (olvasottság, hallgatottság, nézettség, online látogatottság). Az elmúlt években tovább nehezítette a helyzetet, hogy az egyes médiumoknak eltérő a közösségi média stratégiája, különböző hatékonysággal tudják eljuttatni az üzeneteiket, így nehezen követhető, hogy egy-egy média milyen befolyást gyakorol a nyilvánosságra.
A fentiek ellenére árbevétel-adatok alapján tudunk becslést adni arra, hogy mennyire dominánsa a kormánypárti média a hír- és közéleti piacon. A teljes médiapiacból azokat a nagyobb cégeket vettük számításba, amelyek valamilyen módon jelen vannak a politikai tájékoztatás piacán és országosan ismert márkával rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy egyelőre csak a 2017-es árbevétel-adatok érhetők el, ezekkel számoltunk, de csak azokat a cégeket vettük figyelembe, amelyek még jelen voltak a piacon 2018 novemberében, a KESMA megalakulásakor.
A lapok közül a politikai napi- és hetilapok, a megyei lapok, a bulvár napilapok és az ingyenes Lokál kiadóit vettük számításba. A rádiók közül az országos kereskedelmi rádiót (Retro), a de facto országos eléréssel rendelkező Rádió1 hálózatot és a három ismert politikai talk rádiót, a Klubrádiót, az Info Rádiót és a Karc FM-et (ez utóbbiak közül egyik sem országos elérésű). A televíziók közül az RTL Klub és a TV2 mellett a három politikai csatorna, az ATV, a Hír TV és az Echo TV adatait vettük figyelembe. Sem a rádiós, sem a televíziós szektor elemzésekor nem számoltunk a közmédia csatornáival, hiszen egyáltalán nem ismert, hogy a teljes MTVA-költségvetésben mekkora a rádiós és a televíziós műsorszolgáltatás súlya. Az online piac mérése a legnehezebb, mert százszámra érhetők el internetes hírforrások, ugyanakkor a hagyományos médiamárkáknak is megvannak az online felületeik. Az egyszerűség kedvéért csak négy nagy elérésű, a politikai tájékoztatás piacán aktívan jelenlévő híroldalt vettük figyelembe (Index, Origo, 24.hu, 444.hu – a hvg.hu oldalt a HVG brand részeként a nyomtatott szegmenshez számoltuk).
Az alábbi összesítésben az látható, hogy a piac egészét tekintve mekkora a kormányközeli cégek részesedése 2017-es árbevétel adatok alapján.
A fenti táblázatban azokat a cégeket soroltuk a KESMA+kormánypárti kategóriába, amelyek vagy részei a KESMA-nak, vagy pedig ugyan kimaradtak abból, tulajdonosuk azonban vállaltan kormánypárti szereplő. Ilyen volt a KESMA alakulásakor még Andy Vajna kezében lévő Rádió1 és TV2, illetve a lappiacon a Bencsik András tulajdonában lévő Demokrata és Széles Gábor tulajdonolta Magyar Hírlap.
Ha a médiapiac hír- és közéleti szegmensét nézzük közmédia nélkül, azt láthatjuk, hogy árbevétel alapján számolva a KESMA részaránya közel 39 százalék, ha azonban a KESMA mellett az egyéb kormánypárti szereplőket is figyelembe vesszük, 64 százalékot kapunk. A két szám jelentős eltérésének oka elsősorban a TV2, hiszen árbevétel alapján messze ez a legnagyobb kormánypárti médiacég.
Ennél is extrémebb a helyzet, ha figyelembe vesszük a közmédiát, ami jól dokumentáltan a kormánypárti narratívát közvetíti.
A korábbi, médiaszektorok szerinti bontásban nem szerepel a közszolgálati média, hiszen sajnos egyáltalán nem derül ki az MTVA adataiból, hogy mennyit költenek rádiós vagy televíziós műsorszolgáltatásra. Ha a teljes médiaipar aggregát adatait nézzük, akkor azonban bátran figyelembe vehetjük a közmédia adatait is, ami természetesen az egész a hír- és közéleti szegmens méretét jelentősen megnöveli. Az MTVA költségvetése 2017-ben 94 milliárd forint volt, így ez alapján kiszámolva az arányokat még erősebb számokat kapunk.
Figyelembe véve a KESMA-t, a KESMA-ból kimaradó bizonyíthatóan kormánypárti médiacégeket és a közszolgálati médiát, a teljes Fidesz-közeli portfólió a hír- és közéleti szegmens 77,8 százalékát teszi ki.
1.ábra: A hír- és közéleti piac megoszlása a KESMA megalakulása után (2017-es árbevétel adatok alapján)
A számításnak van néhány korlátja, amit mindenképpen figyelembe kell venni az adatok értékelésekor. Mi a KESMA alapításakor meglévő portfóliójával számoltunk, de az már megváltozott az Echo TV megszűnésével, sőt, lehet, hogy további változások is lesznek. Fontos szempont, hogy a jelenleg csak a 2017 évi árbevétel-adatokkal tudtunk számolni, de nemsokára a 2018-as számok is elérhetőek lesznek, hiszen a cégek pénzügyi beszámolóit május végéig kell közzétenni. Ezek azonban aligha befolyásolják nagyságrendekkel a számításokat.
Fontosabb, hogy a fentieknél nagyobb a Fidesz-közeli média elérése, ha még két tényt figyelembe veszünk. Egyrészt az MTVA által szerkesztett hírblokk sok független rádióban elérhető: a rádiók pontos számáról ugyan már nem ad információt az MTVA, de az évekkel ezelőtt bevezetett gyakorlat most is működik, a központilag szerkesztett hírszolgáltatás rengeteg rádióhallgatót elér szerte az országban. Másrészt egyáltalán nem vettük figyelembe a helyi médiát, ami jellemzően önkormányzati tulajdonban van és az ország jelentős részében leplezetlenül követi a kormánypárt kommunikációját. Mindezeket figyelembe véve a mért 78 százaléknál is jelentősen nagyobb lenne a fideszes túlsúly a hír- és közéleti tartalmak piacán.
A részletes számítás a Mérték hamarosan megjelenő Lágy cenzúra jelentésében lesz olvasható.
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat második része. Timár...
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat első része. Szávai...
A Mérték Médiaelemző Műhely a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás kampányában 1000 fős országos reprezentatív mintán kérdőíves kutatást végzett....
A Mérték Médiaelemző Műhely a Political Capitallel és a Lakmusszal közös projekt keretében monitorozta 2024 év elejétől a júniusi választásokig...
