Jó világ és rossz világ – háború és béke az M1/Duna Híradóban
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat harmadik része. Bódi...
A National Endowment for Democracy támogatásával összesen négy országban, Magyarország mellett Csehországban, Romániában és Szlovákiában elemeztük a médiarendszer jellemzőit és az elmúlt három évben bekövetkezett változásokat. A teljesen jelentés a honlapunkon olvasható, ebben az írásban a közszolgálati média magyarországi fejleményeit foglaljuk össze.
Már régóta megtapasztalhattuk, hogy a közszolgálati média a régióban sok szempontból különbözik attól a modelltől, ami Nyugat-Európában kialakult. A fejlett demokráciákban a közszolgálati média pártatlan, objektív, kulturálisan sokszínű és a közjó érdekében működik. Ez még akkor is így van, ha természetesen mindenhol előfordulnak hibák és sehol nincs tökéletes rendszer. Közép-Európában azonban hagyományosan nagyobb a politikai beavatkozás szerepe, a közszolgálati média itt nem tölti be a pártatlan és független műsorszolgáltatás szerepét.
A nemzetközi összehasonlításból kiderült, hogy a közszolgálati média helyzete Magyarországon különösen rossz, még a vizsgált országokhoz képest is erősebb a közmédia politikai megszállása. Ez a következőkben nyilvánult meg.
A közmédia szervezeti felépítése átláthatatlan, a felelősségi viszonyok nem egyértelműek, a pénzköltés nem transzparens. Az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. kettőse olyan rendszert alakított ki a magyar közmédiában, ami lényegében lehetetlenné teszi az intézmény működésének ellenőrzését.
Sajátos módon a közszolgálati média erősen túlfinanszírozott, a vizsgált országokban ezzel szemben inkább a pénzhiány a jellemző. Az MTVA-nak juttatott összegek látványosan növekednek, a bőkezű költségvetési források nyilvánvalóan növelik a közmédia lojalitását a jelenlegi kormánypártok felé.
Nem szokatlan, hogy a televíziócsatornák és a rádióadók ugyanahhoz az intézményhez tartoznak (ez Szlovákiában is így van), azonban a magyarországi helyzet annyiban rendkívüli, hogy a hírügynökség is a közszolgálati média része.
A politikai nyomásgyakorlás egyértelmű és ez már intézményesült is. A vizsgált országokban inkább jellemző, hogy a szerkesztők próbálnak ellenállni a nyomásgyakorlásnak, Magyarországon kifejezetten jellemző a politikai elfogultság. A Szabad Európa oldalán megjelent kiszivárogtatott hangfelvétel is bizonyítja, hogy a szerkesztőségi irányelv egyértelműen a kormánypárti kommunikáció képviselete. Nálunk a közszolgálati média tájékoztatás helyett tulajdonképpen politikai kommunikációs feladatot lát el.
Magyarországon a közszolgálati rádióadók aránylag népszerűek, a televíziós csatornák azonban nem (ebben hasonlít pl. Romániához). A közmédiának kifejezetten alacsony a presztízse, sokak számára a propaganda szinonimája lett.
A közszolgálati csatornák közönségaránya 2020-ban (4+)
Forrás: MTVA Éves jelentés 2020 100. o.
Különösen érdekes, hogy a vizsgált országok közül kettőben, Csehországban és Romániában ezekben a hetekben változik a politikai térkép, így különösen izgalmas lesz megfigyelni, hogy ez milyen változásokat hoz a közszolgálati média működésében.
A teljes jelentés az alábbi linken érhető el.
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat harmadik része. Bódi...
Magyarország 2023-ban is távolabb került azoktól az európai demokráciáktól, ahol a sajtószabadság alapérték. A magyar médiakörnyezet 2010 óta tartó autokratikus...
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat második része. Timár...
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat első része. Szávai...