A 21 Kutatóközpont 2022 szeptemberében végzett közvélemény-kutatást a médiafogyasztásról, továbbá a sajtószabadsággal és demokráciával kapcsolatos véleményekről, a hírek elfogultságának megítéléséről és álhírek felismeréséről.
A kutatásban 1200 főt kérdeztünk, az adatfelvétel közösségi média csatornákon keresztül zajlott 2022. augusztus 29-től szeptember 6-ig. Az adatbázis a KSH adatai alapján súlyozott, reprezentatív korra, nemre, településtípusra és iskolai végzettségre. A demográfiai változókon túl a súlyozás figyelembe vette a válaszadók politikai érdeklődését és médiafogyasztási szokásait is.
Jelen írás a kutatási eredmények egyik csoportját, a médiafogyasztási szokásokat hivatott bemutatni.
Magyarországon a média függetlensége, semlegessége, pártossága különösen fontos kérdés. Elég, ha csak a kilencvenes években zajló médiaháborúra, vagy a 2010 óta zajló folyamatokra (pld. Népszabadság megszüntetése, Klubrádió frekvencia problémái, Index átalakítása) gondolunk. Ahhoz azonban, hogy a médiafogyasztási szokásokat jobban megérthessük, a fogyasztók pártosságát is fontos elemzési szempontként kellett érvényesítenünk, így a kapott eredmények vizsgálatánál minden esetben a válaszadó pártpreferenciáját is hangsúlyoztuk.
Vizsgáljuk meg először a média tájképet, pontosabban azt, hogy a válaszadók miként vélekednek egyes médiumok függetlenségéről.
A válaszadóknak az volt a dolguk, hogy egy skála segítségével osztályozzák a rendelkezésükre álló listából a különböző tv-rádió-online sajtó médiumokat. A skálán az egyes az egyértelműen kormánypártit, az ötös az egyértelműen ellenzékit jelenti.
Mindezek után pártpreferencia bontásban vizsgáltuk a kapott eredményeket:
1. ábra: Kormánypártiak
2.ábra: Ellenzékiek
3.ábra: Pártnélküliek és Mi Hazánk szavazók
Három fontost megállapítást tehetünk az ábrákkal kapcsolatban.
Először is, mindhárom csoportban élesen kirajzolódik a kormánypárti médiumok túlsúlya. Nem csupán az ellenzékiek kategorizálják kormánypártinak ezeket a csatornákat, maguk a kormánypárti szavazók is így címkézik ezeket.
Ennek három lehetséges olvasata lehet értelmezésünk szerint. Az egyik, hogy az ellenzéki médiumok intenzív kommunikációt folytatnak a kormánypárti médiumok elfogultságáról, és ennek a kommunikációnak a hatása jelenik meg az értékelésekben többek között. A másik lehetséges magyarázat szerint a kormánypárti szavazóknak kevésbé jelent kognitív disszonanciát az általuk kedvelt médiumok pártossága, emiatt hajlamosabbak fel- és beismerni a kormánypárti médiumok pártosságát. A harmadik magyarázat pedig a két médiatömb objektív pártosságában keresendő. Amennyiben a kormánypárti médiumok erőteljesebben és kritikátlanabbul veszik át a kormányzati narratívákat, mint a kormánykritikus médiumok az ellenzékieket, akkor ez az objektív és valós pártosság-különbség a választók érzékelésében is megjelenik (függetlenül az egyes médiumok iránti szimpátiától).
Ennek az aszimmetriának egy eleme, hogy egyértelműen ellenzéki hangnak egy médiumot sem tartanak a válaszadók, még a kormánypártiak között sem (a legmagasabb értékelés az ATV-re érkezett kormánypárti szavazóktól, 3,95-es átlagpontszámmal). Ebből következik, hogy a nem kormánypárti médiaszereplők semlegességet előtérbe helyező kommunikációja egy bizonyos fokig működik.
Érdekesség, hogy a kormánypártiak és az ellenzékiek is leginkább középre helyezik el a hozzájuk közel álló médiumokat, szélsőpontra pedig azokat, amik távol állnak tőlük. Viszont a kormánypártiak inkább hajlandóak kormánypártinak hívni a szívüknek kedves médiumokat, míg az ellenzékiek inkább kitartanak a semleges/kiegyensúlyozott címke mellett.
Ha pártpreferencia szerint vizsgáljuk, az online sajtó a legnépszerűbb forrás az ellenzékiek körében, míg a kormánypártiak körében a televízió. Ebben a két csoportban nincs, vagy csak elenyésző a nem tájékozódók száma, azonban a pártnélküliek esetében már 10%. A Fidesz vidéki túlsúlyából és az iskolázottsági mutatókból arra következtetünk, hogy a kormánypárti szavazók szívesebben fogyasztanak televízióból érkező híreket, mint ellenzéki társaik, lévén hogy könnyebben is férnek hozzá.
4.ábra: Elsődleges tájékozódási források
A legnépszerűbb tájékozódási forrást, az online sajtót tüzetesebben megvizsgálva azt mondhatjuk, hogy e tekintetben is megjelenik a politikai polarizáció. A kérdésünk itt arra vonatkozott, hogy hogy az adatfelvételt megelőző egy hétben látogatta-e a válaszadó az alábbi oldalakat.
5.ábra: Internetes portálok látogatottsága – Hány százalék látogatta múlt héten
A kormánypártiak körében a három legnépszerűbb internetes híroldal az Origo, az Index és a 24.hu. Az ellenzékiek legkedveltebb három oldala a 24.hu, a Telex és a HVG. Annak ellenére, hogy a 24.hu mindkét toplistába belefért, az ellenzékiek körében közel kétszer olyan népszerű, ahogyan a Telex és a HVG is. Az Origo esetén ennek ellentéte igaz, vagyis az ellenzékiek fele akkora arányban látogatják, mint a kormánypártiak. A 24.hu semleges attitűdje, pártosságot nem tükröző logója, bulvárt is felvonultató címlapja mind hozzáadhatott ahhoz az érzéshez, hogy egy kormánypárti és egy ellenzéki szavazó egyaránt biztonságban érezze magát az oldalon. Az Index esetében más a helyzet: a korábban ellenzék által gyakrabban látogatott portál tulajdonos és szakember gárdájának váltásáról nem mindenki értesülhetett. Korábbi ellenzéki szavazók ezért is látogathatják még nagy arányban az oldalt (negyedik helyezett lett a listában).
A következő ábrán téma szerinti bontásban láthatóak a médiafogyasztási szokások pártpreferencia szerint:
6.ábra: Különböző típusú hírek fogyasztási frekvenciája
A kormánypárti válaszadók közel minden esetben érdeklődőbbnek bizonyultak a hírekkel kapcsolatban, mint ellenzéki társaik. A bulvárhírek esetében ez kimagaslóan magas arányt jelent. Ennek egyik lehetséges oka lehet az, hogy az ellenzékiek átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a kormánypártiak.
Összességében elmondhatjuk, hogy eltérőek a kormánypárt és ellenzéki szavazók médiafogyasztási szokásai a tekintetben, hogy milyen médiákat fogyasztanak szívesen és mit és milyen rendszerességgel teszik azt. A kormánypárti válaszadók a televíziót jobban preferálják és minden hírfajtára egyaránt nyitottak. Míg az ellenzéki szavazók az online térben olvasnak többet és bel és külpolitikai hírek érdeklik inkább jobban őket.
A teljes kutatási riport elérhető a linkre kattintva.
21 Kutatóközpont
Ezúton is köszönjük a Mérték Médiaelemző Műhelynek a megjelenési lehetőséget!
Érdekelnek hasonló kutatások?
Látogass el a honlapunkra!
21kutatokozpont.hu
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat második része. Timár...
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat első része. Szávai...
A Mérték Médiaelemző Műhely a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás kampányában 1000 fős országos reprezentatív mintán kérdőíves kutatást végzett....
A Mérték Médiaelemző Műhely a Political Capitallel és a Lakmusszal közös projekt keretében monitorozta 2024 év elejétől a júniusi választásokig...
