Mérték

Sajtószabadság, médiapolitika, médiapiac, médiaoktatás – a Mérték Médiaelemző Műhely szakmai blogja.

elemzés

Politikai tájékoztatás a kampányidőszakban – Az országos híradók elemzése 4.

A kampányidőszak végéhez közeledve nem mondhatunk sok újdonságot. A kiegyensúlyozott, a versengő politikai erők tárgyilagos bemutatása továbbra is csak az RTL híradóiban jelenik meg, a közszolgálati televízió és a TV2 a kampányidőszakban továbbra is elfogult, lényegében egyoldalú tájékoztatást kínál. (2022. február 12.- március 25.)

A magyar politikusokat bemutató, azaz a választáshoz direkt vagy indirekt módon kapcsolódó hírek időtartama a kampányidőszak eddigi hat hetében csak kisebb változásokat mutatott. A Duna Tévén valamelyest visszaesett a magyar politikára fordított idő aránya az ukrán háború első időszakában, és ez megjelent az RTL híradónál, illetve kisebb mértékben a TV2-nél is. A kampányidőszak végéhez közelítve látványosan megnőtt a magyar politikára fordított idő a köztévénél és a TV2-nél is.

 

Vizsgálatunk a kampányidőszakban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát vizsgálva figyelmet fordít arra, mennyire egyoldalú vagy többoldalú a hírek bemutatása. Természetesen ez az elvárás csak a vitatott kérdések, történések bemutatása során merül fel. Ebből a szempontból „nem releváns” kódot kap az a hír, amelynél a politikailag versengő felek nem vitatják egymás álláspontját, függetlenül attól, hogy az adott történés a szereplőről kedvező vagy kedvezőtlen képet mutat. A közszolgálati televízió Kódexe ezt úgy fogalmazza meg: „…a közszolgálati médiaszolgáltatások törekszenek arra, hogy az eltérő álláspontokat úgy jelenítsék meg, hogy a hallgatóknak és a nézőknek lehetőségük legyen a különböző vélemények összehasonlítására.”

Az ábrákból jól látható, hogy a többoldalú bemutatás szinte kizárólag az RTL privilégiuma, a köztelevízió és az TV2 a hírkészítésnek ezt az alapelvét szinte egyáltalán nem használja.

A kormányoldalt bemutató hírek esetében a TV2 és a Duna azt a szerkesztési elvet alkalmazza, hogy sok olyan történésről számolnak be (pl. gyáravatás, adócsökkentés, stb.), amelyek a kormány sikeres tevékenységét mutatják be, vagy úgy jelenítik meg az adott eseményt, hogy annak kapcsán releváns eltérő vélemény nem merül fel vagy nem tud megjelenni. De az ábrából az látszik, hogy olyan hírek esetében, ahol létezik eltérő vélemény, azt nem mutatják be. A hírek egyharmada egyoldalú, a vitatott kérdésben kizárólag a kormány álláspontját lehet megismerni a híradóból.

Az ellenzék tevékenységének bemutatásánál ez a szerkesztési logika még látványosabb, és ezzel az a probléma, hogy ebben a két televízióban az ellenzékről szóló hírek lényegében kizárólag negatív hírek: az ellenzéket kormányzásra alkalmatlan, korrupt társaságnak mutatják be. Már első beszámolónkban jeleztük ezt a tartalmi elfogultságot,[1]  és mostanra teljesen uralkodóvá vált ez a tematika. Az ellenzék a TV2 híreinek négyötödében, a Dunánál közel kétharmadában úgy jelenik meg, hogy még csak reagálni sem tud a róla elhangzottakra.

Ha ehhez figyelembe vesszük, hogy a TV2 vizsgált híreinek 30%-a az ellenzék kritikájával, az ellenzéki politikusok stigmatizálásával foglalkozik, és ez az arány a Duna Tévében sem sokkal alacsonyabb, 27% – az  RTL híradókban ez az arány 4% -, akkor jól láthatóvá válik, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatás csírája sem jelenik meg a kormányoldal győzelmét segíteni akarók televíziók hírműsoraiban.

 

A TV2-ben a megszólaló (élőbeszédre lehetőségét kapó) politikusok alig egytizede ellenzéki politikus, a Duna Televízióban sem sokkal jobb ez az arány.

Egy kicsit részletesebben megvizsgálva kiderül, hogy az élőbeszéd eltérő időtartama nagyon szűk lehetőséget biztosít az ellenzéki szereplők számára a megszólalásra. Míg az RTL esetében az egyedi megszólalások átlagos időtartama is nagyjából hasonló a kormányoldali és ellenzéki szereplők számára, addig a Duna Tévénél és a TV2 esetében is átlagosan kétszer annyi időt kapnak egy-egy megszólalásra a kormányoldali szereplők, mint az ellenzékiek.

A politikusok megszólalási gyakorisága és átlagos élőbeszéd időtartama

 

Ha azonban azt is megnézzük, hogy a politikusok milyen kontextusban jelennek meg élőbeszéddel a híradókban, a fentieknél még rosszabb képet kapunk. A híradókban személyesen is megszólaló kormánypárti politikusok elsősorban pozitív képet mutatnak magukról (a megjelenések egynegyedében ez a szempont nem volt értelmezhető), „rosszat” egyáltalán nem mutatnak. Az ellenzéki politikusok esetében ez éppen fordítva van. A TV2-n a nagyon kicsi személyes megjelenési lehetőség is szinte kizárólag negatív képet közvetít.

 

 

[1] https://mertek.eu/2022/02/26/a-televizios-hiradok-mukodese-a-kampany-idejen-1/

A kutatást a German Marshall Fund támogatja.

Megosztás