Nincs vitánk Kocsis Mátéval abban, hogy indokolt a gyermekpornográfia büntetőjogi következményeinek szigorítása. Arra azonban kíváncsiak voltunk, hogyan kezelte a Fidesz-média azt a helyzetet, amikor a Fidesz-kormány diplomatája követte el ezt a bűncselekményt. Bódi Jenő gyorselemzése.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a múlt héten közölte, hogy a napokban egy „pedofilellenes törvény” javaslatát nyújtja be az Országgyűlésnek. Egyes találgatásokszerint ezzel már a jövő évi választási kampány egyik lehetséges témáját próbálja tesztelni a párt. Újra aktuális tehát felidézni, hogyan tárgyalták a gyermekpornográfia birtoklása miatt őrizetbe vett, és tavaly nyáron elítélt volt perui nagykövet, Kaleta Gábor ügyét olyan vezető kormánypárti médiumok, mint a Magyar Nemzet, az Origo és a Pesti Srácok.
Elsőként rögtön szembetűnik, hogy csak a Magyar Nemzet és a Pesti Srácok mutatták be Kaleta ügyének konkrét jogi, bírósági eljárását, az Origo azzal egyáltalán nem foglalkozott. 2020 februárjában az Index írta meg azt, hogy a volt perui nagykövettel szemben az ügyészség már 2019 őszén vádat emelt, miután kiderült, hogy a számítógépén 19 ezer darab, gyermekpornográfiát ábrázoló képet találtak egy nemzetközi rendőrségi akció keretében. Kaletát először májusban, majd – az ügyészség fellebbezése miatt – július elején ítélte el a bíróság egy éves, két és fél évre felfüggesztett börtönbüntetésre és félmilliós pénzbüntetésre. Ezután kormánypártipolitikusok – mély erkölcsi felháborodásukat is erőteljesenhangoztatva – azonnalbírálni kezdték az enyhének tűnő ítéletet, miközben az ítéletet másodjára tudomásul vevő ügyészség magyarázóközlemény kiadására kényszerült. Az ítélet után két héttelkerült szóba először, hogy Kocsis Máté vezetésével egy munkacsoport a Büntető törvénykönyv módosítását tervezi a „gyerekek egészséges lelki és erkölcsi fejlődése érdekében”. A fideszes frakcióvezető a Vasárnapi Újság című rádióműsornak részletesennyilatkozott erről: többek között a bírói mérlegelés széles lehetőségéről, a gyerekeket az interneten fenyegető veszélyekről és ezek nyomán egy olyan átfogó jogszabály-módosítási csomagrólbeszélt, amely minden vonatkozó gyermekvédelmi rendelkezést érint.
A kormánypárti sajtó természetesen azokról az ellenzéki vádakról nem tudósított, amelyek az Orbán-kormányhoz próbálták kötni Kaleta ügyét, többek között az ügy eltussolásának vádjával. Ugyanakkor ezek hatására néhány nap múlva a kormányzati kommunikáció is támadó üzemmódba kapcsolt, és egymás után jelentek meg az olyan vélemények, cikkek, amelyek az ellenzéki álláspontot bírálták, közben Kaleta személyét a baloldalhoz kapcsolták, vagy általában a pedofíliát a baloldal és a liberalizmus termékeként értelmezték.
Az Origo már februárbanarról írt, hogy Kaleta „a Gyurcsány-kormány Los Angeles-i konzulja is volt”. Gulyás Gergely a Párbeszéd egyik Facebookon közzétett képe – amely a kormány tagjait Kaleta cinkosainak nevezte – kapcsán az ellenzéki „gyűlöletközpont” miattháborodott fel.
Az Alapjogokért Központ pedig megtalálta Révész Sándor 2014-es, a Népszabadságban megjelent, „A pedofil is ember” című cikkét, amely a rajzolt gyermekpornográfia szabályozásával foglalkozott Japánban, sszerintük arra példa, hogy a liberális oldal a „társadalmi abnormalitás, szexuális aberráció és nemi eltévelyedés kapcsán (…) lépésről lépésre csepegtette a megértés és a tolerancia molekuláit”.
A Magyar Nemzet július 5-én vélte fontosnak, hogy a V4NA hírügynökség nyomán nyugat-európai pedofilügyekrőlszámoljon be: például arról, hogy egyre többen a pedofíliát nem bűncselekményként, hanem szexuális irányultságként kezelik „és igyekeznek bebújni az LMBT-közösség szárnyai alá”. A cikkben bemutatott esetek alkalmasak arra, hogy összemosódjon a gyermekek iránti szexuális vágy pszichológiai problémája és annak kezelése, vagy a szexualitás képi ábrázolása a kiskorúakkal szembeni szexuális erőszakkal és a pedofília legalizálásának szándékával. Így a tudósítás – a V4NA migrációval foglalkozó írásaihoz hasonlóan – a nyugat-európai társadalmak morális hanyatlását illusztrálja, s ezzel kiválthatja a konzervatív olvasók erkölcsi felháborodását, de akár egy, a szexuális kisebbségekkel szembeni politikai kampány hírnöke is lehet. Ahogy a Pesti Srácok publicistájalátni vélte: „újra erőre kap a lobbi, hogy vegyék fel a pedofíliát az LGBTQIAAP+ betűsorba.”
Kósa Lajos tavaly nyáronemlítette azt is, hogy a Fidesz-frakció a Parlament őszi ülésszakára „gyermekvédelmi akciótervvel” készül(t), ami bizonyára a koronavírus-járvány őszi második hulláma miatt maradt el. A közeljövőben valószínűleg kiderül, hogy Kocsis Máté törvényjavaslata ennek nyitányát jelenti-e, esetleg ezzel együtt a szexuális kisebbségeket stigmatizáló – a lengyelországihozhasonló – politikai kampány kezdetét.
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat második része. Timár...
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat első része. Szávai...
A Mérték Médiaelemző Műhely a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás kampányában 1000 fős országos reprezentatív mintán kérdőíves kutatást végzett....