Bezárás
Közmédia

Az állami híradó útmutatásai a helyes ellenzéki viselkedésről

Az állami televízió február 24-i híradója a járvánnyal kapcsolatos beszámolók mellett három részleges frissességű jóhírt is megosztott a nézőkkel, és szót kaptak az ellenzéki és parlamenten kívüli pártok is – hat párt aktuális híreit ismertették három percben. Ennél jóval több műsorpercet fordítottak az ellenzék bírálatára: a Fidesz a DK-t, a Fidelitas a főpolgármestert, egy író a Momentum elnökét szapulta, az Alapjogokért Központ en bloc a baloldalt, sőt a kormányközeli intézet elemzője még azt is elmagyarázta, hogy mi lenne a követendő helyes ellenzéki magatartás COVID idején. Szúrópróba sorozatunk újabb tanulságai.

Hogyan viselkedjen az ellenzék?

Február 22-én szavazott a parlament a rendkívüli jogrend és a veszélyhelyzeti rendeletek újabb 90 nappal történő meghosszabbításáról. Az ellenzék ez alkalommal nem támogatta a törvényjavaslatot, csak a kormányt pártolók szavaztak igennel. Az állami híradókban a döntést követően folyamatosan az ellenzéket kárhoztató híradások kaptak helyet, a vizsgált napon közzétett összeállításban pedig egyenesen elmagyarázták a kormányközeli Alapjogokért Központ elemzőjének és a Századvég jogi szakértőjének szavaival, hogy mi lenne a helyes ellenzéki magatartás a veszélyhelyzetben. A híradásban példaként a francia, a német, a spanyol helyzetet említették, ahol az ellenzékiek, „bár aggályosnak tartottak néhány intézkedést, amit a kormány a koronavírus elleni védekezés során hozott, félre tudták tenni az ellentéteiket”, és megszavazták, amit a kabinet előterjesztett, szemben a magyar baloldallal, amely „hevesen támadta a kormányt” és elutasította az együttműködést. „A helyes ellenzéki magatartás az az lenne, hogyha mondjuk körbenéznek, megkérdezik az akár kormányon lévő európai pártokat, amik a partnereik, és bekérnek tőlük javaslatokat, ötleteket, hogy ott hogy kezelik a járványt, és ezekkel az ötletekkel, mondjuk a kormány elé járulnának” – adott útmutatást az Alapjogokért elemzője (Párkányi Eszter) az elvárható ellenzéki magatartáshoz.   A Századvég jogi szakértője (ifj. Lomnici Zoltán) is ráerősített erre, szerinte visszaüthet a hazai baloldalra, hogy nem támogatja a kormányt a járvány elleni védekezésben úgy, ahogy azt több nyugat-európai országban az ottani ellenzék megtette, mert a választópolgárok nem értékelik az ilyen botránykeltő magatartást.  Macron elnök népszerűsége például éppen a rendkívüli helyzet bevezetése óta erősödött, és ott az ellenzék is beállt a COVID elleni védekezésbe – hangzott a helyzetértékelés az híradásban.

Azt az egyszeri hírfogyasztó is tudja, hogy számos országban bevezettek rendkívüli intézkedéseket a pandémia elleni védekezés érdekében, de hogy Macron elnök, vagy a német és spanyol kormány pontosan milyen módszerekkel és eszközökkel védekezik a járvány terjedése ellen, és mit kezd a veszélyhelyzeti felhatalmazásával, arról a magyar emberek többségének vélhetően csak rendkívül korlátozott információi lehetnek, így azt sem ítélhetjük meg, hogy az ellenzék kormányt támogató politikája milyen terjedelmű és konkrétan miben nyilvánul meg a külföldi országokban. Ennél nagyobb probléma, hogy a magyar állami televízió hírműsorainak a nézői azt sem tudhatják meg, hogy a magyar kormányt miért kritizálja az ellenzék, mik azok a kormánydöntések és intézkedések, amelyekkel – a járvány elleni védekezés címszó alatt – például a Gazdaságvédelmi Alapból többszáz milliárd forintot egészen más célokra csoportosított át, az önkormányzatoktól forrásokat és hatásköröket vont el. Ezeket az intézkedéseket és értékelésüket a nem kormányirányítású sajtótermékekből lehet csak megismerni, és onnan lehet tájékozódni arról is, hogy az ellenzéki pártoknak milyen kifogásaik voltak és miért nem szavazták meg a rendkívüli jogrend meghosszabbítását.

Az állami híradó viszont úgy állította be, hogy a magyar ellenzék felelőtlenül és indokolatlanul támadja a kormányt, és azt sulykolta, ha a nyugati ellenzék képes beállni a kormányai mögé, ezt kellene tenni a hazai ellenzéknek is. Egyik ellenzék legyen olyan, mint a másik – ezt várná el az állami híradó elemzője. De ha ez az ideál, akkor a kormányoknak is hasonlítaniuk kellene egymáshoz, a magyarnak a nyugat-európaihoz! Ezt az párhuzamot már nem állította fel az elemző, de az állami televízióban senki nem is merne ilyet megfogalmazni. Mindenféle állítás, párhuzam, híradás és vélemény csak addig jelenhet meg az állami médiában, amíg a kormány érdekeit szolgálja ki. Mint ez az összeállítás is, amely a kiegyensúlyozott tájékoztatástól nagyon távol volt, viszont jól teljesítette az ellenzék lejáratásának, kedvezőtlen szerepben való feltüntetésének a feladatát.

Hogyan viselkedjen a főpolgármester?

Amint azt többször tapasztaltuk, az állami híradóban az a szokásos gyakorlat, hogy rendszeresen úgy fogalmaznak meg kritikát valamilyen ellenzékhez kötődő eseménnyel, cselekedettel vagy személlyel kapcsolatban, hogy csak a bírálatot közlik jelentős terjedelemben, és amit kritizálnak az még a megértéshez szükségesnél is minimálisabb mértékben kap nyilvánosságot. Ez történt most is, amikor a Fidelitas Karácsony Gergely főpolgármesternek üzent a Városháza által a fővárosban több helyre kirakott plakátok átragasztásával: „A nyafogás és a kormányra mutogatás nem városvezetés”  feliratot ragasztottak rá azokra az óriásplakátokra, amelyeket a Városháza azért helyezett ki, hogy azokon tájékoztassa konkrét számokkal a budapestieket, hogy a kormány intézkedései következtében mennyi pénzt vesztett a főváros, milyen célokra, fejlesztésekre nem jut fedezet az idén, hogyan érinti ez a mindennapokat. A híradásban az átragasztási akciót részletesen bemutatták, az előzményről pedig a narrátor úgy fogalmazott, hogy Karácsonyék „óriásplakátokon vádolják a kormányt, hogy a kormányzati intézkedések miatt nem lesz pénz a feladataik ellátására”. A plakátokon olvasható, ezt az állítást bizonyító részletes adatokra nem vesztegettek több időt, ehelyett a Fidesz ifjúsági tagozatának a vezetői felmondták a hivatalos kormánypárti álláspontot, meghazudtolandó a jelenlegi városvezetés akcióját, miszerint Karácsonyék több mint 150 milliárd forinttal vették át az előző városvezetéstől a kasszát, továbbá idén Budapest 116 milliárd forintos támogatást kap a kormánytól, a főpolgármester pedig ne sopánkodjon, hanem dolgozzon.  

A híradósok nem akarták tisztázni, vajon melyik álláspont lehet a megalapozott, több pénze van-e Budapestnek vagy kevesebb, a kormány plusz támogatást nyújt-e vagy sem, pedig erről számos cikket, összeállítást találhattak volna, amiből kiderülne, hogy a főváros nettó befizető, a kormányzati elvonások meghaladják a támogatásokat. Az állami híradó feladata az volt, hogy az ellenzék legjelentősebb hivatalt viselő képviselőjét, a főpolgármestert kedvezőtlen szerepben tüntesse fel, meghazudtolja, hiteltelenítse, azt sugallva, hogy az ellenzék városvezetés helyett csak a nyafogásra képes.

Az eddigi Szúrópróbák során számtalan alkalommal tapasztaltuk azt, hogy az állami híradó egyoldalúsága mögött politikai érdek áll. A 2018-as országgyűlési választások előtt mindig azt a politikust vették célba, aki valamilyen vezető szerepet vitt éppen az ellenzékben (pl. Botka László, Szúrópróba 13-16., a Jobbik erősödésével Vona Gábor Szúrópróba 23.), vagy más szempontból jelentős a személye (korrupció feltárása, LMP Hadházy Ákos, Szúrópróba 23.). Ahogy közeledünk a jövő évi országgyűlési választásokhoz, ez a tendencia nyilvánvalóan fokozódik majd. Ebbe a sorba illeszkedik a fővárosi vezetést kritizáló és meghazudtoló Fidelitas-akcióról szóló egyoldalú tájékoztatás. A budapesti elvonások mértékét és a működőképességre gyakorolt hatását illetően politikai vita van a nyilvánosságban. Az ilyen vitatott politikai kérdésben a Közszolgálati kódex szerint ütköztetni kellene a véleményeket, be kellene mutatni az eltérő álláspontokat és érveket, annak érdekében, hogy a nézőket segítsék az önálló szabad vélemény kialakításában. Ez az elvárás ebben az esetben sem teljesült, mint a február 24-i adásokban közzétett híradások többségében sem. 

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom