Mérték

Sajtószabadság, médiapolitika, médiapiac, médiaoktatás – a Mérték Médiaelemző Műhely szakmai blogja.

Közmédia

Gyermekvédelemnek hazudott homofóbia az állami híradóban

2021. augusztus 12. 3 percp

Az állami televízió a Fidesz homofób-törvényének éltetésében is vezető szerepet vállalt. A Fidesz iránti rajongást természetesen ebben az esetben sem árnyalták a tények. A Szúrópróba júniusi elemzése.

Ha az állami televízió június 30-i híradóit egyetlen szóval kellene jellemezni, a legtalálóbb kifejezés a torzítás lenne. A közérdeklődésre számot tartó kérdésekről a tájékoztatás egyoldalú volt, egyes híradásoknál kifejezetten félrevezető, és az események, vitatott kérdések bemutatásánál a kormánypártok narratívája érvényesült mind témaválasztásban, mind a hírek tálalásában.

Bírálatok a gyermekvédelem miatt címmel tettek közzé egy híradást arról, hogy Magyarországra bírálatok zúdulnak a gyermekvédelmi törvény módosítása miatt. A katowicei V4 csúcson Orbán Viktor sajtótájékoztatón kifejtette, hogy nem fogja hagyni, hogy bármely uniós ország döntse el, hogy a közép-európai országok hogyan neveljék a gyerekeiket, mert ez gyarmattartó tempó.

Már a híranyag címe is félrevezető volt, hiszen a kritikák nem a gyermekek védelme miatt, hanem a pedofíliát a homoszexualitással összemosó homofób, az egyenlő bánásmódot és a szólásszabadságot korlátozó rendelkezések miatt érték/érik a magyar törvényt. Korábban a kormányzati kommunikációban is pedofilellenesnek nevezték a törvényjavaslatot, majd a módosítások után, a homoszexualitás megjelenítésére vonatkozó tiltó rendelkezések beemelésével kapta a gyermekvédelmi címkét. (A 2021. június 15-én elfogadott törvény hivatalos elnevezése 2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról.) Az állami televízió híradásában a kormány kommunikációnak megfelelően a gyermekvédelem hangsúlyozása azt volt hivatott nyomatékosítani, , hogy a magyar kormány kiáll a gyermekek védelme érdekében, és valami pozitívat, jót cselekszik, de a kritikusoknak ez nem tetszik, ők nem akarják, hogy a gyerekek védelemben részesüljenek. Ez a narratíva totális torzítása a valóságnak, a jogi szabályozás ugyanis éppen nem a gyermekek megóvására szolgál, hanem a diszkrimináció, a kirekesztés erősítését, az elfogadás megtanulásának a törvénybe emelt ellehetetlenítését eredményezheti.

Az összeállítást egy olaszországi melegfelvonulás képeivel kezdték, ahol a narrátor szerint az LMBTQ közösség tagjai nemcsak demonstráltak, hanem rongáltak és megtaposták Orbán Viktor, Matteo Salvini, sőt Ferenc pápa arcképét is. ( A felvételeken mindez nem látszott, a gyenge minőségű TikTok bejátszásban semmi felkavaró nem volt, táncoló és demonstráló fiatalok vonultak az utcán. Ugyanakkor ez a felvezetés alkalmas volt arra, hogy a törvény bírálóiról negatív véleményt alakíthassanak ki a nézők, miszerint ők a gyerekek ellenében a randalírozók oldalán állnak.) Majd a magyar miniszterelnök szavait közvetítették és idézték, aki visszautasította azt, hogy bárki beavatkozzon abba, hogy miként nevelik a magyarok a gyerekeiket. A híradásban azt is hangoztatták, hogy bár többen javasolták Magyarország megbüntetését az Európai Bizottságnak, Vera Jourová, a „hazánkkal rendszeresen kritikus bizottsági alelnök szögezte le, hogy jogállamisági eljárást ez ügyben nem lehet indítani”.

A híradásnak az volt az olvasata, hogy a bírálók egyrészt a garázdák oldalán állnak, másrészt pedig igyekeztek a jogállami kifogások jelentőségét kisebbíteni, mondván, hogy ez nem komoly ügy, hiszen még eljárás sem indítható ellene. Az állami híradóban az nem hangzott el, hogy a jogállamisági mechanizmus nem azért nem alkalmazható, mert kis ügyről van szó, hanem azért, mert az uniós jogalkotók a mechanizmus szabályozásakor nem is gondoltak arra, hogy az uniós tagállamok bármelyikében ilyen alapvető jogkorlátozás előfordulhat, mint ez a Szabad Európa Rádió tudósításából megtudható. Jourová nem bagatellizálta a jogsértést, hanem szégyenletesnek nevezte a törvényt.

Az elhallgatás és átkeretezés a kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás torzulását eredményezte, az állami televízió ismét bebizonyította, hogy célja a híradásaival nem a nézők informálása annak érdekében, hogy az eltérő vélemények ismeretében maguk alakítsák ki az egyes közügyekben az álláspontjukat, hanem a kormányzati propaganda terjesztése.

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.