A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat negyedik része. Kovács Idikó írása.

Ha feltennénk a kérdést, hogy 2023. május 15-én az országos napilapok közül melyik cím és lead jelent meg a Népszava és melyik a Magyar Nemzet első oldalán, biztos vagyok benne, hogy mindenki helyesen válaszolna. (A megfejtések a cikk végén találhatóak.)

Kétszer négyhetes tartalomelemzésünk, melyben nyolc országos hírforrás politikai/közéleti híreiben felbukkanó narratíváit elemeztük, már megjelent teljes tanulmányként és az egyes médiumokkal kapcsolatos legérdekesebb eredményekről készült blogok (itt,  itt és itt ) is olvashatóak. Most a nyomtatott sajtóval kapcsolatos megállapítások közül szeretnénk néhányat bemutatni.

A változó médiafogyasztási szokásokról a Mérték Médiaelemző Műhely is többször írt, ennek talán leglátványosabb színtere a nyomtatott sajtó piaca, különös tekintettel a napilapokra. Nem volt nehéz dolgunk, hogy a kutatásba melyik újságokat válasszuk be, mivel a megyei napilapok mellett összesen öt országos napilap jelenik meg. A Magyar Nemzet és a Népszava mellett a másik három a Blikk, a Bors és a Nemzeti Sport, amelyek viszont nem közéleti lapok, hanem  bulvárral és  sporttal foglalkoznak. Az elérésükről annyit tudunk, hogy a Magyar Nemzet példányszámát nem auditáltatják, a Népszava 14.000 példányban jelenik meg az NMHH 2023-as médiapiaci jelentése szerint.

A csökkenő példányszámok legfőbb oka, hogy a 15 évesnél idősebbeknek csak 44,2%-a olvas rendszeresen nyomtatott sajtót, közülük a fiatalok harmada, míg a 60 évesnél idősebbek 62%-a rendszeres újságolvasó. Az online világ ezen a téren is átvette a vezetést, sőt a hagyományos médiatermékek helyett sokan már a közösségi médiából tájékozódnak.

A Népszava és a Magyar Nemzet a napilap formátumból adódóan formailag hasonlók, a szövegek szerkesztve, helyesírási hibáktól és elütésektől mentesen készültek. A cikkekhez használt fotók is illeszkednek a szöveghez, a szerkesztőségek ügyeltek a nyomtatott lapok olvashatóságára. A tartalmakban azonban nagy különbségeket találtunk, a propaganda megjelenése és a narratívák mennyisége más viszonyrendszerbe helyezi az újságokat.

Szembetűnő volt, hogy az összes vizsgált médium közül a Népszava jelölte meg legnagyobb arányban a cikkek szerzőjét, a két időszakban 74 és 77 százalékban. A Magyar Nemzet első vizsgált időszakában ez az arány 53 százalék volt, a 2024-es választási kampányban publikált cikkek vonatkozásában még tovább csökkent: már csak a cikkek 32 százalékában tüntették fel a szerzőt.

Tartalmi szempontból és az általunk vizsgált narratívák tekintetében még nagyobb különbség van a lapok között.

A Népszavában a legnagyobb számban a közszolgáltatások rossz állapotáról szóló, a kormány értékeit/ideológiáját bíráló, a gazdasági hibáit, illetve a kormány rossz külpolitikáját tematizáló narratívakategóriák jelentek meg. A két időszakban hasonló mértékben voltak jelen ezek a narratívák, némi emelkedés volt a kormány gazdasági hibáiról szóló narratívák számában a 2024-es időszakra.

1. ábra: A Népszava monitorozott tartalmaiban leggyakrabban előkerülő narratívakategóriák száma időszakonként, illetve mindkét időszakra vonatkozó összesített arányuk az összes vizsgált hírelemhez viszonyítva (db, N=252, 271; %, N=523)

Megnézve a konkrét narratívák szintjét (1. ábra), azt látjuk, hogy a kormánypártok és kormányközeli szereplők korrupciós ügyeivel, visszaéléseivel foglalkozó narratívák jelentek meg a legtöbb hírelemben, de más népszerű kormánykritikus, belpolitikai narratíváknak is helyt adtak. A kormánypárti narratívák közül egy sem került be a tíz leggyakoribb narratíva közé a Népszava vizsgált tartalmaiban. Az időszakok között jól megfigyelhetők a hangsúlyeltolódások, hogy mely narratívák voltak inkább az első időszakban népszerűek, és melyek inkább a második, a választási kampány időszakában. Emelkedett például a kormánypropagandáról szóló, vagy az ellenzéki pártok saját üzeneteiket megfogalmazó narratíváinak száma, csökkentek viszont a jogállamisági problémákról és a közszolgáltatások rossz állapotáról szóló narratívák.

2.ábra: Top10 narratíva a Népszava részletesen kódolt hírelemeiben (db)

A Magyar Nemzetre vonatkozó adatok (3. ábra) egészen más tematikus fókuszt rajzolnak ki. Itt is a saját politikai irányvonallal egyező narratívák a leggyakoribbak, és a Népszavához képest sokkal nagyobb volt azoknak a narratívakategóriáknak a száma, amelyek a vizsgált hírelemek több mint öt százalékában megjelentek. Leggyakrabban a kormány belpolitikai ellenfeleiről és az unióról szóló negatív narratívák kerültek elő, de több, a kormány kül- és belpolitikai sikereit reprezentáló narratíva is szép számmal szerepelt a Magyar Nemzet hírelemeiben.

3.ábra: A Magyar Nemzet monitorozott tartalmaiban leggyakrabban előkerülő narratívakategóriák száma időszakonként, illetve mindkét időszakra vonatkozó összesített arányuk az összes vizsgált hírelemhez viszonyítva (db, N=255, 289; %, N=544)

Míg a Magyar Nemzetben a kormány ellenfeleit bíráló narratívák száma megemelkedett a választási időszakban, addig a Népszavában a kormány rossz gazdaságpolitikáját bíráló narratívák voltak népszerűek. A Magyar Nemzetben szintén fontos téma lett a gazdaságot védelmező, fejlesztő kormányzat, illetve a kormány pozitív külpolitikai szerepét hangsúlyozó narratíva.

A Magyar Nemzetben a kormány vagy a kormánypártokhoz köthető szereplők néhány alkalmat leszámítva szinte kizárólag pozitív hangvételű narratívák révén jelentek meg. Ezzel ellentétben az ellenzéki pártok és politikusaik, vagy az Európai Unió intézményei és politikusai, akik sokszor szerepeltek a narratívákban, szinte kizárólag negatív színben tűntek fel.

Voltak témák, amelyek mindig csak az egyik médiumban jelentek meg, pedig érdekes lett volna megismerni a másik fél véleményét is. Például 2023. május 22-én csak a Magyar Nemzet írt az új, készülő népegészségügyi programról, az olvasók pedig csak a Népszavából kaphattak információt a lélegeztetőgép-biznisz újabb fordulatáról, vagy Lang Györgyi haláláról. 2024. május 15-én a Népszava féloldalas cikket szánt Trump exügyvédjének meghallgatására, ahol arról beszéltek, hogy Michael Cohen hallgatási pénzt adott át Stormy Daniels pornószinésznőnek. Erről nem volt szó az aznapi Magyar Nemzetben, viszont ők írtak az aHang kampányáról, melyben az abortuszhoz való könnyebb hozzáférést követelték.

Megoldások:

2023.05.15.: 1. Magyar Nemzet 2. Népszava

2023.05.31.: 1. Népszava 2. Magyar Nemzet

2024.05.17. 1. Magyar Nemzet 2. Népszava

2024.05.29. 1. Népszava 2. Magyar Nemzet

2023.05.16. 1. Magyar Nemzet 2. Népszava

2024.05.23. 1. Magyar Nemzet 2. Népszava

A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság, amely minden tevékenységében teljes függetlenséget élvez.

A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szerv nem tehető felelőssé.