Mérték

Sajtószabadság, médiapolitika, médiapiac, médiaoktatás – a Mérték Médiaelemző Műhely szakmai blogja.

elemzés

Mi az a deliberatív kommunikáció?

Ez a bejegyzés a Mediadelcom, Horizont 2020-as kutatóprojekt eredményeiről beszámoló blogsorozat 2. része. A 14 országból álló Mediadelcom konzorciumról és projekt céljairól itt írtunk korábban. Szávai Petra írása.

A Mediadelcom projekt központi fogalma, vezérlő elve a deliberatív kommunikáció: 

„A deliberatív kommunikáció olyan kommunikációra utal, amely során a különböző elképzelések megfogalmazódnak és meghallgatásra is kerülnek. A döntéseket ésszerű vita után hozzák meg. A hírmédia támogathatja a társadalom deliberatív potenciálját azáltal, hogy igaz tényekkel szolgál, valamint párbeszédre és racionális vitára ösztönzi a társadalom különböző csoportjait.” *

A kifejezés eredete alapvetően két latin szóból származik: deliberare (mérlegelni) és libra (egyensúly). A fogalmat kezdetben nem használták a társadalomtudományokban, jogi kontextusokban volt elterjedt, és az ügyvédek és ügyészek tárgyaláson történő érveléséhez kapcsolódott.  Egyfajta ideálként jelent meg, hogy a különböző oldalak érvelése gondosan kiegyensúlyozott legyen, és magában foglalja a különböző alternatívák felelős mérlegelését [4].

Történelmileg a politikai filozófia és a politikatudomány rendszeresen foglalkozott a deliberáció gondolatával és annak a társadalmakra gyakorolt lehetséges előnyeivel. John Stuart Mill, liberális filozófus a „vita általi kormányzás” [government by discussion] eszméjét fogalmazta meg, ahol a különböző véleményeket egyenlő feltételek mellett fejezik ki, és racionális érvelésen alapuló konszenzusra törekszenek. Később Robert A. Dahl, politikai gondolkodó, politológus a deliberatív eszményt a „felvilágosult megértéssel” [enlightened understanding] hozta összefüggésbe, hangsúlyozva a polgárok közötti véleménycsere fontosságát a társadalomban zajló eseményekről való jobb tájékozódás érdekében. Jürgen Habermas, német filozófus az egyik központi figurája a deliberációról szóló mai gondolkodásnak, aki a kommunikatív cselekvés egyik formájaként tekint rá, és abból a feltevésből indul ki, hogy a demokrácia inkább a folyamatos átalakulásokról szól, mint a különböző preferenciák összeboronálásáról [2].

Egyre több tudományos munka foglalkozik a deliberációval, elsősorban demokratikus szempontok szerint értelmezve a fogalmat. Az Oxford Kézikönyvek deliberatív demokráciáról szóló kiadása a következő definícióval szolgál a bevezetőjében:

„Kölcsönös kommunikáció, amely magában foglalja a preferenciák, értékek és érdekek mérlegelését és megfontolását a közérdekű kérdésekkel kapcsolatban” [1].**

A deliberatív demokrácia és a deliberatív kommunikáció részben egymást átfedő fogalmak. A Mediadelcom elméleti koncepciója szerint a deliberatív demokrácia egy tágabb fogalom, amely elsősorban a különböző demokratikus döntéshozatali folyamatokra vonatkozik. A deliberatív kommunikáció felfogható a deliberatív demokrácia előfeltételeként, melyben a deliberáció különböző szinteken valósul meg. Makro szinten egy olyan demokráciamodell fogalmazódik meg, ahol az állampolgárok közös döntéseit egyenlő feltételek mellett történő nyilvános viták során hozzák meg. A mezo szinten megvalósuló deliberáció egyes témák köré szerveződő például kerekasztal-beszélgetések, plenáris ülések és találkozók alkalmával zajlik, ahol állampolgárok egy csoportja nyitott és szabad vitát folytat, majd megoldásokat javasol. A mikro szintű deliberatív kommunikáció bármikor spontán módon is megjelenhet, ha több ember találkozik és az említett elvek mentén tárgyal meg egy problémát [2] .

A deliberatív kommunikáció legalapvetőbb ideáljai tehát a következők:

Deliberativ Kommunikacio1

A vita résztvevői tehát nyitottak a többiek érveinek meghallgatására, és azokat próbálják meg is érteni, több nézőpontból megvizsgálni a kérdést. Ezek az érvek mindig racionális indokláson alapulnak, a vitában pedig a jobb érv győz. A vitában résztvevők teljes mértékben egyenlők a szabad véleménynyilvánítás tekintetében, és tisztában kell lenniük azzal, hogy kimondhatják véleményüket és kifejthetik nézeteiket anélkül, hogy emiatt büntetés vagy bármilyen hátrány érné őket. A valódi deliberatív kommunikáció tehát mentes a rábeszéléstől, mindennemű önérdektől, rejtett céloktól és szándékoktól [2].

A Mediadelcom projekt alapvetése az, hogy a politikai és kulturális színterek akkor fejlődnek a legjobban, ha a szakpolitikák elősegítik a deliberatív kommunikáció feltételeit [3]. A kutatóprojekt ezért azt tűzte ki célul, hogy kidolgoz egy olyan elméleti keretet és empirikus módszert, ami képes megmérni, hogy az egyes országok nyilvánosságában mennyire valósulnak meg a deliberatív kommunikáció ideáljai. Azt pedig, hogy ennek előmozdításához mire van szükség, a szakpolitika, az európai uniós döntéshozás számára is becsatornázza a projekt.

A következő részekben a Mediadelcom grandiózus kutatását mutatjuk be lépésekre bontva, közben pedig a magyar eredményekre fókuszálunk.

 

A témában ajánljuk: 

Polyák, G. & Kövesdi, V. (2024). Democracy beyond rationality. In Do Vale, H. F. (szerk.) Democracy – Paradoxes, changes and new perspectives across the globe. https://api.intechopen.com/chapter/pdf-download/1169957/7318697 

A Mediadelcom projekt központi koncepciójáról, a deliberatív kommunikációról beszélgetett Lars Nord (Mid Sweden University) és Daniel Hallin (University of California) ebben a podcast epizódban: https://www.mediadelcom.eu/podcast/2-what-is-deliberative-communication/

Hogy is néz(ne) ki a deliberatív kommunikáció a gyakorlatban? Miért is érdemes törekedni rá? Ilyen és hasonló kérdésekről beszéltek a Mediadelcom kutatói ebben a poadcast epizódban: https://www.mediadelcom.eu/podcast/44-what-does-deliberative-approach-look-like/  

Mediadelcom Logo

Ez a projekt az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs program támogatásában részesült a 101004811 számú támogatási szerződés alapján.

Eulogo 300x200

A kiadvány tartalmáért kizárólag a Mediadelcom felelős, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét.

Hivatkozott irodalmak:

[1] Bächtiger, A., Dryzek, J. S., Mansbridge, J., & Warren, M. E. (2018). Deliberative democracy: An introduction. In A. Bächtiger, J. S. Dryzek, J. Mansbridge, & M. E. Warren (szerk.), The Oxford handbook of deliberative democracy. Oxford University Press, 1–32 o.

[2] Harro-Loit, H., Eberwein, T. & Nord, L. (2024). Monitoring mediascapes: Key concepts and basic variables. In E. Lauk, M. Oller Alonso, & H. Harro-Loit (szerk.), Monitoring mediascapes. A premise of wisdom-based EU media governance. University of Tartu Press, 12-37 o.

[3] Lauk, E. & Oller Alonso, M. (2024). Capability of monitoring mediascapes in 14 European countries. An introduction. In E. Lauk, M. Oller Alonso, & H. Harro-Loit (szerk.), Monitoring mediascapes. A premise of wisdom-based EU media governance. University of Tartu Press, 1-11 o.

[4] Nord, L., & Harro-Loit, H. (2022). Deliberative communication, values and variables. In Mediadelcom, Conceptual and operational variables and systematic review of studies: Draft. Unpublished working paper.

Lábjegyzetek:

* Forrás: https://www.mediadelcom.eu/deliberative-communication-concept/

** Saját fordítás. Az eredeti idézet: „Mutual communication that involves weighing and reflecting on preferences, values and interests regarding matters of common concern.”

Megosztás