Három ábra a magyar médiarendszerről
Az elmúlt hetekben az elnöki kegyelem kapcsán kialakult botrány, különösen Magyar Péter nyilatkozatai ismét rávilágítottak arra a kérdésre, hogy hogy...
Ez a bejegyzés a Mediadelcom, Horizont 2020-as kutatóprojekt eredményeiről beszámoló blogsorozat 2. része. A 14 országból álló Mediadelcom konzorciumról és projekt céljairól itt írtunk korábban. Szávai Petra írása.
A Mediadelcom projekt központi fogalma, vezérlő elve a deliberatív kommunikáció:
„A deliberatív kommunikáció olyan kommunikációra utal, amely során a különböző elképzelések megfogalmazódnak és meghallgatásra is kerülnek. A döntéseket ésszerű vita után hozzák meg. A hírmédia támogathatja a társadalom deliberatív potenciálját azáltal, hogy igaz tényekkel szolgál, valamint párbeszédre és racionális vitára ösztönzi a társadalom különböző csoportjait.” *
A kifejezés eredete alapvetően két latin szóból származik: deliberare (mérlegelni) és libra (egyensúly). A fogalmat kezdetben nem használták a társadalomtudományokban, jogi kontextusokban volt elterjedt, és az ügyvédek és ügyészek tárgyaláson történő érveléséhez kapcsolódott. Egyfajta ideálként jelent meg, hogy a különböző oldalak érvelése gondosan kiegyensúlyozott legyen, és magában foglalja a különböző alternatívák felelős mérlegelését [4].
Történelmileg a politikai filozófia és a politikatudomány rendszeresen foglalkozott a deliberáció gondolatával és annak a társadalmakra gyakorolt lehetséges előnyeivel. John Stuart Mill, liberális filozófus a „vita általi kormányzás” [government by discussion] eszméjét fogalmazta meg, ahol a különböző véleményeket egyenlő feltételek mellett fejezik ki, és racionális érvelésen alapuló konszenzusra törekszenek. Később Robert A. Dahl, politikai gondolkodó, politológus a deliberatív eszményt a „felvilágosult megértéssel” [enlightened understanding] hozta összefüggésbe, hangsúlyozva a polgárok közötti véleménycsere fontosságát a társadalomban zajló eseményekről való jobb tájékozódás érdekében. Jürgen Habermas, német filozófus az egyik központi figurája a deliberációról szóló mai gondolkodásnak, aki a kommunikatív cselekvés egyik formájaként tekint rá, és abból a feltevésből indul ki, hogy a demokrácia inkább a folyamatos átalakulásokról szól, mint a különböző preferenciák összeboronálásáról [2].
Egyre több tudományos munka foglalkozik a deliberációval, elsősorban demokratikus szempontok szerint értelmezve a fogalmat. Az Oxford Kézikönyvek deliberatív demokráciáról szóló kiadása a következő definícióval szolgál a bevezetőjében:
„Kölcsönös kommunikáció, amely magában foglalja a preferenciák, értékek és érdekek mérlegelését és megfontolását a közérdekű kérdésekkel kapcsolatban” [1].**
A deliberatív demokrácia és a deliberatív kommunikáció részben egymást átfedő fogalmak. A Mediadelcom elméleti koncepciója szerint a deliberatív demokrácia egy tágabb fogalom, amely elsősorban a különböző demokratikus döntéshozatali folyamatokra vonatkozik. A deliberatív kommunikáció felfogható a deliberatív demokrácia előfeltételeként, melyben a deliberáció különböző szinteken valósul meg. Makro szinten egy olyan demokráciamodell fogalmazódik meg, ahol az állampolgárok közös döntéseit egyenlő feltételek mellett történő nyilvános viták során hozzák meg. A mezo szinten megvalósuló deliberáció egyes témák köré szerveződő például kerekasztal-beszélgetések, plenáris ülések és találkozók alkalmával zajlik, ahol állampolgárok egy csoportja nyitott és szabad vitát folytat, majd megoldásokat javasol. A mikro szintű deliberatív kommunikáció bármikor spontán módon is megjelenhet, ha több ember találkozik és az említett elvek mentén tárgyal meg egy problémát [2] .
A deliberatív kommunikáció legalapvetőbb ideáljai tehát a következők:
A vita résztvevői tehát nyitottak a többiek érveinek meghallgatására, és azokat próbálják meg is érteni, több nézőpontból megvizsgálni a kérdést. Ezek az érvek mindig racionális indokláson alapulnak, a vitában pedig a jobb érv győz. A vitában résztvevők teljes mértékben egyenlők a szabad véleménynyilvánítás tekintetében, és tisztában kell lenniük azzal, hogy kimondhatják véleményüket és kifejthetik nézeteiket anélkül, hogy emiatt büntetés vagy bármilyen hátrány érné őket. A valódi deliberatív kommunikáció tehát mentes a rábeszéléstől, mindennemű önérdektől, rejtett céloktól és szándékoktól [2].
A Mediadelcom projekt alapvetése az, hogy a politikai és kulturális színterek akkor fejlődnek a legjobban, ha a szakpolitikák elősegítik a deliberatív kommunikáció feltételeit [3]. A kutatóprojekt ezért azt tűzte ki célul, hogy kidolgoz egy olyan elméleti keretet és empirikus módszert, ami képes megmérni, hogy az egyes országok nyilvánosságában mennyire valósulnak meg a deliberatív kommunikáció ideáljai. Azt pedig, hogy ennek előmozdításához mire van szükség, a szakpolitika, az európai uniós döntéshozás számára is becsatornázza a projekt.
A következő részekben a Mediadelcom grandiózus kutatását mutatjuk be lépésekre bontva, közben pedig a magyar eredményekre fókuszálunk.
A témában ajánljuk:
Polyák, G. & Kövesdi, V. (2024). Democracy beyond rationality. In Do Vale, H. F. (szerk.) Democracy – Paradoxes, changes and new perspectives across the globe. https://api.intechopen.com/chapter/pdf-download/1169957/7318697
A Mediadelcom projekt központi koncepciójáról, a deliberatív kommunikációról beszélgetett Lars Nord (Mid Sweden University) és Daniel Hallin (University of California) ebben a podcast epizódban: https://www.mediadelcom.eu/podcast/2-what-is-deliberative-communication/
Hogy is néz(ne) ki a deliberatív kommunikáció a gyakorlatban? Miért is érdemes törekedni rá? Ilyen és hasonló kérdésekről beszéltek a Mediadelcom kutatói ebben a poadcast epizódban: https://www.mediadelcom.eu/podcast/44-what-does-deliberative-approach-look-like/
Ez a projekt az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs program támogatásában részesült a 101004811 számú támogatási szerződés alapján.
A kiadvány tartalmáért kizárólag a Mediadelcom felelős, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét.
Hivatkozott irodalmak:
[1] Bächtiger, A., Dryzek, J. S., Mansbridge, J., & Warren, M. E. (2018). Deliberative democracy: An introduction. In A. Bächtiger, J. S. Dryzek, J. Mansbridge, & M. E. Warren (szerk.), The Oxford handbook of deliberative democracy. Oxford University Press, 1–32 o.
[2] Harro-Loit, H., Eberwein, T. & Nord, L. (2024). Monitoring mediascapes: Key concepts and basic variables. In E. Lauk, M. Oller Alonso, & H. Harro-Loit (szerk.), Monitoring mediascapes. A premise of wisdom-based EU media governance. University of Tartu Press, 12-37 o.
[3] Lauk, E. & Oller Alonso, M. (2024). Capability of monitoring mediascapes in 14 European countries. An introduction. In E. Lauk, M. Oller Alonso, & H. Harro-Loit (szerk.), Monitoring mediascapes. A premise of wisdom-based EU media governance. University of Tartu Press, 1-11 o.
[4] Nord, L., & Harro-Loit, H. (2022). Deliberative communication, values and variables. In Mediadelcom, Conceptual and operational variables and systematic review of studies: Draft. Unpublished working paper.
Lábjegyzetek:
* Forrás: https://www.mediadelcom.eu/deliberative-communication-concept/
** Saját fordítás. Az eredeti idézet: „Mutual communication that involves weighing and reflecting on preferences, values and interests regarding matters of common concern.”
Az elmúlt hetekben az elnöki kegyelem kapcsán kialakult botrány, különösen Magyar Péter nyilatkozatai ismét rávilágítottak arra a kérdésre, hogy hogy...
A Mediadelcom teljes címe: Critical Exploration of Media Related Risks and Opportunities for Deliberative Communication: Development Scenarios of the European...
A Mérték a Mediadelcom magyarországi partnere. Most kezdődő blogsorozatunkban beszámolunk a legfontosabb eredményekről. A Mérték Médiaelemző Műhely a magyarországi partnere a Mediadelcom konzorcium...
Három megyei lap Körkép rovatát olvastunk kétszer két héten át 2023 júniusában és szeptemberében. Mit találtunk a 26 lapszám, 954...