Számos amerikai oszt meg álhíreket a különböző közösségi médiafelületeken azért, mert egyszerűen nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy ellenőrizzék a tartalmak hitelességét – derül ki a Nature egyik új tanulmányából.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy a téves híreknek a közösségi médiafelületeken történő terjesztés mögött az esetek 51,2 %-ában a figyelmetlenség áll. Egy másik, ehhez kapcsolódó kutatás pedig azt hangsúlyozza, hogy egyszerű eszközökkel is csökkenteni lehetne az álhírek terjedését – és ösztönözni a médiafogyasztókat arra, hogy a tartalmak közzététele előtt bizonyosodjanak meg a tartalmak hitelességéről.

“Úgy tűnik, hogy a közösségi média világa elvonja az emberek figyelmét a pontosságról” – állítja a tanulmány társszerzője, Gordon Pennycook, a University of Regina viselkedéstudományi kutatója. Állítása szerint noha az emberek gyakran képesek megkülönböztetni az igaz és hamis tartalmakat, a közösségi médiában való megosztás előtt erre mégsem fordítanak kellő figyelmet.

Pennycook és kollégái 7 viselkedéstudományi kísérlet eredményeinek összevetése után hozták nyilvánosságra eredményeiket. A kutatók az egyik kísérlethez olyan Twitter felhasználókat választottak ki, akik korábban két ismert jobboldali portálról osztottak meg linkeket. A hírportálokat a PolitiFact.com szakértői többször is megbízhatatlannak minősítették – ezek a Breitbart.com, illetve az Infowars.com. Az egyes kísérletekhez a mintavétel 401 felnőtt amerikaitól egészen 5 379 főig is terjedt.

Az egyes kísérletek során a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy tekintsék meg a hírek alapvető elemeit – a címeket, az összefoglaló leadeket és a kísérő képeket. A kísérletben résztvevő tartalmak fele valós hírekből állt, azonban a tartalmak másik fele kitalált információ volt; a hírek egy része republikánus, a másik fele pedig demokrata párti volt. A résztvevőknek véletlenszerűen osztották ki a tartalmakat, és arra kérték őket, hogy döntsék el, hogy vajon hitelesnek tekinthető-e az adott tartalom és megosztanák-e a azt. 

Az utolsó kísérlet során a kutatók privát üzeneteket küldtek 5 379 Twitter felhasználónak, akik nemrég tartalmakat osztottak meg az említett két jobboldali weboldalról. Az üzenetekben arra kérték a résztvevőket, hogy értékeljék egy hír címének valóságtartalmát egy, a politikával nem kapcsolatos témáról. A kutatók ezt követően figyelték a résztvevők által a következő 24 órában megosztott tartalmat.

A kutatások alapján a következő eredmény született arról, hogy miért osztanak meg téves információkat a közösségi médiában:

• Egyharmada a résztvevőknek azért oszt meg téves híreket, mert nem veszi észre, hogy azok nem valósak.
• A résztvevők több mint fele egyszerű figyelmetlenségből oszt meg téves információt terjesztő címeket.
• A résztvevők túlnyomó többsége azt állította, hogy az információ hitelessége a politikai szimpátia felett áll – ez ellentétben áll azzal a feltevéssel, hogy az emberek azért osztanak meg téves információkat, hogy a számukra szimpatikus politikai csoportokat előnyhöz juttassák. A felmérésben résztvevők közel 60%-a mondja azt, hogy a megosztott tartalmak hitelessége és pontossága „rendkívül fontos”, körülbelül 25%-uk pedig „nagyon fontosnak” tartja.  
• A megosztások 15,8%-a esetén viszont igaz volt az az állítás, hogy azért osztanak meg álhíreket a közösségi médiában, hogy a számukra szimpatikus politikai közösséget előnyhöz juttassák és a nem kedvelt csoportok kedvezőtlen megítélést kapjanak. 
• A kutatás rávilágított arra is, hogy a közösségi médiafelületek kialakítása is hozzájárulhat a téves információk terjedéséhez. „Az eredményeink azt sugallják, hogy a közösségi média platformok jelenlegi kialakítása, amelyben a felhasználók gyorsan átpörgetik a fontos híreket és az érzelmeikre ható tartalmakat, és azonnali, számszerűsített közösségi visszajelzést kapnak megosztásukról, visszatarthatja az embereket a pontosságra való törekvéstől” – írják a szerzők.
• A twitterezők, akik nemrégiben tartalmakat osztottak meg a két ismert, megkérdőjelezhető hitelességű oldalról, kevesebb téves információt osztottak meg, miután privát üzenetet kaptak arról, hogy értékeljék egyes hírek hitelességét. Az üzenetek megérkezése utáni 24 órában ezek a Twitter-felhasználók 2,8-szor nagyobb valószínűséggel osztottak meg egy mainstream hírforráshoz vezető linket, mint álhíreket vagy szélsőséges tartalmakat közlő oldalakra mutató linket.

Pennycook és kollégái megállapították, hogy a „Twitter-beavatkozás” (privát üzenetek küldése) különösen hatékonynak bizonyult azoknál az embereknél, akiknek több Twitter-követője van. Pennycook elmondta, hogy ez valószínűleg azért van így, mert a több követővel rendelkező Twitter-fiókok nagyobb hatással vannak a saját hálózataikon belül. Ehhez szorosan kapcsolódik az árral úszás effektusa is, ami befolyásolja a minőségi tartalmak megosztásának arányát is. Minél több, nagy követőtáborral rendelkező felhasználó oszt meg tartalmakat úgy, hogy korábban megbizonyosodott a hitelességéről, annál szélesebb körben terjedhet a valós tartalmak aránya. 

Ezt elősegítve Pennycook szerint a közösségi médiafelületek ösztönözhetnék a minőségi tartalmak megosztását – és visszaterelhetnék a felhasználókat a valós tartalmak felé – azáltal, hogy a felhasználókat arra bíztatják, fordítsanak nagyobb figyelmet a pontosságra. Például a platformok rendszeresen megkérhetnék a felhasználókat, hogy értékeljék a véletlenszerűen kiválasztott címek pontosságát, hogy ezáltal finoman emlékeztessék őket a pontosságra – és ezzel egyidejűleg olyan hasznos tömeges értékelésekhez juthatnak, amelyek segíthetnek a téves információk felkutatásában és azonosításában.

Az írás Denise-Marie Ordway Why do Americans share so much fake news? One big reason is they aren’t paying attention, new research suggests (NiemenLab, 2021. március 23) című írásának összefoglalója. Az összefoglalót készítette Pálvölgyi Eszter.