A vidéki lapokat és a hozzájuk tartozó online weboldalakat már jó ideje éri az a kritika, hogy elvesztették önállóságukat és sokszor ugyanazok a hírek jelennek meg az oldalaikon, vagy pont hogy nem adnak hírt valamiről. Elemzésünkben két jelentős hír megjelenését vizsgáltuk a megyei lapok online oldalain. Hogyan jelent meg a 2022. december 12-én, az Európai Unió tagállamainak nagyköveti ülésén történt, magyar részről régóta várt megállapodás, és hogyan a 2023. január 9-i hír az Erasmus+ program megszüntetéséről az alapítványi tulajdonú felsőoktatási intézményekben? Kovács Ildikó írásából kiderül.
Talán egyik olvasónk sem fog meglepődni, hogy a régi vetélkedőműsor címe igaz a megyei lapokban megjelent hírekre is. Ha egy hír kedvező a kormánynak, akkor mindent megírnak róla a kormányközeli felületeken, de ha nem illeszkedik a kommunikációs irányvonalukra, akkor nem reagálnak azonnal és nem jellemző a kiegyensúlyzott tájékoztatás sem.
A decemberi vizsgált téma a szó szoros értelmébe véve ugyanúgy jelent meg. Mind a tizenkilenc megyei hírportál a közélet rovatban jelentette meg a szerző nélküli cikket, melynek a címe: Megszavazták a tagállamok a hazánknak járó EU-s pénzeket. Az írás a Mandiner.hu oldalon megjelent szöveget szemlézi, ez persze nem véletlen, mert a Mandíner ugyanúgy a Mediaworks Hungary Zrt. alá tartozik, mint a megyei lapok. A szöveg mind formailag, mind tartalmilag ugyanúgy jelent meg a Közélet hírei között, még a használt illusztráció is megegyezett.
A cikkben kiemelik a döntés Magyarországnak kedvező részeit és azt hangsúlyozták. „Az uniós tagállamok nagykövetei azt javasolják a tanácsnak, hogy fogadják el a Magyarország helyreállítási tervét jóváhagyó végrehajtási határozatot, és indítsák el a hivatalos elfogadáshoz az eljárást. A határozat elfogadását és a 27, korábban az unió által említett „szupermérföldkő” teljesítését követően Magyarország 5,8 milliárd euró, azaz 2500 milliárd forint összegű támogatást vehet igénybe.”
Korrekt tájékoztatásként megjelenik a hírből az a rész is, mennyi támogatást függesztett fel az EU. „A nagy brüsszeli megállapodás fontos része volt még a jogállamisági feltételrendszer. A csomagban megszületett a megállapodás: a helyreállítási program 5,8 milliárd eurós támogatási keretét elfogadja a tanács. A tanács felfüggesztett összesen 6,3 milliárd eurót, viszont mivel elfogadta az 5,8 milliárd eurós támogatási keretet, így a felfüggesztett pénzek sem vesznek el. A kedvező magyar lépésekért cserébe a 65-ről 55 százalékra csökkentették a felfüggeszteni javasolt arányt.” Érdemes észrevenni, hogy a cím kifejezetten a kormány sikerpropagandáját erősíti és még a pénzek felfüggesztése is pozitív kontextusban, egyfajta magyar sikerként jelenik meg.
Néhány órával később az MTI közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter sajtótájékoztatójáról szóló hírben inkább a magyar kormány eddigi álláspontját hangsúlyozták: „Megvalósultak a magyar kormány által júniusban kitűzött célok”.
A fegyelmezett cselekvés akkor is jellemző a Mediaworks megyei lapjaira, ha egy fontos információt nem akarnak megosztani az olvasókkal. Január 9-én először a Népszavában jelent meg a hír, hogy az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból nem kaphatnak újabb támogatást a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő egyetemek. Ezen a napon délután végignéztük az összes megyei napilap online oldalát, de sehol sem találtunk ezzel kapcsolatos megjelenést. Tehát a magyar felsőoktatást és tudományos életet nagyban befolyásoló döntésről a megyei lapok olvasói nem értesültek. Aztán éjszaka megjelent az oldalakon a Kulturális és Innovációs Minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye. Ez alapján az idei Erasmus+ programok “zavartalanul valósulnak meg”, továbbá beszámoltak arról is, hogy „Magyarország minden vállalását teljesítette, így nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz, 2023. március 16-ig kerül sor”.
A hírek utolsó mondata magyarázza a cikk megjelenését: “Ennek előzménye, hogy lapinformációk szerint nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.”
A megyei lapok olvasói tehát a kormány és a Bizottság vitája kapcsán arról értesül, hogy minden rendben van, de ha esetleg mégsem, akkor az nem a kormány hibája. Nem derül ki, hogy az uniós források jelentős részéhez nem jut hozzá Magyarország, mert a kormány nem teljesíti a feltételeket. Ha valaki mindig csak ezzel a narratívával találkozik, könnyen elhiheti a kormány sikerpropagandáját, nem fogja megérteni sem a feltételességi mechanizmus lényegét, sem pedig a források befagyasztásának következményeit.
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat második része. Timár...
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat első része. Szávai...
A Mérték Médiaelemző Műhely a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás kampányában 1000 fős országos reprezentatív mintán kérdőíves kutatást végzett....
A Mérték Médiaelemző Műhely a Political Capitallel és a Lakmusszal közös projekt keretében monitorozta 2024 év elejétől a júniusi választásokig...
