A Mérték Médiaelemző Műhely az utóbbi választáson a kampányok elemzésével próbált hozzájárulni ahhoz, hogy segítse a választópolgárokat és a választáson érdekelt intézményeket a kiegyensúlyozott tájékoztatás érvényesülésében, bemutassa a tájékozódni kívánó emberek lehetőségeit a választási kampány idején. A 2022-es országgyűlési választások idején a három nagy televízió (Duna, TV2, RTL Klub) esti híradói választási híreinek elemzését[1] már a kampányidőszak során is folyamatosan nyilvánosságra hozzuk.  Mostani beszámolónk a kampány első tíz napjának (február 12. – február 22.) televíziós prezentációját mutatja be[2].

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A korábbi évekhez hasonlóan a kampány időszakában is a kereskedelmi híradókat a bulvár hírek túlsúlya jellemzi és a Duna Tv híreiben is meghatározó a balesetek, tűzesetek, bűnügyek bemutatása. A közéleti hírek aránya valamennyi csatornánál lényegében a hírek egyharmadát tette ki, nagy többségüket beválogattuk a kódolt hírek közé, mivel direkt vagy indirekt módon, de érintették a választás lehetséges kimenetelét.

1.ábra – A választást direkt vagy indirekt módon érintő hírek aránya az egyes csatornák esti híradóiban

A választást direkt vagy indirekt módon érintő hírek aránya az egyes csatornák esti híradóiban

A híradókban szereplő témák gyakorisága (és itt csak a témaválasztásról van szó, nem a bemutatás módjáról) jól mutatja, hogy a vetélkedő felek esélyei igencsak egyenlőtlenek abban, hogy választási programjukat a választók alaposan megismerhessék.

2. ábra: A leggyakrabban szereplő témák az egyes csatornákon

A témaköröket aszerint vizsgálva, hogy az adott téma melyik fél napirendjéhez kapcsolódik inkább, látható, hogy a TV2 és a Duna csatornákon a kormány napirendjei a meghatározóak és az csak az RTL-nél jelennek meg az ellenzék napirendjéhez is köthető témák.

3. ábra: A hírek napirendek szerinti megoszlása az egyes csatornákon

A hírekben nem azonos eséllyel jelennek meg a választáson résztvevő politikai erők. Míg az RTL-nél kiegyenlítetten jelenik meg a kormányzati és nem kormányzati oldal, addig  a TV2-nél ez az arány a kétharmadot is eléri a kormányerők oldalán. Az alábbi ábrán azt mutatjuk meg, hogyan alakult a kormányoldali (ideértve a kormányt is) és nem kormányoldali pártok megjelenési aránya.

4. ábra: Intézményes megjelenési gyakoriság az egyes csatornákon.

Kampányidőszakban különös jelentőséggel bír, hogy milyen mértékben van lehetősége a politikai szereplőnek személyes megszólalással ismertetni álláspontjukat, véleményüket. Míg az RTL híradókban a vetélkedő oldalak számára egyenlő esélyt biztosítanak, addig a másik két csatornán elenyésző a nem kormányoldali politikusok élőbeszédes megjelenésének lehetősége.

5. ábra: A politikusok élőbeszédben történő megjelenési lehetőségeinek aránya csatornánkként (mp)

A politikusok élőbeszédben történő megjelenési lehetőségeinek aránya csatornánkként (mp)

Sajátos szerkesztői gyakorlatot mutat, hogy jól meghatározható témákat gyakori ismétlésekkel, olykor alig valamilyen változtatással több napon keresztül is napi hírként mutatnak a kormány sikerét jobban segítő csatornák. A leegyszerűsített üzenetek sulykolása meghatározó gyakorlattá vált a közéleti hírek bemutatásának rovására. Az RTL kivételével szinte teljesen megszűnt a társadalmi történések többoldalú bemutatása, a vitatott kérdések többszempontú megjelenítése. Ha megjelenik a kormányzat vagy az ellenzék egy adott kérdésben kialakított álláspontja, véleménye, az vagy  önmagában, kontextus nélkül hangzik el, vagy az ellenfél egyoldalú kritikájával színesítve.

Egy példa az esélyegyenlőségre/esélyegyenlőtlenségre:

Duna Híradó a kampány első napján, hosszú blokkot (280 mp) szentelt a választási kampány elindulásának. Az összeállítás tárgyi megközelítésben ismertette az ehhez kapcsolódó történeseket (aláírásgyűjtés, választási bizottságok esküje, stb.) és nagyrészt vágóképekkel (többnyire Fideszes pultokkal, plakátokkal) illusztrálta a történéseket. 30 másodperces élő megszólalást kapott Hörcsik Richárd kormánypárti jelölt azért, hogy elmondhassa, nagyon gyorsan összegyűltek az aláírások a jelöléséhez és ebből is látszik, hogy milyen jó politikát folytat a kormány 2010 óta. Más, aláírásokat sikeresen gyűjtött jelölt nem szerepelt az összeállításban. A blokk 50 másodpercet szentelt annak, hogy a kormányoldal, az összes jelölést sikeresen leadta, ezt a műsorvezető mellett Hollik István kormányszóvivő is 39 másodperces élőbeszédben elmondta, megerősítve, hogy a siker azt az üzenetet tartalmazza, hogy a „Gyurcsány féle kudarcos múltból nem kérnek az emberek”. Ezt követően a műsorvezető 15 másodperc alatt tárgyilagosan ismertette, hogy az Egyesült Ellenzék jelöltjei is összegyűjtötték a megfelelő számú aláírást.  Ellenzéki szereplő sem élőbeszédben, sem ismertetésben nem kapott lehetőséget arra, hogy értékelje az aláírások sikeres összegyűjtését.

Politikus karaktergyilkosság szerkesztése, a sulykolás művészete

Márki-Zay Péter, az Egyesült Ellenzék miniszterelnökjelöltje egy fonyódi fórumon jobb és baloldalon egyaránt vihart kavaró mondatot mondott, amikor arról beszélt, hogy a szivárványkoalíció a kommunistákat és a fasisztákat is képviseli. A kétségtelenül komoly visszhangot kiváltó mondatot Márki-Zay Péter félreértésnek minősítette, elnézést kért és ezt szóban és internetes bejegyzésben is elmondta.

A hír a Duna TV híradóiban három egymást követő nap mindegyikén egy-egy négyperces egységet kapott. Mindhárom napon ugyanaz az egymondatos filmbejátszást vetítették le, az első napon háromszor egymást követően, a második napon kétszer, a harmadik napon már csak egyszer ugyanazt. Márki Zay Péter magyarázatát ugyan közölték, de azt a stúdióban beszélő kormányoldali szakértők azt „mismásolásnak”, „nem helytállónak” minősítették. A három nap hírszerkesztése abban különbözött, hogy mindennap más „kormányoldali szakértő” értelmezte a mondatot és jutott ugyanarra a következtetésre. Rákay Philip véleményvezér YouTube csatornájáról vett több mint egyperces részletet, amelyben a politikust tegezve arra szólította fel, hogy tűnjön el, csak két napon keresztül ismételtek meg.

Ugyancsak háromszor négyperces egységeket kapott a téma a TV2 híradójában. Itt már nem idézték Márki-Zay Péter magyarázatát, csak annyit mondtak, hogy a magyarázat elfogadhatatlan. Az ominózus mondatot az első nap háromszor ismételték meg, a többi napon csak egyszer. A hivatkozott szakértők komoly átfedést mutattak a Duna Tv-ben megszólalókkal, Rákay Philip videójegyzetét a TV2 is megtalálta és hosszan idézte. Új elem volt viszont, hogy az ellenzék miniszterelnökjelöltje két évvel ezelőtti megtalált megszólalását is a „rasszista” vonalra tűzték fel, amikor arról beszélt, jó lenne, ha az önkormányzati választáson a Jobbik és a Munkáspárt is támogatná.

Egy korábbi változatban tévesen írtuk, hogy az RTL híradója nem ítélte említésre méltónak a fenti hírt. Valójában az RTL esti híradóiban két alkalommal is kitértek a vitatott mondatra, mindkét esetben ismertették erről a Fidesz álláspontját és az ellenzék illetve Márki-Zay Péter közleményét.

[1] A kutatást a German Marshall Fund támogatja.

[2] A kutatás során egy előre kialakított kódrendszer segítségével rögzítjük és ezt követően elemezzük a híradókat. A kódolást kiképzett kódolók végzik, hetente váltva, hogy melyik csatorna műsorát rögzítik. A feldolgozás alapvetően statisztikai módszerekkel történik.