Még az előválasztási időszak előtt, augusztus 31-én készült a legutóbbi Szúrópróba elemzésünk az állami televízió híradóiról. Ebből kétséget kizáróan megtudhattuk, hogy Karácsony Gergely tehetségtelen, főpolgármesternek is alkalmatlan, és mindenekelőtt nem más ő, mint Gyurcsány Ferenc álruhában. Szúrópróba összefoglaló.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Sikerek és kudarcok – ez a vezérfonala a 2021. augusztus 31-i, a Duna televízióban és az M1-en 18 órakor, valamint csak az M1 csatornán 19.30-kor közzétett hírműsorok szerkesztésének. Ha a részleteket nézzük, ami siker, az magyar eredmény, ritka kivétellel a kormány sikere, vagy legalábbis a kormány büszkélkedik vele, ami kudarc, az az ellenzékhez köthető sikertelenség. Augusztus 31-én Karácsony Gergelyre járt rá az álközszolgálati rúd.

Karácsony először

Tanévkezdés dugókkal címmel közöltek összeállítást mindkét hírműsorban. Augusztus 31-én természetes téma az iskolakezdés, az állami televízió fókuszában azonban nem a diákok és az iskolák álltak, hanem Karácsony Gergely főpolgármester intése, aki arra figyelmeztette a budapesti közlekedőket, hogy készüljenek torlódásokra másnaptól. Az állami híradó interpretációjában éppen Karácsony miatt nehéz a közlekedés, „sokak szerint” a főpolgármester okozta a forgalmi káoszt autósellenes intézkedéseivel, és most, a Blaha Lujza tér felújítása miatti sávlezárást megint nem jól kezeli, a villamosbarát lámpaprogram ideiglenes módosításával bővíteni az autós kapacitást rossz döntés. A narrátor idézte a Mandiner egy olvasóját, aki úgy tapasztalta, hogy a Nagykörúton a villamosok is beszorultak az autók közé. Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója kritizálta az intézkedést és újabb zsúfoltságot jósolt. A főpolgármester viszont a Mandinernek arról beszélt, a néhány hétre módosított lámpaprogram enyhíti majd a torlódást, de azért számítani kell rá.

A narrátor összegzésében tényként elismételte a Mandiner olvasó véleményét arról, miszerint „a dugók most már a busz és villamos közlekedésre is átgyűrűztek a körúton”, Karácsony Gergely mégis azt üzente a budapestieknek, hogy autó helyett próbálkozzanak tömegközlekedéssel”. Itt bevágtak egy mondatot Karácsony saját hangján a Mandiner-anyagból, amelyben a városvezető a közösségi közlekedés igénybe vételét ajánlja, majd egy újabb rövid bejátszást az Index Kibeszélő rovatából, amikor – az állami híradósok szerint – a dugókra panaszkodóknak a gyaloglást javasolja. („Akkor esetleg menjen gyalog.”) És végül bejátszottak egy spontán utcai jelenetet, amit a Mandiner rögzített a főpolgármester egyik kampányeseményére menet. Egy férfi odakiáltott a főpolgármesternek, hogy napi másfél órás neki a hazaút, amire Karácsony Jó napottal reagált, a stábjának egy tagja pedig azt mondta, hogy „szálljon ki!”. Ezt a pár másodperces jelenetet először a narrátor mesélte el, azután bejátszották a felvételt, majd még egyszer megismételték. És mivel Karácsony Gergely akkor a köszönésen kívül – a bevágott felvétel szerint – mást nem reagált, a Mandiner újságírója megismételte az autós panaszát, megkérdezte a főpolgármestert, hogy miért nem válaszol az utca emberének. A narrátor szerint Karácsony csak mosolygott, a bejátszásnak pedig vége szakadt.

Ebben a műsorelemben tulajdonképpen megszólalt minden fél, a főpolgármester, az intézkedései miatt panaszkodó lakosok, az eltérő szakmai álláspontot képviselő Vitézy Dávid, így a médiatörvény kiegyensúlyozottság fogalmát legújabban lecsupaszítva, formális megközelítésben értelmező Kúria iránymutatása szerint akár kiegyensúlyozottnak is nevezhető lenne a tájékoztatás.

(A Kúria ugyanis egy kiegyensúlyozottsági panasz médiatanácsi elutasítása okán benyújtott, a médiahatóság döntését megváltoztató fővárosi törvényszéki ítélet elleni fellebbezésre azt az álláspontot alakította ki, hogy „a kiegyensúlyozottság keretei között csupán az megengedhetetlen, hogy a médiaszolgáltató teljes egészében mellőzze a közönség informálását a téma szempontjából jelentős ellentétes álláspontok létezéséről. Ha a médiaszolgáltató legalább utalás szintjén bemutatja a kialakult a releváns, szembenálló véleményeket, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi kötelezettségének eleget tesz.”)

Azonban valódi kiegyensúlyozott tájékoztatást akkor nyújt egy közszolgálati hírműsor, ha a különböző vitatott kérdésben az eltérő nézetek és a vélemények sokféleségét tényszerűen és tárgyilagosan mutatja be. A Közszolgálati kódex kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős tájékoztatást fogalmaz meg a közszolgálati médiaszolgáltató számára követendő magatartásként, a vizsgált híradás azonban a felsorolt elvárások teljesítésétől távol állt. Az összeállítás végig tendenciózus volt, a bejátszások közzétételekor eredeti kontextusukból kiragadott mondatokkal nyomatékosították a fő üzenetet, miszerint Karácsony nem képes a közlekedési problémák megoldására, a város vezetésére. A manipulációhoz több különböző időpontban rögzített megszólalást használtak fel. Például amikor a narrátor kijelentette, hogy a főpolgármester „a dugókra panaszkodóknak a gyaloglást javasolja” és bevágták az „Akkor esetleg menjen gyalog” megjegyzést, az abban a szövegkörnyezetben egyszerűen hazugság volt. Karácsony az Index június 10-i Kibeszélő c. videójában ezt a megjegyzést tette egy újságirói kérdésre, akkor konkrétan arra reagált, hogy Hollik István fideszes politikus felháborodott, mert 500 métert nem tudott autóval gyorsabban megtenni a Belvárosban, mint a gyalogosok. Tehát nem általában a panaszkodó budapestieknek címezte Karácsony a kiszólást, bár az állami híradó ezt próbálta elhitetni, hanem egy politikai ellenfelének, a Fidesz kommunikációs igazgatójának a háborgására reagált így, aki néhány száz méteres távolságra is autót vett igénybe.

Tendenciózus és elfogultságot tükrözött az a szerkesztői megoldás is, hogy az összeállítás végén kétszer is bejátszották a rövid felvételt az autós panaszáról, Karácsony jó napotjáról és az asszisztense megjegyzéséről. Az állami híradó azt sulykolta ezzel, hogy a főpolgármester nem foglalkozik a budapestiekkel, a stábja pedig nyeglén viselkedik. Ráadásul a Mandiner felvétel végét levágták, így azt sem lehet tudni, hogy volt-e folytatása a történetnek. A csonka befejezés tendenciózusságot tükrözött, hiába hangoztak el a különböző releváns vélemények, a tájékoztatás is csonka maradt, nem a Kódex hírműsorok tárgyilagosságára vonatkozó elveinek a betartásával készült.

Karácsony másodszor

Ugyanez a tendenciózusság volt tetten érhető az atlétikai világbajnokság lemondása körüli vita bemutatásában is. A híradásban részletesen taglalták a Magyar Atlétikai Szövetség közleményét, miszerint Budapest nem szerződő fél, a fővárosi önkormányzat nem illetékes az ügyben, ráadásul Budapest számára kiadással nem, csak haszonnal járna a világverseny. A vélt, várt – főleg a turizmust érintő – hasznokat részletesen fel is sorolták. Bejátszották Karácsony bejelentését arról, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek a Diákváros program ellehetetlenítése miatt javasolja az atlétikai VB megrendezéséhez adott hozzájárulás visszavonását. Magyarázatként az is elhangzott, hogy a főpolgármester szerint a kormány a kínai Fudan Egyetemmel kapcsolatos törvénnyel megszegte azt a 2019-ben kötött megállapodást, amelynek részeként a főváros beleegyezett a sportesemény megrendezésébe.

A korrektnek mondható információk helyes értelmezését politikai elemző véleményével tették teljessé, aki a főpolgármester lépését elterelő hadműveletnek tartotta, hogy ne a számára kellemetlen közlekedési kérdésekről kelljen beszélni. A narrátor az összeállítás végén ismét számba vette – az előző hírben is már – a városvezetőnek felrótt bűnöket: az „autósellenes” intézkedéseknek nevezett biciklisávot a Nagykörúton, a buszsávot az Andrássy úton, a felújításokat városszerte. Végül hivatkozott a Századvég kutatására, amely szerint a főpolgármester népszerűsége mélyponton van. „Az összefogás is népszerűtlen, de Karácsony még itt is lemarad” mondattal zárult a híradás, ami nem csak szóban hangzott el, hanem – hogy nagyobb hangsúlyt kapjon – a képernyőre is kiírták.

Ebben a hírben, hasonlóan az előzőhöz, megjelentek az eltérő álláspontok, de afelől nem maradhatott kétsége a nézőnek az állami híradó interpretációjában, hogy a hírt hogyan kell érteni, mi az üzenet, mit kell gondolni az atlétikai VB-ről, a Diákvárosról, a kormányról, de legfőképpen a főpolgármesterről. Mert a lényeg nem abban állt, hogy van-e valóban illetékessége a fővárosnak vagy nincs, mekkora előnye/hátránya származhat Budapestnek a VB megrendezéséből, hanem abban, hogy ismét ráerősíthessenek a miniszterelnök-jelöltségre készülő Karácsony kritizálására, népszerűségének erodálására.

Karácsony harmadszor

A „Karácsony-trilógia” harmadik darabjában már az eltérő véleményt megjelenítő megszólalások számában mért formális kiegyensúlyozottság sem fedezhető fel. A Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petíció aláírásgyűjtéséről szóló híradás színtiszta propaganda anyag, kendőzetlen felszólítás a petíció aláírására. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté különböző kormánymédiumokban már megjelent erős mondataiból szerkesztették egy összeállítást. A Magyar Nemzetből azt, hogy a mostani baloldal ugyanaz, mint 15 éve a „gyurcsányi vérengzés” idején volt, a Pesti TV-ből azt, amelyben a frakcióvezető saját hangon elsorolja a fideszes állandó listát a 13. havi nyugdíj elvételéről, az önkormányzatok eladósításáról, a migránsok betelepítéséről, a Kossuth rádióban elhangzott interjúból pedig azt a megállapítást, hogy Gyurcsány a főnök a baloldalon, aki más szereplők mögé bújva akar visszatérni a hatalomba. A politikus kijelentését az állami televízió szakértői véleménnyel is hitelesítette, a XXI. század vezető elemzője mondta ki, hogy Gyurcsány és Karácsony között szoros kapcsolat van, és az előválasztásnak is csak az lényege, hogy a Gyurcsány Ferenccel való együttműködést hivatalossá tegyék a választókra hivatkozással, hiszen a legtöbb egyéni választókerületben már megvan, ki lesz a baloldali jelölt.

Az állami híradó ebben a hírben is egyértelműen odaállt a kormánypártok aláírásgyűjtési kezdeményezése mellé. Nem pusztán tájékoztatott a petícióról, hanem olyan szövegeket vett át más sajtótermékektől, illetve játszott be médiaszolgáltatótól, amelyekben Kocsis Máté kifejezetten a petíció aláírására buzdított. Gyakorlatilag politikai reklámot közölt, kormánypárti szakértéssel kiegészítve.

Az állami televízió ebben a korán kezdődött választási kampányban maga is kampány üzemmódra kapcsolt, a híradásaiba a kormánypropaganda témáit emelte be, azokat a kormánypárti narratívának megfelelően tárgyalta. Az augusztus 31-i hírműsorokban különösen nagy hangsúlyt és ezzel együtt jelentős műsoridőt kapott az ellenzék bírálata. Az összeállítások tendenciózusak voltak, még az eltérő véleményeket tartalmazó műsorelemek megközelítésmódja is elfogult volt. Azt üzenetet közvetítették, hogy Karácsony Gergely tehetetlen politikus, Gyurcsány Ferenc pedig az egész baloldalt a háttérből mozgató machinátor, akikkel szemben most éppen petícióval kell fellépni.

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.