Az internet szabadsága a koronavírus alatt
A COVID-19 alatt az online kapcsolattartás nem csak kiváltság, hanem szükséglet is. Egy ilyen digitális jelenlétre centralizálódott időszakban pedig kifejezetten...
A 2020-as amerikai elnökválasztási veresége után Donald Trump továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy választási csalás történt. Míg kezdetben a levélben leadott szavazatokkal kapcsolatban perelt, két nappal a veresége után már azt állította, hogy a befolyásos BigTech, a Google, az Apple, a Facebook, az Amazon és a Microsoft manipulálta a választást a demokraták javára.
A republikánusok rendszeresen hangoztatják, hogy ezek a vállalatok az online platformokon cenzúrázták a konzervatív tartalmakat, azonban Francesca Tripodi médiatudós nemrég megjelent cikke ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Tripodi a platformokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy éppen a konzervatív tartalomkészítők azok, akik a maguk javára befolyásolták a keresőmotorokat, és előre kiválogatott kulcsszavak segítségével manipulálták a keresési találatok rendezési sorrendjét. Például a YouTube-on liberális kulcsszavakra („gender identity”, „social justice”) keresve is konzervatív tartalmak jelennek meg.
Trumpnak több, mint 88 millió követője van a Twitteren, és annak ellenére, hogy a Twitter számos alkalommal jelezte, hogy egyes tweetek tartalma megkérdőjelezhető, több százezren oszthatták meg őket. Nagyon ironikus, hogy a konzervatív politikusok pont azokat a platformokat használták üzeneteik terjesztésére, melyek állításuk szerint elhallgattatták őket.
2019-ben Dr. Robert Epstein viselkedéspszichológus a szenátusi meghallgatásán azt állította, hogy a Google a demokraták javára manipulálja a keresési eredményeit és cenzúrázza a konzervatív tartalmakat. Epstein kutatásai többek közt arról szóltak, hogy az információk rendezése hogyan hat a felhasználók preferenciáira, illetve a választói magatartásra. Kísérletében az információ rendezése befolyásolta ugyan a független választók döntéseit, de arra nem mutatott fel bizonyítékot, hogy a Google elfogult rendezési stratégiát alkalmazott volna. Trump más konzervatív politikusok többször hivatkoznak Epstein elméletére, illetve arra, hogy a Google céltudatosan rendezi a keresési eredményeket a demokrata jelöltek javára.
A Google és a többi IT nagyvállalat nem a demokráciában érdekeltek, hanem a profitban. A profitot pedig a felhasználói szokások – kiket követünk, milyen kifejezésekre keresünk rá, mennyi időt töltünk a weboldalakon, milyen hiperlinkekre kattintunk rá – adatainak elemzéséből termelik. Ugyanezt a tudást felhasználva a konzervatív tartalomkészítők is törekedtek a választók minél hatékonyabb elérésére, és amikor vereséget szenvedtek, azt a keresőmotorok és a közösségi média által végzett állítólagos cenzúrával magyarázták.
Trump támogatói, akik elhiszik, hogy választási csalás történt, komoly összeesküvés-elméletet építettek fel az „ellopott választásra” utaló „Stop the Steal” (Állítsuk meg a Lopást) jelmondat köré. A Google keresőbe a „stop the s” szöveget írva az „s” automatikusan kiegészül a „steal” kifejezésre. Ha videót keresünk a „BigTech cenzúráról” a YouTube-on, a keresési eredmények olyan videókat tartalmaznak, melyek arról szólnak, hogy a konzervatívokat elhallgattatták.
Az összeesküvés-elméleteknek persze nincs szüksége tényekre és bizonyítékokra. A lényeg, hogy megnyugtató magyarázattal szolgáljanak.
Az írás az alábbi cikk összefoglalása: Francesca Tripodi: Conservatives Are Gearing Up to Falsely Blame Big Tech Censorship for Trump’s Loss, Slate, 2020.11.09. Az összefoglalót készítette Pálvölgyi Eszter.
A COVID-19 alatt az online kapcsolattartás nem csak kiváltság, hanem szükséglet is. Egy ilyen digitális jelenlétre centralizálódott időszakban pedig kifejezetten...
A 2018-as parlamenti választások után a szavazatok 51 százalékával újabb kétharmados többséget szerzett Fidesz a médiarendszer átalakításában újabb jelentős lépéseket...
A “Hírek, narratívák, médiumok 2023-2024 – Két időszak és nyolc hírforrás összehasonlító tartalomelemzése” című kutatásunkat bemutató blogsorozat harmadik része. Bódi...
Magyarország 2023-ban is távolabb került azoktól az európai demokráciáktól, ahol a sajtószabadság alapérték. A magyar médiakörnyezet 2010 óta tartó autokratikus...