Az újságírók számos cikkben foglalkoztak a Magyar Televízió háborúról szóló műsoraival, azok szemléletmódjával. Most lássuk, mit mutat a három nagy televízió hatórás híradóinak elemzése a szám a számok tükrében [1] 2022. február 12. és március 4-e között.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A háború, a háborús hírek, a háború Magyarországhoz kapcsolódó fejleményei lényegében kitöltik a  híradók nagyrészét. A háború első napjatt követő elemzésünkben[2] már kimutattuk, hogy a belpolitikai hírek és a bulvárhírek háttérbe szorultak, bár az, hogy kampány időszak van továbbra is érzékelhető. Mostanra egyértelműen látszik, hogy a direkt választási hírek aránya csökkent azokban a hírekben is, amelyekben magyar politikusok megjelennek.

1.ábra A választást indirekten és direkten érintő hírek aránya a vizsgált hírekben (%)

Noha a kormányoldal részéről többször elhangzott, hogy nem szerencsés, ha a háború okozta helyzet politikai vitákhoz vezet. Sem a kormányoldal, sem az ellenzék nem felejti, hogy most választási kampányidőszak is van. A vetélkedő felek sokat tesznek azért, hogy a háború okozta helyzeteket saját szempontjaik szerint értelmezzék, saját előnyükre fordítsák át.

A témákat lényegében az ukrajnai események uralják, és ez igaz azok a hírekre is, amelyekben magyar politikusok megjelennek. Ha összehasonlítjuk a háború megindulása előtti és azt követő hírek tematikáját, számokkal is jól kifejezhetően vették át a meghatározó szerepet az ukrajnai eseményekkel foglalkozó hírek.

A magyar politikusokat (is) szerepeltető hírekben a témák arányának alakulása a háború megindulása előtti és azt azt követő napokban (%).

Míg az első időszakban a gazdasági sikerekről szóló  beszámolók uralták a köztévé és a TV2 tematikáját (az RTL ebben az időszakban a választásról szóló tárgyi beszámolók szerepeltek leggyakrabban), mostanra minden csatorna híradójának meghatározó eleme a háború és annak következményei. A gazdasági sikerekről szóló beszámolók megcsappantak, de az ellenzéket stigmatizáló, kritizáló hírek aránya alig csökkent (Ide soroltuk azokat a híreket amelyek az ellenzéki szereplők hiteltelenítését célozzák, illetve azokat, amelyek úgy számolnak be az ellenzék működéséről, hogy részük vagy meghatározó elemük a történések kritikája) és továbbra is meghatározó tematikája a Duna Tv és a TV2 híradóinak.

„Politikusról jót vagy semmit” mondhatnánk némileg módosítva az ismert bölcsességet, ha a kormánypárti politikusok híradókban történő megjelenésének kontextusát vizsgáljuk. A  kormányoldalhoz tartozó politikusok megítélése a hírekben többségében pozitív volt, de körükben meghatározó az ebben a dimenzióban nem értelmezhető megjelenés. Változik azonban a kép, amikor ellenzéki politikusról van szó. Őket  a TV2 szinte kizárólag, a köztévé pedig többségében negatív kontextusban jelenítette meg.

2.ábra Kormányzati politikusok szereplésének megítélése a kampány kezdete óta a pozitív/negatív tengely mentén (%)

3.ábra Ellenzéki politikusok szereplésének megítélése a kampány kezdete óta a pozitív/negatív tengely mentén (%

A nyilvánosságban széles teret kapott hogyan jelenítette meg napokban a köztelevizíó a háborút. De érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogyan működik a propaganda a direkt közléseken túl indirekt módon is.

A Duna TV egyik híradójának közepén egy kétperces anyag a „hanyatló nyugat” helyzetét mutatta be, egy „együttérző” riportban (Kevesebbet fűtenek a britek – Duna Híradó 2022.02.22. 14:32).

„Nagy-Britanniában szinte háborús állapotok uralkodnak. Folyamatosan emelkednek a rezsiköltségek. Egyre többen kényszerülnek arra, hogy kevesebbet fűtsenek. Sokan pedig hideg vízben mosnak, mert nem tudják kifizetni a számlákat.” (műsorvezető)

Majd képes tudósítás következik egy dél-angliai családanyáról, aki este lejjebb csavarja a fűtést este, mert már nem tudja az egésznapi fogyasztás után fizetni a számlákat. Sőt mostanra már minden szórakozási lehetőségről le kellett mondania, és így moziba és étterembe sem mehet. Egy civil szervezet szerint több millió brit, aki korábban jó helyzetben éltek, most nélkülözni kényszerülnek.  Áprilistól tovább romlik a helyzet mert 50 százalékkal nőnek az energiaárak. Egyre többen szorulnak segélycsomagra. stb.

Ha próbálja megfejteni a rendszeres híradónéző, hogy miért pont február 22-én gondolta a közszolgálati televízió híradójának szerkesztője  közel két percben bemutatni ezt a szörnyű – szinte már az  angliai iparosodás korszakát idéző, „szinte háborús állapotokat”, úgy könnyen megtalálja a magyarázatot, hiszen egy nappal korábban ezen a híradón is idézték Orbán Viktor szavait, amelyeket a szlovén miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján mondott: „A magyar családok nem tudnak róla, hogy Nyugat-Európában energiaválság van, mert az ő számlájuk ugyanannyi, mint féléve vagy egy éve volt.”

És egy esetleírás a kiegyensúlyozott tájékoztatásról, illetve az ellenzéki szereplők bemutatásáról. (A minimálbért támadja Márki-Zay – Duna Híradó 2022.02.21. 15:24)

A híradó két híregységet is szentelt a minimálbér kérdésének ezen a napon. Látszólag – a címek alapján – sokoldalúan, kiegyensúlyozottan szerkesztett közlésről van szó, hiszen az első híregység „A minimálbért támadja Márki-Zay” címmel az egyesült ellenzék miniszterelnökjelöltjének megszólalásaiból idéz, a második híregység viszont címe szerint a „Fidesz a minimálbérről” témát mutatja be. Az ellenzéki miniszterelnökjelöltről szóló rész 184 másodperc, amelyben Márki-Zay Pétert ötször idézik élőszóban 10-15 másodperces környezet nélküli bevágásokkal, ezekben ugyanazt a néhány mondatot halljuk ismételni, ami lényegében arról szól, hogy a minimálbér jelentős emelése nem jó gazdaságpolitikai döntés. A hír idézeteken kívüli részeiben – kicsi több mint két percben – viszont a műsorvezető hangját halljuk lényegében arról, hogy az Origó hírportál negatívan értékelte a jelölt által mondottakat. Az ezt követő híregység szokatlanul rövid, alig félperces és az alcíme ellenére nem a Fidesz minimálbérrel kapcsolatos álláspontját ismerteti, hanem Hollik István szavaival arról tudósít, hogy a most következő választáson az állampolgárok arról dönthetnek, hogy az új, sikeres gazdaságpolitika mellett, vagy a kudarcos Gyurcsány, Bajnai gazdaságpolitika mellett teszik le a voksukat.

[1] A kutatást a German Marshall Fund támogatja.

[2] https://mertek.eu/2022/02/28/az-ukrajnai-haboru-elso-harom-napja-a-nagy-televiziok-esti-hirmusoraiban/