Ez a bejegyzés a Mediadelcom, Horizont 2020-as kutatóprojekt eredményeiről beszámoló blogsorozat 3. része. A 14 országból álló Mediadelcom konzorciumról és projekt céljairól itt írtunk korábban, a kutatás koncepciójának központi fogalmáról, a deliberatív kommunikációról pedig itt. Szávai Petra írása.

A Mediadelcom fő célja az volt, hogy felmérje az egyes európai országokban mennyire valósul meg a deliberatív kommunikáció, mely a projekt normatív alapvetése szerint a demokrácia legideálisabb formájának a deliberatív demokráciának a nyilvánosságát jellemzi. 

A Mediadelcom kutatói első lépésben kidolgozták a deliberatív kommunikáció elméletét, a teóriát pedig lefordították egy olyan mérhető szempontrendszerre, mely lehetővé tette, hogy a konzorciumban résztvevő országcsapatok ez alapján értékeljék a saját országuk médiájának helyzetét, mindezt a deliberatív kommunikáció szempontjából.

A média fő területei, ahol a deliberatív kommunikáció kockázatai és lehetőségei felmerülhetnek

A kutatók a médiarendszer négy területén határozták meg a deliberatív kommunikáció lehetőségeit és kockázatait, vagyis, hogy melyek azok a tényezők, amelyek veszélyeztetik vagy előmozdítják a deliberatív kommunikáció megvalósulását egy demokratikus társadalomban.

A négy fő terület és két alterület:

• Jogi szabályozás + elszámoltathatóság (etikai és önszabályozás)
• Újságírás (médiapiac) + újságírói kompetenciák
• Médiafogyasztás/médiahasználat
• A médiafogyasztók kompetenciái

E négy + két terület értékelési szempontjait ún. konceptuális változókban határozták meg a kutatók, melyeket tovább pontosítottak ún. operacionális változókra – ezek mentén vált összehasonlítható módon mérhetővé egy-egy szempont az elemzések során.[1]

Az értékelés szempontrendszerének fő változói területenként:

Az országcsapatok a kutatómunkát a változók értékeléséhez szükséges szakirodalom feltérképezésével kezdték. A 2000 és 2020 közötti időszakban a fenti szempontrendszer alapján a Mediadelcom számára releváns publikációkat gyűjtöttük össze egy bibliográfiai adatbázisba. Az aggregált adatbázis, mely mind a 14 ország releváns publikációit tartalmazza, elérhető itt, a 650 hazai szakirodalmat tartalmazó táblázat pedig itt. Az aggregált és a hazai adatokról is készült elemzés.

A bibliográfiai adatbázis összeállításával párhuzamosan minden országcsapat elkészítette a saját országára vonatkozóan az első országtanulmányt, mely azt mérte fel, hogy milyen az adott ország médiamonitorozási potenciálja a deliberatív kommunikáció kockázatai és lehetőségei tekintetében. 

Miért fontos a deliberatív kommunikációt érintő kockázatok és lehetőségek monitorozása?

A média és az újságírás döntő szerepet játszik a nyilvánosság tájékoztatásában és a deliberatív kommunikációt elősegítő közszféra kialakításában. A média sok esetben őrkutyaként működik, számon kéri a döntéshozó politikai és más társadalmi eliteket. Ahhoz azonban, hogy a média megfeleljen ezeknek az elvárásoknak, elengedhetetlen a hatékony médiapolitika és médiakormányzás, amely a médiakörnyezetre vonatkozóan megbízható adatokra támaszkodik. [2]

Ebből kiindulva a Mediadelcom-konzorcium országcsapatai egy-egy kötött struktúrájú esettanulmányban vizsgálták meg, hogy milyen szereplők – állami intézmények, iparági szereplők, civil és szakmai szervezetek, egyetemek, kutatócégek –  gyűjtenek adatokat a médiáról, ezeknek az intézményeknek mi a finanszírozási háttere, és hol, milyen platformokon (adatbázisokban, folyóiratokban, kiadványokban) férhetők hozzá az adatok. A cél annak a tudásbázisnak a feltérképezése volt, amelyre építve megvizsgálható, hogy az adott országban milyenek a feltételek a deliberatív nyilvánossághoz. [3]

Médiamonitorozási potenciál Magyarországon – a magyar országtanulmány

A magyar országtanulmány összefoglalóan azt állapította meg, hogy bár a magyar médiapiac viszonylag kis méretű, a 2010-es évek óta tapasztalható médiapolitikai irányok felhívták a figyelmet a médiaszabályozás és a médiapiac problémáira, így számos forrás áll rendelkezésre a deliberatív kommunikáció magyarországi feltételeinek tanulmányozásához. A 2000 és 2020 közötti időszakban az adatok és kutatások inkább fragmentáltak, de nem példa nélküliek a longitudinális megfigyelések sem.

A Mediadelcom által vizsgált négy terület szinte minden változójára vonatkozóan rendelkezünk releváns ismeretekkel – ezek egy része kvantitatív, más része kvalitatív megközelítésből származik. Megfelelő mennyiségű és jó minőségű adat áll rendelkezésre a tudományos és a nem kormányzati szférából, de az állami és iparági szereplőktől származó értékes forrásokra is támaszkodhatunk a deliberatív nyilvánosság értékeléséhez.

Magyarországra jelentős nemzetközi figyelem irányul a kutatás terén is: az Európai Unió intézményei, nemzetközi nem kormányzati szervezetek és akadémiai kutatási projektek is rendszeresen foglalkoznak a magyar média helyzetével. Mindezek azonban nem jelentik azt, hogy Magyarország médiafigyelési potenciálja ideálisnak tekinthető. A tanulmány komoly kockázatokat is feltárt, de ezek egy részét egyes szereplők jó gyakorlatokkal és a magyarországi médiafigyelés lehetőségeinek megteremtésével ellensúlyozhatják vagy mérsékelhetik. [4]

A Mediadelcom projekt magyar országtanulmánya a hazai médiafigyelés helyzetéről elérhető itt.

A témában ajánljuk:

Polyák, G.; Urbán, Á. & Szávai, P. (2022). HUNGARY. Risks and Opportunities Related to Media and Journalism Studies (2000–2020). Case Study on the National Research and Monitoring Capabilities. In: Studies on national media research capability as a contextual domain of the sources of ROs. Approaching deliberative communication: Studies on monitoring capability and on critical junctures of media development in 14 EU countries, CS1, D-2.1, pp. 213–260. Mediadelcom. 

https://www.mediadelcom.eu/publications/d21-case-study-1/hun/ 

Szávai, P. (Ed.). (2023). Bibliographical data of media and journalism research related to risks and opportunities for deliberative communication in Hungary (in 2000-2020). The Mediadelcom method. Mertek Booklets, Vol. 28. Mertek Media Monitor.

 https://mertek.eu/2023/05/09/the-mediadelcom-method/ 

Lauk, E.; Oller Alonso, M. & Harro-Loit, H. (Eds.). (2024). Monitoring mediascapes. A premise of wisdom-based EU media governance. University of Tartu Press.

https://www.mediadelcom.eu/publications/book1-monitoring-mediascapes/  

Ez a projekt az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs program támogatásában részesült a 101004811 számú támogatási szerződés alapján.

A kiadvány tartalmáért kizárólag a Mediadelcom felelős, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét.

Hivatkozott irodalmak:

[1]Harro-Loit, H. & Lauk, E. (2022). Introduction. Mapping risks and opportunities concerning deliberative communication in 14 European countries In: Approaching deliberative communication: Studies on monitoring capability and on critical junctures of media development in 14 EU countries. D-2.1. Mediadelcom

[2] Harro-Loit, H., Eberwein, T. & Nord, L. (2024). Monitoring mediascapes: Key concepts and basic variables. In E. Lauk, M. Oller Alonso, & H. Harro-Loit (szerk.), Monitoring mediascapes. A premise of wisdom-based EU media governance. University of Tartu Press, 12-37 o.

[3] Lauk, E. & Oller Alonso, M. (2024). Capability of monitoring mediascapes in 14 European countries. An introduction. In E. Lauk, M. Oller Alonso, & H. Harro-Loit (szerk.), Monitoring mediascapes. A premise of wisdom-based EU media governance. University of Tartu Press, 1-11 o.

[4] Polyák, G.; Urbán, Á.; Szávai, P. (2022). HUNGARY. Risks and Opportunities Related to Media and Journalism Studies (2000–2020). Case Study on the National Research and Monitoring Capabilities. In: Studies on national media research capability as a contextual domain of the sources of ROs. Approaching deliberative communication: Studies on monitoring capability and on critical junctures of media development in 14 EU countries, CS1, D-2.1, pp. 213–260. Mediadelcom.