A Mérték Médiaelemző Műhely kutatása azt vizsgálta, hogyan terjednek a politikai dezinformációs narratívák a magyar online médiában. A kutatás fókuszában Orbán Viktor 2025. január 17-i Kossuth Rádióban elhangzott, interjú formátumú beszéde áll, amelyben a miniszterelnök Soros Györgyöt, Brüsszelt és az EU-t nevezte meg Magyarország fő ellenségeiként. A tanulmány nemcsak a narratívák tartalmát, hanem azok terjedési mintáit, a portálok közötti kapcsolatokat és a közszolgálati média szerepét is vizsgálja. Horváth Kata írása.

A tanulmány kilenc jelentős magyar online hírportál (24.hu, Blikk, Hirado.hu, HVG, Index, Magyar Nemzet, Mandiner, Origo, Telex) 39 821 cikkét vette alapul, amelyek a 2025. január 1. és február 15. közötti időszakban jelentek meg. Kulcsszavas kereséssel és kézi validálással szűrtük ki azokat a cikkeket, amelyek a Soros Györgyhöz, Brüsszelhez, illetve az ellenségképzéshez köthető narratívákat tartalmaztak. A végső minta 1514 cikkből áll össze.

A szövegbányászat módszereit használó tanulmány igyekszik feltárni, hogyan működik a propaganda a gyakorlatban: konkrét példákon keresztül mutatja be, hogyan terjednek el a narratívák a magyar médiában. Emellett bizonyítja, hogy a közpénzből fenntartott Hirado.hu mennyire kevéssé befolyásos, miközben működtetése rendkívül költséges. További bizonyítékokat szolgáltat az aszimmetrikus médiaviszonyokra, illetve kutatás adatai és elemzései világosan megmutatják, hogy a politikai narratívák terjesztése szervezett, központilag irányított folyamat, amelyben a kormánypárti portálok dominálnak.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kormányzathoz köthető médiumok (Magyar Nemzet, Mandiner, Origo, Hirado.hu, Index) összehangoltan, szinte egyszerre kezdték el terjeszteni a miniszterelnöki interjúban elhangzott üzeneteket. A Magyar Nemzet a fő narratívaindító, a Mandiner és az Origo inkább követő szerepet töltenek be. Ezeken a portálokon a vizsgált narratívák aránya többszöröse a kormánykritikus oldalakhoz képest.

1.ábra Narratívák időbeli megjelenése portálgategóriák szerint

A 24.hu, Blikk, HVG és Telex inkább reagálnak a kormányzati narratívákra, ritkán indítanak saját diskurzust, és szóhasználatuk is sokkal változatosabb. Ezeken a portálokon jóval kevesebb a vizsgált témákról szóló cikk, és csak ritkán jelennek meg a kormányzati narratívák.

A kormánypárti portálok jóval gyakrabban említik a függetleneket, miközben a független portálok inkább saját tartalmakra koncentrálnak, csak ritkán reagálnak a kormánypárti sajtóra. Emellett a kormányközeli médiumok napi 10-15 cikkel tartják napirenden a narratívákat, míg a függetlenek heti 1-2 cikkben reagálnak.

A Magyar Nemzet nemcsak a legtöbb kulcsszavas cikket publikálta a vizsgált időszakban, de a megjelent narratívaszámban is erősen meghaladta a többi portál teljesítményét. Emellett nemcsak mennyiségben, hanem időzítésben is vezető: a Magyar Nemzet rendszerint elsőként jelenik meg egy-egy új kormányzati narratívával, így a vizsgált időszakban egyértelműen a fő kommunikátornak, narratívaindítónak tekinthető.

2.ábra Összes narratíva megjelenésének száma portálonként

A Magyar Nemzettel szemben a 24.hu-n csak két olyan cikket találtunk a kulcsszavas keresés alapján, melyek beleillettek a mintába, vagyis a portál láthatóan figyelmen kívül hagyta a témát.

A Hirado.hu kevéssé hatékony, holott közismerten nagyon sokat költenek rá az adófizetők. A közszolgálati Hirado.hu  – amelynek elvileg a legszélesebb közönséget kellene elérnie – tartalmilag nagyon hasonlít a kormánypárti portálokra, mégis marginális a szerepe: alig hivatkoznak rá más portálok és a diskurzusban is perifériára szorul. Ez különösen meglepő annak fényében, hogy a közszolgálati médiát idén 165,6 milliárd forintból tartjuk fenn, a kutatás alapján mégsem képes olyan tartalmakat előállítani, amelyek legalább a többi kormánypárti oldal számára hivatkozási alapot jelentenének.

3.ábra Összes narratíva megjelenésének aránya portálonként (Index – Hirado.hu)

A fenti ábra a narratívák megjelenésének arányát mutatja be a Hirado.hu, illetve az Index esetében. Ahogy az látható, ugyanazokat a narratívákat helyezte előtérbe, bár a Hirado.hun arányaiban nagyobb figyelmet kapott a “Soros-hálózat ártó tevékenységei” csoportba tartozó narratívák.

Az Index tartalmilag közelebb állt a kormányközeli médiumokhoz, mint a függetlenekhez. Az Index nem a legerősebb narratívaindító, de a kormányzati dezinformációs üzenetek terjesztésében stabil láncszem, amely tartalmilag és szerkezetileg is a kormányközeli médiatér része maradt. Ez a szerep különösen fontos annak fényében, hogy az Index még mindig jelentős elérésű portál, így a kormányzati üzenetek szélesebb közönséghez juthatnak el rajta keresztül is.

Az elemzés elérhető a Mérték honlapján.

A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság, amely minden tevékenységében teljes függetlenséget élvez.

A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szerv nem tehető felelőssé.