A National Endowment for Democracy támogatásával összesen négy országban, Magyarország mellett Csehországban, Romániában és Szlovákiában elemeztük a médiarendszer jellemzőit és az elmúlt három évben bekövetkezett változásokat. A teljesen jelentés a honlapunkon olvasható, ebben az írásban a rádiós frekvenciák magyarországi pályáztatásának tapasztalatait foglaljuk össze.

A Médiatanács frekvenciapályázatait vizsgáló elemzésünkben a 2018. január és 2021. április között lezárt pályázatokat vizsgáltuk. Ebben az időszakban összesen 77 pályázati eljárást zárt le a Médiatanács. A kézirat lezárásakor további 21 eljárás volt folyamatban.

A vizsgált időszak egyik fontos jogszabály-változása volt a rádiós piaci médiakoncentrációra vonatkozó szabályok enyhítése. Korábban egymédiaszolgáltató legfeljebb két körzeti és négy helyi rádiós médiaszolgáltatás, vagy tizenkét helyi rádiós médiaszolgáltatás nyújtására szerezhetett jogosultságot. 2019-ben azonban a jogalkotó módosította a törvényt, és jelenleg egy médiaszolgáltató már négy körzeti és hét helyi, vagy tizenkilenc helyi rádiós médiaszolgáltatásra szerezhet engedélyt. Ezzel a jogalkotó lehetővé tette, hogy a Fidesz-közeli rádiós hálózatok gyakorlatilag országos lefedettséget érjenek el.

Már a 2010-es évek első felében megfigyelhető volt, hogy jelentősen csökken a verseny a rádiós frekvenciákért. A vizsgált időszakban 43 pályázaton – a pályázati eljárások 55 százalékában – egyetlen pályázó nyújtott be ajánlatot, egy-egy pályázati eljárásban átlagosan 1,6 pályázó vett részt. A közösségi rádiós frekvenciákért szinte kizárólag a Karc FM és a vallási-egyházi tematikájú rádiós hálózatok indultak. Összesen öt olyan közösségi rádiós pályázat volt, ahol e szereplőkön kívül más is tett ajánlatot. Ebben az öt esetben viszont a Karc FM és a vallási-egyházi tematikájú rádiók nem indultak a pályázaton. Mindez feltehetően azt jelenti, hogy a médiarendszer szereplői ezeket a rádiós lehetőségeket már nem is veszik számításba, mivel előre tudják, hogy ki fog nyerni.

Az is figyelemre méltó, ahogyan a Médiatanács a versenyhelyzeteket kezelte. A 30 versengő pályázati eljárásból mindössze hat olyan eljárás volt, amelyben nem alaki vagy tartalmi érvénytelenség miatt estek ki a vesztes versenytársak. Ebben a hat esetben közösségi médiaszolgáltatási lehetőségért folyt a verseny, és a Médiatanács a döntését minden esetben úgy hozta meg, hogy a műsorterv szubjektív értékelésére adható pontszámok határozták meg a nyertes pályázót. Ez a megoldás sem új, a Médiatanács egész működésére, sőt már a korábbi médiahatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület gyakorlatára is erősen jellemző volt. Ez végső soron önkényessé teszi a teljes pályáztatási folyamatot. Másrészről az érvénytelen pályázatok kiugróan nagy száma is alapjaiban kérdőjelezi meg a pályáztatás átlátható és tisztességes jellegét, sőt a korábbi gyakorlat elemzése arra is rámutatott, hogy az érvényességi kritériumok alkalmazása meglehetősen diszkriminatívvá válhat.

A pályázati eljárások egyértelműen egy szűk vállalkozói csoport, valamint meghatározott világnézetű műsorok terjeszkedését szolgálták. A 2017 utáni időszak teljes egészében a 2010 és 2017 közötti, a Mérték Médiaelemző Műhely elemzéseiben feldolgozott pályáztatási gyakorlatot követte. Ebben semmilyen változást nem hozott, hogy a Médiatanács 2019 decembere óta új tagokkal működik. A 2010 utáni minden időszak minden elemzése súlyosan elfogult pályáztatási gyakorlatot mutatott ki, amely nagyrészt a helyi rádiók piacát is homogenizálta, a valóban helyi médiaszolgáltatókat kisszámú országos hálózatra cserélve.

A lezárt pályázatok negyedét a KESMA-hoz tartozó Karc FM nevű kormánybarát politikai talk rádió nyerte meg. A pályázatok 18 százalékának nyertese a Rádió 1 nevű, szintén kormányközeli zenei rádiós hálózat, további 25 százalékát valamely egyházi-vallási tematikájú rádió szerezte meg. A Katolikus Rádió 12, a Mária Rádió 5, a református Európa Rádió 2 frekvenciát kapott. Az új kormányközeli zenei rádiós hálózat, a Best FM 4 frekvenciát szerzett, a KESMA-hoz tartozó Gong Rádió ebben az időszakban 3 frekvenciát nyert el, ezzel összesen hét városra kiterjesztve a hálózatát. A pályázatoknak mindössze 14 százalékát – azaz 11 frekvenciát – nyerték meg olyan pályázók, amelyek nem tartoznak egyetlen hálózathoz sem.

Ez összességében azt jelenti, hogy a pályázatok 53%-a közvetlenül a Fidesz politikai érdekeit szolgálta, további 25 százaléka pedig a Fidesz szerint kívánatos világképet erősítette.

 

A helyi rádiók a Médiatanács pályázati gyakorlata alapján tehát elsődlegesen nem a helyi közösség és a helyi vállalkozók érdekeit szolgálják, hanem kormányközeli szereplők terjeszkedését, illetve a kormánypártok által előnyben részesített politikai és világnézeti tartalmak eljuttatását a helyi közösségekhez.

A kutatási projektben a cseh, román és szlovák partnerek valójában nem is értették, miért foglalkozunk a frekvenciapályáztatással ilyen kiemelten. Náluk, bár a médiahatóságok elfogultságának mindenhol vannak nyomai, ilyen kiterjedt visszaélés-sorozatra sosem volt példa. A magyar Médiatanács nemcsak a vizsgált időszakban, hanem 2010 óta folyamatosan önkényes és politikailag súlyosan elfogult döntésekkel alakítja a magyar médiarendszert. A legrosszabb példa a régiós rossz példák között.

A teljes jelentés az alábbi linken érhető el