Az állami híradóban az egyes témák hírértékét nagyban befolyásolja, hogy mennyire alkalmas a bemutatandó tény, ügy, jelenség vagy sztori arra, hogy annak feldolgozásakor a kormány politikájához illeszkedő, azt elismerő üzenetet juttassanak el a nézőkhöz. Így volt ez a 2021. április 29-i hírműsorokban is. Szúrópróba, kínai kiadás.

Az állami tévé 2021. április 29-i hírműsoraiban három fő témát jártak körül: a járvány és az oltás, egyéb kormányzati sikerek, valamint az ellenzék kritizálása. A 18 órakor kezdődött Híradóból 19 percen keresztül foglalkoztak a járványhoz, illetve a védekezéshez kapcsolódó kérdésekkel, a 4 millió oltottnál bekövetkező enyhítésekkel, az oltakozással, a Sinopharm elismerésével. Az esti fél 8-kor kezdődő nagyhíradó szerkezete a rövidebb kiadásához volt hasonló, a járvány, illetve a védekezés hazai hírei 14 percet tettek ki, a külföldi vírushíradó 8 percen keresztül mutatta be 

A több évvel ezelőtti Szúrópróbáknál is tapasztaltuk, hogy az állami híradó pontosan tükrözi a kormánypárti kommunikáció prioritásait: ami a kormányzati kommunikáció fősodrában van, az jelenik meg a hírműsorokban, abból lesznek a hírek. Tavaly december óta, a COVID-19-ben elhunytak számának a növekedésével egyre kevesebb szó esett a hírműsorokban a romló adatokról a puszta felsoroláson kívül, és egyre inkább előtérbe kerültek az oltásokkal kapcsolatos híradások. A december 30-i hírműsorban (Szúrópróba 29.) a vakcina érkezése és az ország különböző oltópontjaira szállítása, az első oltások beadása állt a fókuszban, s ez az országjáró szerkesztési gyakorlat folytatódik azóta is. Január 27-én a híradókban (Szúrópróba 30.) a különböző településeken készült helyszíni felvételek azt tudatták a nézőkkel, hogy jó úton haladunk a járvány elleni védekezésben, aztán február 24-én (Szúrópróba 31.) a kínai vakcina dicséretének és kiválóságának a bizonygatása volt az állami híradó feladata. Március 31-én (Szúrópróba 32.) a híradók már azt közvetítették, hogy Szegedtől Sopronig, Debrecentől Dombóvárig oltakozik az egész ország.

Az április 29-i adásban győzelmi jelentésként, a hírműsorok legelső mondataként hangzott el az, hogy közel a négymillió beoltott, jöhet a lazítás. A jól bevált recept szerint, a „beoltjuk az országot” narratíva jegyében, Bajáról, Visegrádról, Egerből, Bakonyszombathelyről, Kecskemétről érkeztek képes beszámolók, és arról is tudósítottak, hogy Komárom-Esztergom megyében oltóbuszok járják a településeket. A híradásokban hangsúlyozták, rekordsebességgel olt az ország, a műsorvezető szerint még az USA-ban sem tudnak ilyen gyorsan haladni. A közlés tényszerűségét nem tudjuk ellenőrizni, de ha túlzás is a felkonferálásban elhangzott szöveg, az oltóversenyben Magyarország csakugyan jól áll.

Magyarországon vakcinabőség van – ezzel a címmel tették közzé a sikerkommunikáció következő hírét, majd a műsorvezető kifejtette, hogy a keleti és nyugati szállításoknak köszönhetően van a vakcinabőség „miközben az Európai Unió többi állama hiánnyal küzd” – tette hozzá a fontosnak vélt kiegészítést. Az „oltakozik az ország” nevében itt is egy országos felsorolás következett arról, hogy hol, milyen vakcinát lehet felvenni Csongrádban, Fejérben, Somogyban, a Hajdúságban. És bár csakugyan sokféle oltószer áll rendelkezésre, a kormánynak kedves vakcina a híradásokból kitűnően mégis a Sinopharm lehet.

Míg a Pfizer, AstraZeneca nevét 2-2 alkalommal, a Modernát és Szputnyikot 4-5 alkalommal említették a fél nyolcas adásban, a kínai vakcina 13-szor került említésre. És az oltóanyagok közül csak a Sinopharmról mondattak véleményt egy háziorvossal, aki nagyon kedvező tapasztalatokról számolt be a kínai oltással kapcsolatban mind a hatékonyságát, mind a népszerűségét illetően. A kínai vakcina elfogadottságának az erősítésére szolgált az az összeállítás is, amelyet annak kapcsán készítettek, hogy a WHO „bármelyik pillanatban” engedélyezheti a Sinopharm sürgősségi felhasználását. Felidézték, hogy Aleksander Vucic szerb elnök is ezzel oltatta be magát, és a világon már 200 millió kínai oltást használtak fel 41 országban. Az oltóanyag megfelelőségének a bizonyítékaként értékelték, hogy Angela Merkel „nem véletlenül” egyeztetett a vakcina ügyben a kínai miniszterelnökkel.

Az oltakozás eredményességéről és a kínai vakcina kedvezményezettségéről szóló közlések, amelyek a két hírműsor több műsorelemében is megjelentek, továbbá a rendkívül részletes, különböző helyszíneken készült oltási riportok az időtartamukhoz képest új információt nem tartalmaztak. A tájékoztatás sem sokszínű, sem alapos nem lett azzal, hogy hétről hétre, hónapról hónapra az ország különböző pontjait keresik fel az állami híradósok. 

Az adásonkénti egységnyi oltakozási híradás nem a tájékoztatást szolgálja, hanem azt a kommunikációs narratívát erősíti, hogy a kormány jól kezeli a járványt, az oltakozás sikere töretlen, a kínai vakcina pedig hatékony az oltásellenesnek bélyegzett baloldal véleménye ellenére is. 

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.