Oltás, oltás, oltás. A vírus oltással állítható meg, már több mint 2 millióan kaptak oltást, holnap indul a pedagógusok oltása, 250 ezer orosz vakcina jött, dolgoznak az oltóbuszok – ezekkel a címekkel mutatták be az állami televízió március 31-i hírműsoraiban, hogy milyen intézkedéseket tesz a kormány a járvány visszaszorítása érdekében. A 18 órakor kezdődött híradó műsoridejének 45 százaléka, az esti nagyhíradó fele foglalkozott a hazai és a külföldi pandémiás körülményekkel. A Szúrópróba márciusi elemzéséből.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Orbán Viktor félórás interjút adott az M1-nek, amit az aznapi Ma estében fél 9-től tettek közzé. Előtte mindkét hírműsorban bejátszottak belőle egy egyperces részletet, amiben a miniszterelnök kinyilvánította, hogy csak egyetlen orvoság van a vírus ellen, az oltás. Ez egyúttal felvezetésként is szolgált a hírműsorokban, hiszen ezután következtek a részletes beszámolók arról, hogyan zajlanak az oltások Szegedtől Sopronig, Debrecentől Dombóvárig. Oltanak időseket, középkorúakat, mozgáskorlátozottakat, a katonai oltóbuszok a nógrádi falvakat járják. A híradó szerint tanárok örülnek a soron kívüli oltásnak, Zalaegerszegen, Székesfehérváron, Kecskeméten felkészülve várják a kórházi oltópontokon a köznevelésben dolgozókat. Hírt adtak újabb keleti vakcinaszállítmányok érkezéséről, kiemelték, hogy milyen jó tempóban halad az oltás, az előző napon lépte át a bűvös 2 milliót a legalább egy vakcinát felvettek száma, ami reményteli, hiszen „így idővel kevesebb lesz az új fertőzött és csökken a napról napra regisztrált áldozatok száma”.

Számokat, grafikonokat mutattak az oltások alakulásáról, amely messze meghaladja az Európai Unió átoltottsági átlagát. A hazai járványhelyzetről szóló tájékoztatás teljes egészében az oltásról szólt, más aspektusok nem jelentek meg benne. Az egyik híradásban azért ismertették a járvány napi számait, és bevágtak egy részletet Szlávik Jánosnak, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosának az M1-nek adott korábbi nyilatkozatából, aki figyelmeztetett arra, hogy a hurráoptimizmusnak nincs itt az ideje, a járvány még felszálló ágban van, és húsvétkor ne látogassuk meg az idős rokonokat. A narrátor az összeállítás zárásaként a főorvos nyilatkozatából a biztatást emelte ki, hogy az átoltottság növekedésével néhány hét múlva fellélegezhetünk.

Korábban is megfigyeltük és a március 31-i híradókra is jellemző volt, hogy az állami híradó nem tájékoztat arról, hogy milyen a helyzet jelenleg a magyar kórházakban, sem a covidos betegeket gyógyító osztályokon, sem az egyéb ellátásban. Időnként egy-egy egészségügyi vezető, például a vizsgált adásban Müller Cecília országos tisztifőorvos beszél arról, hogy be kell tartani az egyéneknek a szabályokat, hogy csökkenjen a terhelés az egészségügyi ellátórendszeren, de hogy ez konkrétan mit jelent, arról nincsenek információk.

A bejátszásokban, a tudósítások képi világában sem fordulnak elő felvételek, amelyek azt mutatnák, hogyan dolgoznak a kórházakban. A kórházi felvételek között csak olyat találunk, amelyeken éppen vakcinát szállítanak, kicsomagolnak, oltanak, a covidos fertőzöttekért vívott emberfeletti munka nem jelenik meg a képeken. A fertőzöttekről, a kórházban ápoltakról, a légeztetőgépre került betegekről csak számadatokat közölnek, diagramokon, grafikonokon ábrázolják a pandémia alakulását, de a kórházi gyógyító tevékenységet a nézők nem láthatják. Ilyen bejátszások csak külföldi anyagokban szerepelnek, például a csehországi súlyos állapotok vagy a szlovák egészségügyi helyzet illusztrációjaként. A magyar állami televízió nem él a televíziós híradózás alapvető eszközével, amikor lemond arról, hogy képeken jelenítse meg a vírusfertőzés következményeit, és azt, hogy milyen körülmények között küzdenek a kórházi orvosok, ápolók vírussal szemben a betegeikért, s a betegek a túlélésért. Pedig egy-egy drámai képsor sokszor többet jelentene és nagyobb visszatartó erővel bírna például a maszkviselés, távolságtartás szabályait illetően is, mint Szlávik doktor vagy Müller Cecília figyelmeztető szavai.

Az oltakozásról készített összeállítások mellett (a március 31-i nagyhíradóban összesen 13 percnyi oltást bemutató anyag szerepelt) a tájékoztatásból teljesen hiányoztak az egészségügyi helyzetet bemutató tudósítások, kezdve azzal, hogy milyen esélyeik vannak a kórházba, intenzív osztályra vagy éppen lélegeztetőgépre került betegeknek. És ez a tájékoztatás éppen azon a napon hiányzott, amikor a legtöbb (302) beteg hunyt el a vírus miatt, és a legtöbben, 1500-an vannak lélegeztetőgépen.

Ráadásul ezen a napon derült ki az is, hogy a Magyar Orvosi Kamara levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek arra figyelmeztetve, hogy egyes kórházakban a gépi lélegeztetés eredménytelen, a halálozás magas, ami felülvizsgálatra szorul. A MOK szerint hatalmas a fizikai és a lelki terhelés, miközben sok orvos máig nem tudja, mennyi pénzért dolgozik, és teljesen széttagolt az adminisztráció. Javasolják a sportcsarnokok és színházak megnyitását az oltásra, fogorvosok, gyermekorvosok, magánegészségügyben dolgozó bevonását a vakcinálásba, és a Covid-ellátásban kimerült egészségügyi dolgozók legalább egyhetes rekreációját. Az állami híradó erről a segélykérő megkeresésről nem adott hírt, mint ahogy azt sem mutatta be, hogy milyen nyomás alatt dolgoznak a kórházakban, hogy az állami irányítás alá vett önkormányzati szakorvosi rendelők fogadnak-e pácienseket, vagy a szakrendelések hiánya járulékos vesztesége a járványnak.

Ha ilyen híranyagokat is közzétettek volna az állami hírműsorokban, akkor elmondható lenne, hogy teljesültek a közszolgálati médiaszolgáltató számára előírt követelmények a közérdeklődésre számot tartó eseményekről szóló széles körű tájékoztatásról. De a miniszterelnöki iránymutatás csak az oltásra vonatkozott, így a kormányzati média fókuszában is a vakcináció áll, és ennek a népszerűsítése kimerül abban, hogy országjárást folytat és bemutatja, hogyan oltanak a nagyvárosokban és a kistelepüléseken, és mennyire örülnek az emberek az oltásnak.

Itt is az a szerkesztési elv és információ szelektálás érvényesül, hogy csak a pozitív hírekről, a kormányzati sikerként elkönyvelhető eredményekről számolnak be az állami híradóban, hiszen a védőoltások felvételében valóban az elsők között áll az ország Európában. Ugyanígy az első három között vagyunk azonban az egymillió főre vetített halálozások számában is, amint ez a John Hopkins University adatait feldolgozó Our World in Date grafikonjából kiderül, amiről azonban hallgat az állami média. Az adatokat ugyan többnyire naponta közlik a híradóban, de kontextus és magyarázat nélkül csak a puszta számokat. Az első hullámban és a második hullám elején diagramokon összehasonlítva ábrázolták, hogy mennyivel kedvezőbbek az adatok az uniós államok többségéhez képest (Szúrópróba 28.). Ám amióta negatívba fordult az eredmény, azóta az ilyen összevetés hiányzik. És ezzel hiányzik a kiegyensúlyozott, hiteles és felelős tájékoztatás is, ami a különösen járvány idején alapvető kötelezettsége a több mint százmilliárd forint közpénzből működő állami médiának.

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.