
Guest blog: Advertisements in pro-government and independent weeklies in 2020
The journalist of Magyar Hang spent weeks in the library to leaf through the 2020 editions of Hungarian political weeklies....
Magyarország Alaptörvénye és ágazati jogszabályai – különösen a médiatörvény és a sajtószabadságról szóló törvény – biztosítják a médiaszabadság és a pluralizmus védelmének jogi keretét. A sajtószabadságról szóló törvény kimondja, hogy a sajtószabadság magában foglalja az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenséget. A közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát az Alaptörvény elismeri, és az információszabadságról szóló törvényben jut kifejezésre. A médiatörvény létrehozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (a továbbiakban: Médiahatóság), amelynek döntéshozó szerve a Médiatanács. 2019-ben törvényt fogadtak el a magyar jogszabályok AVMS-irányelvhez való igazítása érdekében.
A Médiatanács és a Médiahatóság függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatban továbbra is aggályok merülnek fel. A felülvizsgált audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvet átültető 2019. évi LXIII. törvény megerősítette a Hatóság erőforrásaival és működésének átláthatóságával kapcsolatos egyes rendelkezéseket. A Hatóság költségvetési autonómiával rendelkezik, és évente jelentést tesz a Parlamentnek. A Hatóság 650 főt foglalkoztat. A Médiahatóság döntéshozó szerve, a Médiatanács egy elnökből és négy, a Parlament által választott tagból áll. Bár a kinevezésre vonatkozó szabályok – amelyek a tavalyi jelentés óta változatlanok maradtak – a Médiatanács tagjainak kinevezésekor a politikai konszenzust részesítik előnyben, a gyakorlatban ez azt eredményezte, hogy a kormánypárt jelölte az összes tagot. A Médiatanács egyes döntései tovább növelték a tényleges függetlenségével kapcsolatos aggályokat. A 2021. évi médiapluralizmus-monitor megerősíti korábbi értékelését, miszerint bár a médiatörvény formálisan garantálja a médiahatóság függetlenségét, a kinevezési eljárások nem nyújtanak megfelelő jogi biztosítékot a függetlenségre, és ismét közepes kockázatot jelent Magyarország számára a médiahatóság függetlenségét és hatékonyságát illetően.
A médiapluralizmus tovább romlott Magyarországon. A „KESMA” médiakonglomerátum 2018 novemberében történt megalakulását követően a Médiahatóság mindeddig nem tett kísérletet arra, hogy megvizsgálja annak a magyar médiapiac pluralitására és sokszínűségére gyakorolt hatását. Az érdekeltek szerint, bár továbbra is sokféle médium működik Magyarországon, a médiapiac sokszínűségét negatívan befolyásolja a tulajdonosi koncentráció néhány kormánypárti üzletember kezében és az ebből eredő szerkesztői függetlenség hiánya. A magyar és európai médiaszabadsággal foglalkozó szervezetek, valamint a civil társadalom is aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Médiatanács elutasította a független Klubrádió műsorszolgáltatási engedélyének megújítását, mivel a rádió állítólag nem tett eleget bizonyos adminisztratív kötelezettségeknek. Ez azt eredményezte, hogy a rádió elvesztette a frekvenciáját. A Kúria 2021. június 17-én helybenhagyta a Médiatanács döntését. A Bizottság 2021. június 9-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az ügy kapcsán. A 2021-es Médiapluralizmus Monitor megerősíti az előző évi magas kockázati pontszámot a hírmédia koncentrációja tekintetében, tekintettel a KESMA létrehozására és működésére, valamint az Index.hu független hírmédiaoldal kormányközeli érdekeltségek általi gazdasági felvásárlása miatt.
A médiatulajdonlás átláthatósága továbbra sem biztosított teljes mértékben. A jelenlegi jogszabályi keret csak meghatározott esetekben tartalmaz átláthatósági szabályokat a médiatulajdonlásra vonatkozóan, és jelenleg nem tervezik annak módosítását. Míg a nemzeti nyilvántartásokból bizonyos tulajdonosi adatok elérhetők, a cégnyilvántartásból csak a cégtulajdonlásra vonatkozó alapvető információkhoz lehet szabadon hozzájutni. A 2021. évi médiapluralizmus-monitor továbbra is magas kockázati besorolással illeti a médiatulajdonlás átláthatóságát.
Az állami hirdetések elosztása továbbra is lehetővé teszi a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára. Amint arról tavaly beszámoltunk, nincs az állami reklámok elosztását szabályozó jogszabály. A Media Pluralism Monitor 2021 kiemeli, hogy az állam a legnagyobb hirdető Magyarországon, a piac teljes reklámbevételének mintegy egyharmadát költve. Az adatokból kiderül, hogy 2020-ban a magyar állam 2019-hez képest 13,8%-kal növelte reklámköltéseit, és ennek a bevételnek 85%-a kormánypárti médiavállalkozásokhoz került. Ez a helyzet lehetővé teszi az ellenőrzést mind a kormánypárti, mind egyes független médiumok felett, ami a Media Pluralism Monitor 2021 szerint a szerkesztői függetlenséget a legnagyobb mértékben (92%) veszélyeztetettnek tartja az országba. Bár nem hoztak létre médiatámogatási rendszereket a COVID-19 járvány hírmédiumokra gyakorolt hatásának ellensúlyozására, a médiahatóság 2021 első félévére mentesítette a kereskedelmi lineáris médiaszolgáltatókat a negyedéves médiaszolgáltatási díj megfizetése alól.
A COVID-19 világjárvány idején bevezetett sürgősségi intézkedésekkel szigorították a nyilvánosság tájékoztatásához való hozzáférést. Az információszabadságról szóló törvény szabályai nem változtak; ezek szerint minden „közfeladatot ellátó szerv” köteles hozzáférést biztosítani az ellenőrzése alatt álló közérdekű adatokhoz, ha azt kérik, a törvényben meghatározott kivételekre is figyelemmel. Az ilyen kérelmek elbírálásának törvényben előírt határideje 15 nap, amely 15 nappal meghosszabbítható. A világjárvány idején azonban a kormány rendeletet adott ki, amely lehetővé tette, hogy a hatóságok akár 90 nappal is elhalaszthassák a közokiratokhoz való hozzáférést, amennyiben az információnyújtás „veszélyeztetné a közintézménynek a szükségállapottal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését”. 2021. április 13-án az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy bár az új rendelkezések összhangban vannak az Alaptörvénnyel, a rendes határidők alóli eltéréseket azokra az esetekre kell korlátozni, amikor a kérelem kezelése akadályozná a közérdekű információk birtokosát a világjárvány elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, és azokat írásban kellően indokolni kell. Az érdekelt felek rámutattak, hogy a gyakorlatban a hatóságok gyakran visszaéltek ezzel az eltéréssel, ami különösen a független újságírókra volt jelentős hatással, akik a jelentések szerint nem tudtak időben hozzáférni a közkiadásokra vagy a védőoltásokra vonatkozó adatokhoz. Ez tovább rontotta a független médiumok helyzetét, amelyeknek nehézséget okoz az információkhoz való időben történő hozzáférés. A közérdekű információkhoz való hozzáférés tavaly bejelentett hiányosságai – többek között a díjfizetés tekintetében – továbbra is problémát jelentenek a korrupció megelőzése szempontjából is. Mivel az Alaptörvény kilencedik módosítása megszorítóan határozta meg a „közpénzek” fogalmát, az érdekeltek kérdéseket vetettek fel az állami vállalatokkal és közérdekű alapítványokkal kapcsolatos nyilvános információkhoz való hozzáférés korlátozásának lehetséges következményeivel kapcsolatban.
Az újságírókat és a médiumokat továbbra is különféle fenyegetések érték Magyarországon. Az érdekeltek szerint a független médiának dolgozó újságírók a kormánypárti média és a kormány képviselői részéről negatív narratíváknak vannak kitéve. Az érdekeltek arról számoltak be, hogy a női újságírók nehezebb helyzetben vannak; egyesek nemi alapú online zaklatásról is beszámoltak. A bíróságok továbbra is elrendelik a magazinok terjesztésének ideiglenes tilalmát. 2020 októbere óta az Európa Tanács újságírás védelmét és az újságírók biztonságát előmozdító platformja öt további figyelmeztetést tett közzé Magyarországgal kapcsolatban. Ezek a következőkre vonatkoztak: az Index.hu online hírportál korábbi szerkesztőjének elbocsátása a portál átvétele előtt; a Külgazdasági és Külügyminisztérium utasítása az uniós tagállamok nagykövetségei számára, hogy adjanak tájékoztatást a magyar újságírók által tett szakmai utazásokkal kapcsolatban; egy polgári bíróság által hozott végzés, amely adatvédelmi okokra hivatkozva megakadályozta, hogy egy hetilap cikket közöljön egy vállalatról és annak tulajdonosairól; két újságíró rendőrségi kihallgatása, akik egy közszereplőről közöltek cikkeket, valamint a Magyar Médiatanács fent említett elutasítása a Klubrádió rádióengedélyének megújítására. 2021-ben a Platform egy figyelmeztetést tett közzé a magyar közszolgálati műsorszolgáltató által egy osztrák újságíró ellen intézett, a Platform által „sértő tirádának” nevezett támadással kapcsolatban.
Az eredeti jelentés ezen a linken érhető el.
The journalist of Magyar Hang spent weeks in the library to leaf through the 2020 editions of Hungarian political weeklies....
Az elmúlt években a Fidesz kommunikációjának egyik fontos eszközei voltak a nemzeti konzultációk, melyek jelentős hatással voltak a politikai közbeszédre.
Media market reviews tend to focus on analysing the national markets, while they often consider local markets to play a...
A magyar médiapiac kevésbé fókuszban levő része a helyi média. A Visegrad Fund által támogatott kutatásban négy ország vizsgálta az önkormányzati média működését és sajátosságait.