A Mediadelcom célja – elméleti kerete és módszertana
A Mediadelcom teljes címe: Critical Exploration of Media Related Risks and Opportunities for Deliberative Communication: Development Scenarios of the European...
2024 márciusában a Megafon közel 90 millió forintért promotálta tíz influenszerének tartalmait, mi ebből a legdrágábban hirdetett videókat néztük meg. Horváth Kata írása.
A kegyelmi botrányról nagyon hamar megpróbálta visszaterelni a közbeszédet a bevált kommunikációs fordulatokhoz a Megafon, a legtöbbet hirdetett téma a hónapban így az orosz-ukrán háború volt. A vizsgált videók európai és hazai politikusok beszédeiból kiemelt részletekkel azt az állítást igyekeztek alátámasztani, hogy a “baloldalinak” bélyegzett külföldi és magyar politikusok a “globalista érdekeket kiszolgálva” “háborús pszichózisban” (Apáti 6; Deák 4; Hortay 1) vannak. A videók konklúziójaként legtöbbször azt az üzenetet fogalmazva meg, hogy az Európai Parlamenti választáson a “háborúpárti baloldal” és a Fidesz által képviselt békepárti “józan többség” (Deák 6) között kell választani.
A 20 vizsgált videóból 11 fel is hívta a nézők figyelmét a választások fontosságára, valamint hogy “válasszunk bölcsen” (Déri 6) és “június 9-én jó helyre húzzuk az x-et” (Bohár 8). Érdekes, hogy a szavazásra való buzdítás közben egyik influeszer sem mondta ki konkrétan, hogy melyik pártra kell szavazni, az ellenségképet viszont annál világosabban rajzolták fel: “Ezért is fogok június kilencedikén szavazni, hogy ne a háborúpárti baloldal legyen többségben Brüsszelben” (Ibolya 2), “Közeleg a nap, amikor ezeket a háborúéhes globalistákat elküldhetjük a fenébe. Készüljünk!” (Ibolya 3). Deák Dániel (6) tette a legkonkrétabb felszólítást mikor azt mondta, “Júniusban te is segíthetsz eltüntetni a háborúpárti baloldalt: az EP-választáson szavazz a patriótákra!”
A főellenség szerepét a “háborúpárti baloldal” és a “globalista elit” töltötte be a vizsgált videókban. Az elemzett videók többségében a “baloldal”, valamint a “globalista elit” amolyan szóképként jelenik meg, melyben egy háttérhatalmi összeesküvés rajzolódik ki. A kormánykommunikációhoz hasonlóan a megafonos influenszerek is “baloldalinak” bélyegeznek minden szereplőt, aki velük nem megegyező állásponton van, az érintettek politikai értékeitől függetlenül. A Lakmusz tényellenőrzésében mutatta be, hogy a megafonosok által is “balosként” emlegetett politikusok jelentős része igazából nem is baloldali.
A videók negyedében a “globalista elit” ábrázolásához Soros György és/vagy fia képét használták, ezzel egy alnarratívát is csatolva a “háborúpárti baloldal” narratívához. A megafonosok elbeszélésében mindegyik politikus ugyanazt a “háborúpárti propagandát” (Szarvas 7; Szarvas 8) mondja, “aki csak rajta van Sorosék fizetési listáján” (Apáti 5).
Szintén a globalistákhoz kapcsolódó alnarratíva a vizsgált Megafon videókban, hogy a globalisták hasznot húznak a háborúból, vagyis üzleti érdekük a “háborús hergelés” (Trombitás 3; Apáti 5; Apáti 6; Tormitás 4). Ahogy fogalmaznak; “továbbra is fent akarják tartani ezt az értelmetlen és véres háborút, mert nekik ez üzlet” (Apáti 5), vagy “a mi biztonságunknál és békénknél sokkal fontosabb a pénz és a háborúban rejlő üzlet” (Bohár 6).
Az aktuális ellenségek szerepét külföldi, valamint hazai ellenzéki politikusok töltötték be. A különböző politikusok Ukrajna támogatását szorgalmazó beszédeit manipulatívan összeillesztő videók legnépszerűbb szereplője Emmanuel Macron volt, aki a 20 vizsgált videóból 17-ben szerepelt. Sőt, majdnem mindegyik videó ugyanazt a néhány másodpercet használta fel a francia miniszterelnök megszólalásaiból, hogy bizonyítsa, “a francia elnök pillanatok alatt háborúba sodorná az egész világot” (Bohár 6), valamint, hogy “a francia elnök a mi életünkkel játszik” (Bohár 7).
Az Megafon videók aktuális ellenségei közül Ursula von der Leyen volt a második legnépszerűbb, az Európai Bizottság elnöke 13 videóban testesítette meg a háborúpárti baloldalt. Szintén népszerű volt Manfred Weber (10 videó) és Olaf Scholz is (5 videó).
A hazai ellenzéket 9 videóban vádolta a Megafon háborúpártisággal. Ennek leggyakoribb célpontjai Karácsony Gergely (8 videó), illetve Gyurcsány Ferenc (7 videó) voltak. A “külföldről finanszírozott magyarországi baloldal” (Deák 4), a “hazai dollárbal” (Trombitás 3; Ibolya 2; Deák 5; Szarvas 7; Deák 4), valamint hogy “a magyarországi baloldal a mi életünkkel játszik” (Bohár 7) narratívákat szintén a politikusok beszédeiből kivágott részletekkel támasztották alá, a videók többségében ugyanazt az egy-két mondatot használták fel az influenszerek. A “háborúpárti baloldal” narratíváját a Lakmusz már 2022-ben megcáfolta.
Az elemzett videók a negatív érzelmekre – legtöbbször harag és félelem – kívánnak hatni, a félelemkeltés valamilyen eszköze minden egyes videóban felfedezhető. Visszatérő elem a besorozás és a frontra küldés veszélye: a “a nyugati vezetők katonákat küldenének a frontra” (Hortay 1), “ha rajtuk múlik, rövid időn belül mindannyian a fronton találhatjuk magunkat” (Bohár 8), “mi menjünk a frontra, miközben ők otthon számolják a dollárokat” (Szarvas 7), “ha rajtuk, a nemzetközi és a hazai baloldalon múlik, akkor újra édesapámért kellene aggódnom. És én nem akarok érte vagy a többi szeretteimért aggódni” (Ibolya 2).
Másik fontos félelemkeltő üzenet a harmadik világháború lehetőségének hangsúlyozása. A Political Capital elemzése szerint a harmadik világháborús narratívára két hét alatt 40,8 millió forintot fizetett ki a Megafon a Facebookon. A videókban elhangzott például, hogy “Másfél percen belül megtudod, hogy mikor törhet ki a harmadik világháború” (Bohár 5); “ha ez így marad, biztosan készülhetünk a harmadik világháborúra” (Ibolya 3); vagy “megdöbbentő, hogy a baloldal miatt 2024-ben a harmadik világháború esetleges kitöréséről kell beszélni” (Korondy 2).
Trombitás Kristóf (4) és Apáti Bence (6) második világháborús képekkel illusztrálta német politikusok kontextusból kiragadott nyilatkozatait, hogy ezzel hangsúlyozza az ország vezetőinek háborúpártiságát és a világháborús veszélyt. Trombitás fel is tette a költői kérdést: “Két vesztes világháború után tényleg belehergelnétek Európát még egy nagy háborúba?”. A Lakmusz tényellenőrző cikkében bemutatta, miért hamis Apáti narratívája arról, hogy a német kormány háborúzni akarna.
A félelemkeltés másik fontos kulcsszava az atomfenyegetés volt, legtöbbször csak megemlítve, hogy a fegyveres konfliktusban atomhatalmak állnának egymással szemben.
A videók ezeket a félelemkeltő narratívákat a kijelölt ellenségek ellen irányítják. A videók a választások szintjén értelmezik ezt a konfliktust. A videók a globalista, háborúpárti baloldal leváltására buzdítanak: ha a “Soros-csicskulással már nagyon tele van a tökünk” (Apáti 5), akkor “júniusban kiszavazzuk őket Brüsszelből és a hatalomból” (Szarvas 8). A világháborús fenyegetésre is a választások a megoldás a videók szerint; “ha Brüsszelben június 9-én nem teszünk rendet, biztosan készülhetünk a világháborúra” (Bohár 5), “az őrület és a következő világháború megállításához nekünk is szövetséget kell kötnünk az emberekkel és a választókkal” (Szarvas 8).
A félelemkeltő “háborúpárti hergelést” a békepárti hangok ellensúlyozzák. Bár a videók több mint fele fogalmaz meg valamilyen békepárti üzenetet, csupán egy van, amelyik ezt Orbán Viktorhoz vagy a Fideszhez köti (Deák 5). A többi influenszer a “józan többség” (Deák 6), illetve az európai és magyar emberek akarataként utal a békére.
Deák Dániel (4) és Ibolya Csenge (3) a Századvég egyik kutatását használja fel a békepárti narratíva alátámasztására, de a Lakmusz elemzésében olvasható, hogy a háború európai megítélése igazából sokkal árnyaltabb, mint ahogy azt a kutatás igen leegyszerűsítő értelmezése sugallja.
A kopasz oszt 4 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=2399657556902564
Apáti Bence 5 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=1074710710477735
Apáti Bence 6 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=937563607742335
Bohár Dániel 5 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=3575720696027111
Bohár Dániel 6 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=911908424052333
Bohár Dániel 7 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=1798963617275790
Bohár Dániel 8 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=423136590248807
Deák Dániel 4 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=1063988308233930
Deák Dániel 5 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=987960605829550
Deák Dániel 6 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=1358092241518208
Déri Stefi 6 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=432464655903651
Hortay Olivér 1 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=1085804776016291
Ibolya Csenge 2 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=1335517730421242
Ibolya Csenge 3 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=1309496203080369
Ibolya Csenge 4 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=375331412006207
Korondy Tamás 2 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=1891194867965537
Trombitás Kristóf 3 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=1365221970808858
Trombitás kristóf 4 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=386931480789091
Szarvas Szilveszter 7 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=366862786179916
Szarvas Szilveszter 8 – https://www.facebook.com/ads/library/?id=782309273373873
A választási dezinformációt vizsgáló projekt megvalósítására a Political Capital által vezetett, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Műhely részvételével működő konzorcium 143 ezer eurós támogatást nyert a European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF) nyílt pályázatán. Az EMIF által támogatott bármely tartalomért kizárólag a szerző(k) felelősek, és az nem feltétlenül tükrözi az EMIF, valamint az Alap partnerei, a Calouste Gulbenkian Foundation és a European University Institute álláspontját.
A Mediadelcom teljes címe: Critical Exploration of Media Related Risks and Opportunities for Deliberative Communication: Development Scenarios of the European...
A magyarországi médiakutatások jellemzően a médiarendszer átalakulását, az országos média fejleményeit vizsgálják, sokkal kisebb figyelem jut a helyi nyilvánosság működésére....
Megjelent a Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet legújabb hírfogyasztás-kutatása. Az elmúlt évtizedben rendszeresen megismételt reprezentatív...
Az elmúlt években a Fidesz kommunikációjának egyik fontos eszközei voltak a nemzeti konzultációk, melyek jelentős hatással voltak a politikai közbeszédre.