Nemcsak a Megyejáró sorozatunk ért tavaly decemberben a végére, hanem a megyei lapoknak az a tulajdonosi szerkezete is, ami 2014 után jött létre. A Fidesz nagy médiaalapítványa elnyelte az összes megyei lapot. Mi még utoljára megnéztük, mire is használja a politika ezeket az újságokat. Katus Eszter írása.  

A Megyejáró hetedik, egyben utolsó részében folytattuk a Magyarországon ma megjelenő 18 megyei napilap elemzését egy-egy kiválasztott napon, jelent esetben a 2018. december 6-án megjelent lapszámok alapján.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mint ismert, a megyei lapok piacán az elmúlt években átrendeződés történt: minden lapcsoportnak új tulajdonosa lett. Tizenhárom újság Mészáros Lőrinchez, három Andy Vajnához, három pedig az osztrák Heinrich Pecinához került. 2018 decemberében az összes megyei lap a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány tulajdonába került, ennek hatása azonban még nem volt érzékelhető az utolsó vizsgált lapszámban.

Elemzésünkben azt néztük meg, miről és hogyan írtak a megyei napilapok december 6-án, voltak-e közös központi tartalmak, egyformán megjelenhetett-e minden politikai vélemény és szereplő, vagy torzítottak-e valamilyen irányba a cikkek.

A korábbi elemzések során azt találtuk, hogy a központi oldalak főként a kormányzati propagandát közvetítették (ti. az ország fejlődik, egyedüli ellenségünk a migráció és a sorosista ellenzék), míg a megyei oldalakon – néhány ritka kivételtől eltekintve – nem volt politika, problémafelvetés, csupán fejlesztések, közszolgálati tartalom, krimi és színes történetek. A magyar politikai ellenzék a lapok hasábjain nem létezik – ha mégis, akkor csak negatív szövegkörnyezetben. Így az egyhangúságot csak a kormányzati és állami cégek teljes oldalas reklámjai törték meg. Ez a tendencia az év utolsó hónapjában nem változott.

Itthon minden jó, külföldön minden rossz

A Mediaworks-lapok, így a Dunántúli Napló, a 24 óra, a Tolnai Népújság, a Somogyi Hírlap, a Petőfi Népe, a Békés Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Nógrád Megyei Hírlap és a Heves Megyei Hírlap központi oldalain ugyanazok a tartalmak jelentek meg a 6-9. oldalon. (Természetesen a többi Mediaworks lapban is, csak más oldalszámmal vagy oldaltöréssel.) A hatodik oldalt egy teljes oldalas kormányzati hirdetés foglalta el a Nemzeti Konzultációról. Mivel ebben a lapszámban az ötödik kérdés kapott helyet, feltételezzük, hogy sorban mindegyik kérdést megjelentették ugyanilyen formában. A nyolcadik oldalon szintén egy reklámot láthattunk – ezúttal az állami tulajdonban lévő Eximbank próbálta a lap segítségével megszólítani a potenciális vállalkozókat.

A központi oldalakból így mindössze kettő maradt, ahová a fontosabb belföldi és külföldi hírek kerülhettek. Melyek voltak ezek?

A hetedik oldalon vezető anyagban számoltak be arról, hogy pörög a magyar gazdaság, a vártnál is jobban nőtt a hazai GDP az év végére. Sőt, Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár szerint jövőre több mint egyhavi bruttó bérnek megfelelő összeg maradhat a munkaadóknál, miután tovább csökken a szociális hozzájárulási adó. Egy másik nagy anyagban arra mutattak rá, hogy csúcsra jár a személyi hitelek piaca – azt azonban nem említették, milyen kockázatokkal járhat ez a hitelfelvevők részére, vagy hogy mi állhat a rekord mennyiségű hitelfelvétel mögött. Fontos eredménynek tartották azt is, hogy a volt KGST-bank, az orosz Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költözik. Azt már nem emelték ki, hogy a bank legnagyobb részvényese az orosz állam, és hogy az intézmény Moszkvából települ Budapestre.

A negyedik legnagyobb anyag ezek után azt taglalta, hogy milyen ízű szaloncukorból vásároltuk a legtöbbet – a cikkhez a Magyar Időkből vettek át idézeteket. Emellett már csak 3 kisebb hír kapott helyet a lejáró diákigazolványokról, a SZÉP-kártyákról és a határon túli magyaroknak nyújtott 420 millió forintos falugazdász programról.

A kilencedik oldalon a köztévé egyik műsorából átvett interjú segítségével „elemezték” a német kormányzópárt elnöki tisztségéért folytatott küzdelmet. A „Távolodnak Merkeltől” című írás az M1-re hivatkozott, ahol az interjúalany Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, valamint Pócza István, az Alapjogokért Központ vezetője volt.  Egy másik nagyobb anyagban egy iraki terrorista német bíróság elé kerülését írták meg „a hírügynökségekre” hivatkozva, egy harmadikban pedig Magyarország Horvátországgal való összefogásának fontosságáról számoltak be Kövér László szavait idézve. A kisebb hírekben a George H. W. Bush halála miatt elrendelt gyásznapról, valamint a külföldi missziókban részt vevő magyar katonák számának növeléséről adtak hírt, illetve arról, hogy Bulgária sem csatlakozik az ENSZ globális migrációs csomagjához, és hogy kilencven maffiózót fogtak el Európában és Dél-Amerikában. Egy rövid hírben arra is utalást tettek, hogy tavasszal európai parlamenti választások lesznek.

A Lapcom (Andy Vajna) által kiadott Kisalföldben és Délmagyarországban az Eximbank reklámja nem, de a nemzeti konzultációról szóló kormányzati hirdetés megjelent. Igaz, itt még csak a 4. kérdésnél tartottak. A központi oldalakon viszont itt az került vezető hírbe, hogy a NATO-tagok szerint tiltott rakétákat gyárt Oroszország. Ezzel kapcsolatban magyar képviselő természetesen nem nyilatkozott. Szijjártó arról beszélt, hogy több magyar katona mehet Koszovóba, illetve arra tért ki, hogy Magyarország vétóval él Ukrajnával szemben. A vezető anyag mellett 10 további kis hírből értesülhettünk a világ dolgairól: földrengés a Fidzsi-tengeren, 90 feltételezett maffiózó őrizetben, Balla Géza az Év borásza, 773 ezren töltötték ki a nemzeti konzultációt, Manilában újabb támadás érte a katolikus egyházat, a Fidesz szerint veszélyes a humanitárius vízumról szóló EP-jelentés, jelentős haderő az ukrán határon, Bulgáriának nem kell a migrációs csomag, nem szavazták meg a Brexit megállapodást és 5,2 százalékos növekedés a GDP-ben.   

A Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország és az Észak-Magyarország, azaz az Inform Média lapjai (kiadója a Heinrich Pecina tulajdonában lévő Vienna Capital Partners) ezúttal a legnagyobb hangsúlyt a migrációra fektette. A közös központi oldal vezető anyaga Magyarország terror elleni harcát mutatta be, központban Szijjártóval. Ezt a cikket a következő anyagokkal vették körbe: Olaszország nem kíván mindenkit befogadni, Bulgária sem fogadja el a migrációs csomagot, Putyin szerint mesterséges a válsághelyzet Ukrajnában, és soha nem volt még ekkora szükség összefogásra Európa védelmében Kövér László szerint. Emellett kapott pár sort egy általános iskoláknak szóló országos felzárkóztató program, a nemzeti konzultáció nagy sikere és a magyar falu program. Ugyanakkor egy másik közös gazdasági oldalon arról is írtak a lapok, hogy nem szabad ész nélkül hitelt felvenni – ami viszont kimaradt a Mediaworks-lapokból.

És akkor lássuk, mi az, amiről a 18 megyei lap még csak említést sem tett:

– kártérítési pert indíthat a CEU a kormány ellen;

– az agrárkamara felügyelete alá vonná a földek adásvételét egy új törvénymódosítás;

– egy általános iskolai informatikatanárt neveztek ki az egri vármúzeum élére;

– késes videóval ijesztgették egy budapesti általános iskola diákjait;

– képregénykönyvtár nyílik Magyarországon;

– Pest megyében a hívások felében nem érkezik ki a mentő 15 perc alatt;

– volt MDF-es ad a kormánynak tanácsot – 10 millióért;

– gyermekpornográfiával vádolnak tizenegy Pest megyei középiskolást,

– több tízmilliárd forintot toltak be az új NER-alapítványba a kormányközeli üzletemberek;

– továbbgyűrűzik a kamarai botrány, lemond az elnök;

– népszavazás is lehet a hatnapos munkahét megakadályozásáért;

– javítás helyett karácsonyi díszt kapott a leszakadt plafont tartó rúd egy szolnoki iskolában;

– a Lego százmillió dollárral támogatja a menekült gyerekeket;

– Puch László milliárdos összeget kapott Mészáros Lőrinc cégétől;

– Ángyán-jelentés: Hajdú-Biharban a baloldali zöldbáróknak is jutott föld;

– nemzetstratégiai jelentőségűvé tette a kormány a fideszes médiabirodalmat.  

Micimackó Óvoda Nyuszi Csoport

A megyei oldalakat minden lapban a Mikulás uralta. „Mikulás imitt és amott” – ahogy az egyik megyei lap címlapján szerepelt. Kedves történetek, adományozások, jótékonysági rendezvények, iskolások és óvodások megajándékozása vitte a főcímet mindenhol. Így például megtudhattuk azt is, hogy a Micimackó Óvoda Nyuszi Csoportja Mikulás-napi kakaópartin vehetett rész a polgármesteri hivatalban a tatabányai polgármesternek köszönhetően – mindezt egy megyei lap címlapjáról, ahol elvileg a napi történések közül a legfajsúlyosabbnak kellene helyet kapnia.

Ezen kívül uniós fejlesztésekről, iskolák és óvodák eseményeiről, programokról, valamint családi történetekről és rendőrségi hírekről olvashattunk. A Hajdú-Bihari Naplónak egy egész oldalas Kósa Lajos interjú is jutott arról, hogy teljesen rendben van a „rabszolgatörvény”, de több más lapban is nyilatkoztak kormánypárti politikusok, államtitkárok (többnyire a nemzeti konzultációról.) Néha azért véletlenül sikerült problémákról is beszámolni is. Így például annak a cikknek, amiben a Fejér Megyei Hírlap egy pályázati pénzből felújított rendelő avatásán lelkendezik, azt a címet adták, hogy „Már csak az állandó orvos hiányzik a rendelőből”, ami lássuk be, nem fest túl pozitív képet a helyzetről (és az országos orvoshiányról). A Petőfi Népe afeletti öröme, hogy a szőlészek összefognak, szintén nem ad túl sok okot bizakodásra: erre ugyanis azért van szükségük, hogy ne essen vissza jelentősen a kunsági borvidék szőlőtermesztése.

Hogy valóban ezek azok a hírek, amik az adott régió olvasóit a legjobban érdeklik, ebben nem vagyunk biztosak. Mindenesetre a zuhanó példányszámok nem igazolják vissza azt a teljesen átpolitizált szerkesztési gyakorlatot, ami 2014 után a megyei lapok túlnyomó többségében kialakult. Mindegy, ha olvasó nem is marad, néhány oldalnyi kormányhirdetés biztosan jut a jövőben is.