Mérték

Sajtószabadság, médiapolitika, médiapiac, médiaoktatás – a Mérték Médiaelemző Műhely szakmai blogja.

HVG

Szúrópróba 8. – Három karaktergyilkosság egy adásban

Egyoldalú tájékoztatás, elfogult megközelítés, kormánypropaganda – október 26-án a vizsgált állami híradókban ezúttal sorozatos karaktergyilkosság zajlott.

A híradósok ez alkalommal is a Fidesz kottájából játszottak, ugyanis a műsor jelentős teret adott ellenzéki politikusok ellehetetlenítésére. Vona Gábor és a Jobbik, Gyurcsány Ferenc, Juhász Péter – minden bizonnyal jelenleg ők a Fidesz legfőbb politikai ellenfelei, legalábbis az ő lejáratásukra tetemes műsorpercet szánt a köztévé. Függetlenül attól, ki mit gondol az érintett politikusok tevékenységéről, jogi és etikai szempontból kifejezetten aggályosnak tartjuk, hogy az állami híradó a kiegyensúlyozott tájékoztatás helyett a kormánypártok érdekeinek megfelelő karaktergyilkosságok eszköze.

Karaktergyilkosság 1.

Mindkét híradó nagy terjedelemben foglalkozott az aznap reggel történt bőnyi rendőrgyilkossággal. Helyszíni tudósításokban számoltak be a gyilkosság körülményeiről, bejelentkeztek a győri kórház elől, ahol a lövöldözés elkövetőjét ápolták, kapcsolták a rendőrségi vezetők sajtótájékoztatóját. Megosztották különböző internetes lapok információit arról az akkor még meg nem erősített hírről, mely szerint a gyilkosságot a Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője, Győrkös István követte el. Az állami híradó az eset feldolgozása során külön összeállítást közölt a cselekmény hátteréről, igyekezve megrajzolni a MNA és Győrkös múltját. A háttér feltárásának valódi lényege azonban az volt, hogy a gyilkosság elkövetőjét összefüggésbe tudják hozni a Jobbikkal.

Az ügyről – a már korábban is tapasztaltakhoz hasonlóan – a tudósítás készítői saját információval nem rendelkeztek, hanem a 888.hu cikkét idézték, és az Origo aznapi írását használták fel, archív felvételek mellett. A hungarista vezető tevékenységének ismertetése során fontosnak tartották megemlíteni, hogy az MNA szervezte a szélsőjobboldali csoportok részvételével a Becsület napi megemlékezéseket, ahol az MNA mellett a Betyársereg is részt vett. (És az összeállítás e pontjától a tudósítás már nem a rendőrgyilkosságról, nem is Győrkös Istvánról, hanem a Betyárseregről és a Jobbikról szólt.) Fontosnak tartották rögzíteni, a nyomatékosítás kedvéért a képernyőn szöveges idézetekkel is, hogy a Betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt maga is MNA tag volt korábban, ráadásul az index.hu egy tavalyi interjúja szerint Vona Gábor barátja. Azt is kiemelték – az Index cikkéből olvasható idézettel -, hogy a párt és a Betyársereg 2009-ben együttműködési megállapodást kötött, és igaz ugyan, hogy anyagilag nem támogatja a Jobbik a szervezetet, de két éve a Hatvannégy Vármegye ifjúsági Mozgalom 40 millió forintot kapott a párt alapítványától. A Hatvannégy Vármegye életrehívója pedig Toroczkai László volt, aki a Betyársereg alapítója is.

Így kerek egésszé vált a tényfeltárásnak álcázott, csúsztatásokkal teli történet, sikerült hírbe hozni a Jobbikot a rendőrgyilkossal.

Győrkös a vezetője a Nemzeti Arcvonalnak, amelynek egykor tagja volt a Betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt, Vona barátja is. Azt nem közölték, hogy mikor volt MNA tag a betyárvezér (egyébként 1995 és 2000 között), azt viszont igen, hogy a Jobbik együttműködik a Betyársereggel, sőt a Magyar Vármegye Ifjúsági Szervezetnek, amelynek létrehozója, Torockai László a Betyársereg alapítója, még 40 milliós anyagi támogatást is adott. A híregység a „888.HU.: HUNGARISTA VEZETŐ LŐHETTE LE A RENDŐRT BŐNYNÉL” címet viselte, amely a képernyőn folyamatosan látszott. A 4 perces összeállítás fele ugyanakkor a Betyársereg és a Jobbik kapcsolatát boncolgatta, mintha a Betyársereghez lenne köthető a rendőrt lelövő szélsőséges vezető.

A karaktertámadás a propaganda egyik bevett eszköze – az össze nem tartozó, illetve egymással csak csekély kapcsolatban lévő tényeket és történéseket olyan sorrendben és olyan összefüggésben mutatja be, amelynek a valósághoz sok köze nincsen, de alkalmas arra, hogy egy adott személyt vagy szervezetet lejárasson, hogy a befogadóra sokkolóan hasson. Az események nem egymásból következnek, csupán látszólagos kapcsolat van közöttük, ám a hírműsor ezt direkt összefüggésként ábrázolta.

A Jobbik még aznap délelőtt sajtótájékoztatón és közleményben is cáfolta a 888.hu által sugallt konteo elméletet. Ennek bemutatása is igen felemásra sikerült. Volner János frakcióvezető sajtótájékoztatójáról mindössze annyit vágtak be, hogy „Most ezt nem gondolja komolyan, ezt a kérdést?”, illetve „Ha megengedi, én ezt nem veszem komolyan, ezek penetráns hazugságok.”  Tényekkel szemben odavetett vélemény, a kiegyensúlyozás csak látszólag történt meg. A hírbe hozott párt ellentétes álláspontját nem fejthette ki, hiszen így működött az üzenet, így szolgálta az állami híradó a Jobbik hiteltelenítését. Az ügy tálalásának értékelésénél, annak tendenciózus feldolgozásmódja miatt, nem lehet attól az összefüggéstől eltekinteni – már csak a befogadókra gyakorolt hatás miatt sem –, hogy a különböző kormánybarát sajtótermékek egyfajta nyomás alá helyezték a Jobbikot (olykor álhírek közlésével, mint az október 23-i meg nem történt atrocitások beszámolói) október közepe óta, amikor Vona az alaptörvény módosítás megszavazását a letelepedési kötvény megszüntetésének feltételéhez kötötte. A többfrontos médiatámadás egyik harcosa az állami híradó volt.

Karaktergyilkosság 2.

Szanyi Tibor interjút adott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának. Már önmagában az is ritkaság, hogy ellenzéki politikus az állami média valamely csatornáján megszólaljon, főként ha pártügyekről van szó.  A televíziós hírnek semmi aktualitása nem volt azon kívül, hogy az aznapi rádióműsorra utaltak, a híradóban ennek tematikájához kapcsolódó más híranyag nem szerepelt. A műsorvezető felkonferálásából kiderült, hogy Szanyi nem lelkesedik az ötletért, hogy a baloldali pártok fogjanak össze, amelyet a közös ellenzéki október 23-i demonstráción Gyurcsány Ferenc szorgalmazott. A DK-s politikus egyik leghangosabb ellenfele Szanyi Tibor, akinek sarkos véleménye van a DK elnökéről. („Ő egy olyan figura a magyar politikában, aki izeg-mozog, mindig mond valamit, meg annak az ellenkezőjét” – hangsúlyozta álláspontját Szanyi.) A szocialista politikus véleményének tálalása során a képernyőn feliratozva is fölidézték Szanyi 2014-es markáns szavait, aki a DK-ról saját közösségi oldalára azt írta, hogy „ez a vadkapitalista kalandor banda makacsul a baloldal vérét szívja, s azt hiszi, hogy ő maga ettől tűnhet baloldalinak”. Bár a jelenlegi véleménye is meglehetősen sommás ítéletet takart, azért a biztonság kedvéért, hogy a karaktergyilkosság teljes körű legyen, megismételték Szanyi 3 évvel ezelőtti megfogalmazását, aki akkor egyenesen elmegyógyintézetbe vagy börtönbe küldte volna Gyurcsányt. (Szanyi: nekem személy szerint egy ötletem van, vagy a Lipótra vagy a Csillagba. Ennyi.”, „mondjuk ki: egy mentálisan megzakkant bolsi-milliárdossal nem lehet normális jövőt építeni!”

A karaktergyilkosság személyeskedés, negatív kampány, amelynek során azonban nem a szereplő tetteit és szándékait, üzeneteit veszik górcső alá, hanem az üzenet a politikus jellemére koncentrál, s ezt igyekszik karikírozni, kiforgatni. A karaktergyilkosság a jellemre vonatkozó megsemmisítő célzatú általánosítás. Ezt jelzi, hogy az állami híradó nem csak az aznap reggeli rádióinterjú megállapításait használta fel Gyurcsány lejáratásához, hanem Szanyi két-három évvel ezelőtti szövegeit is felelevenítette. Aminek egyetlen indoka lehetett: olyan markáns, negatív jelzők (vadkapitalista kalandor, megzakkant bolsi-milliárdos) ismételt fölidézése, amelyek a DK-s politikus hiteltelenítésére alkalmasak. Az ellensúlyozás elmaradt, de a cél nem is a baloldali összefogás lehetőségének az alapos bemutatása volt, hanem mindössze egy nyomatékos elmarasztaló, dehonesztáló vélemény hirdetése, az állami média segítségével.

 Karaktergyilkosság 3.

Közvetlenül a sommás Gyurcsány-értékelés után újabb ellenzéki politikus került sorra; ebben az értelemben tematikusnak is mondható a szerkesztés, az egyik negatív ellenzéki politikus után egy másik következett.

Rendszeresen dolgozik Portik Tamásnak Juhász Péter, az Együtt alelnöke – a ripost.hu és az origo.hu cikkei (itt és itt) állították ez a híradóban. Bizonyítékként Portik titkárnője lányának internetes bejegyzésére hivatkoztak, amelyet azonban a cikkekben nem idéztek.  A bejegyzésben – állítólag – a fiatal lány azt állította, hogy az anyja nem a titkárnője, hanem a rokona Portik Tamásnak, és Juhász régóta tesz szívességeket a maffiózónak.

A tájékoztatásnak valódi hírértéke nem volt, hiszen még a híranyag hangzatos címében („RENDSZERESEN DOLGOZIK PORTIK TAMÁSNAK JUHÁSZ PÉTER”) rejlő állítást sem támasztotta alá a műsorvezető által felolvasott szöveg.  Új adatot nem tartalmazott arról, hogy tett-e valamit az Együtt politikusa, csupán megismételték azt a szeptember eleji információt, hogy Juhász médiafigyelést végzett Portiknak, amit titkárnőjén keresztül juttatott el hozzá. Az új elem az volt, hogy a hölgy nem a titkárnője, hanem a közeli rokona Portiknak, akiről – egyébként tényszerűen – kiemelték, hogy börtönben ül, fegyházra ítélt bűnözőnek nevezve őt. Ezeknek a tényeket közlő negatív töltetű szavaknak a használata annak az erősítését sugallta, hogy az ellenzéki Juhász is egy sötét figura, aki rendszeresen dolgozik a maffiózónak. Ezen kívül semmi nem derült ki. Nem derült fény olyan tényre sem, hogy Juhász kapott-e ezért esetleg ellenszolgáltatást, illetve az sem fejtették ki, hogy mit jelent a „rendszeres” munkálkodás. Konkrétum tehát semmi, az általános gyanúsítás azonban alkalmas arra, hogy az ellenzéki politikust lejárassa, bűnözőkkel kapcsolatot tartó sötét alakként mutassa be.

A fenti ügyek tálalásában közös pont, hogy az állami híradó még csak nem is törekedett objektivitásra. A bemutatott hírek több szempontú megközelítésének, az ellentétes vélemények artikulálásának a nyomát sem tapasztaltuk. A hírműsor ez alkalommal is másodközlésekre szorítkozott, a kormánypárti médiacsalád (ripost.hu, 888.hu, origo.hu, közrádió) által már feldolgozott történeteknek adott újabb nyilvánosságot. Az október 26-i híradókban – az ellenzéki politikai erők, politikusok vonatkozásában – csak egyféle véleményt és nézőpontot ismerhetett meg a közönség, és ez a fajta bemutatás teljesen alkalmatlan volt arra, hogy a nézőket saját álláspontjuk kialakításában segítse.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.

Megosztás