79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„A Médiatanács újabb médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerződést” – és ami a sablonos közlemény mögött rejlik. Nagy Krisztina írása.

A Médiatanács honlapján olvasható közlemény szerint az RTL Klub műsorszolgáltatási szerződését december közepén a Médiatanács hatósági szerződéssé alakította. A honlapon a megkötött hatósági szerződésről további információ nem található, pedig a szerződés egyes elemei a médiapiacot érintő fontos kérdésekre is választ adhatnak. Az ügy hátterében álló legfontosabb kérdés az, milyen feltételekkel, és formában működik tovább a két országos kereskedelmi televízió 2012. július közepétől.   

Műsorszolgáltatási szerződés – hatósági szerződés

Az új médiatörvény a korábbi sui generis jogintézményként működő műsorszolgáltatási szerződés helyett, minden analóg földfelszínen sugárzó médium esetében bevezette a hatósági szerződés intézményét. Az új pályázatok eredményeként a médiatanács már hatósági szerződéssel jogosítja a nyerteseket, a még le nem járó szerződésekre pedig átalakítási kötelezettséget mond ki a törvény. A rádióknak és televízióknak 2011. december 31-ig kell kezdeményezni a szerződés átalakítását, és amennyiben ezt nem kérik, a médiatanács hivatalból indítja meg az eljárást.

A műsorszolgáltatási szerződés intézménye korábban sok vitát és jogi eljárást generált azért, mert alapjaiban egy magánjogi jellegű jogviszonyt rögzített a médiahatóság és a műsorszolgáltató között, de emellett közjogi elemekkel is operált. Például a szerződésben rögzített kötbér szankciót a korábbi médiahatóság közigazgatási határozatban is megállapíthatta. Az AB 2007-ben a jogbiztonság sérelme miatt a médiatörvényben szabályozott kevert jogi megoldást alkotmányellenesnek minősítette.(46/2007 AB határozat) 

A hatósági szerződés törvénybe emelése egyértelműen rendezi a hatóság és a szolgáltató közötti viszonyt, a szankcióalkalmazás módját, eljárását. A korábban inkább magánjogi jellegű jogviszony hangsúlyosan közjogi jellegűvé vált.

Alapvető kérdés, hogy az átalakítás pusztán formális aktus vagy tartalmi módosítás is egyben. A törvény annyit rögzít, hogy az új szerződés nem lehet kedvezőtlenebb a szolgáltató számára, csak akkor, ha az új feltételeket elfogadja, illetve kifejezetten jogosítja  Médiatanácsot a műsorszolgáltatási díj esetleges csökkentésére. Úgy tűnik tehát, hogy a szerződés átalakítása nem pusztán formális művelet, a feltételek legalább részbeni újratárgyalásának lehetősége is kiolvasható a törvényszövegből.

Hogyan tovább?

A két kereskedelmi televízió szerződése 2012. július elején jár le. A digitális átállás véghatáridejének elcsúsztatása (2012. esetleg 2014. december 31.), illetve bizonytalansága miatt nem tisztázott, hogy mi fog történni ezután: maradnak-e a szolgáltatók az analóg földfelszínen, vagy lekapcsolódnak róla, és műsorukat más terjesztési csatornán (pl. digitális földfelszíni műsorszóráson) keresztül juttatják el a nézőkhöz.

Vélhetően a most megkötött hatósági szerződés az eredeti lejárati időre, tehát 2012 júliusáig szól, és nem rendezi a lejárati idő és az analóg leállás közötti helyzetet. A későbbiekre nézve a törvény felhatalmazza a Médiatanácsot arra, hogy a szolgáltató kérelmére az analóg sugárzás lekapcsolásáig ideiglenes hatósági szerződést kössön a szolgáltatás folytatására. A törvényi lehetőség tehát nyitva áll, és erősen kifogásolható, hogy fél évvel a szerződés lejárta előtt, még nem tudható milyen feltételekkel működnek tovább a kereskedelmi televíziók.

A most megkötött hatósági szerződésről eddig nyilvánosságra került információk alapján nem tudható, vajon változott-e a korábban rögzített szerződéses feltételrendszer. Csökkent-e például az RTL Klub médiaszolgáltatási díja, változott-e a korábban vállalt viszonylag magas közszolgálati kötelezettség, milyen szankció-alkalmazási lehetőséggel kerültek a szerződésbe az új tartalomszabályozási elemek (pl. a termékelhelyezésre vonatkozó szabályok, vagy akár a magánélet megsértésének esetére rögzített szankciók).

Innen-onnan összegyűjtött információ morzsák alapján találgathatunk csak a megkötött szerződés fontos elemeiről:

Az NMHH 2012-es költségvetési terve szerint az RTL és TV2 által eddig fizetett magas díjjal csak az első félévben számoltak. Ebből arra lehet következtetni, hogy vélhetően a hatósági szerződésben nem csökkent nagyságrendekkel a díj. Egyben az is kiderül belőle, hogy nincs még határozott elképzelés arról, milyen bevételekkel számolhat a továbbiakban a két televíziótól a médiahatóság.

Az RTL korábban bejelentette, hogy számos közszolgálati műsor szűnik meg januártól, amely mögött a szerződésben vállalt közszolgálati arányok módosítása feltételezhető. Tehát a közszolgálati vállalások terén valószínűleg módosult a szerződés. Ha ez valóban így történt, a kérdés az, hogy milyen érvek mentén járult hozzá a médiahatóság a vállalások csökkentéséhez.  

A közzétett hír utolsó mondatában arról olvashatunk, hogy a Médiatanács a közeljövőben a TV2-vel is megköti a hatósági szerződést. A tárgyalás állapotáról, a feltételrendszerről, az érdemi módosítás lehetőségéről azonban a TV2 esetében sincs információ.

A médiatörvény lehetőséget biztosít arra, hogy a felek a piaci viszonyokra reagáló, a tartalomkínálat sokszínűségét erősítő szerződéses feltételrendszert alakítsanak ki. Sajnos a törvényből kimaradtak a folyamat átláthatóságát biztosító garanciális eszközök. A tartalomkínálatot alapjaiban meghatározó szerződéses feltételek átalakításának szempontjairól, elemeiről lényegében semmilyen információ nem jelenik meg a nyilvánosságban, pedig előreláthatóan a következő év egyik legfontosabb médiapolitikai döntéséről van szó.