A szabályozási környezet piaci hatásairól, az országos kereskedelmi televíziók műsordíj-igényéről, az over-the-top szolgáltatások megjelenéséről és a kis kábeszolgáltatók sajátos piaci helyzetéről kérdeztük Sebestyén Lászlót, a Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter vezetőjét. Polyák Gábor interjúja.

Mérték: Melyek ma a műsorterjesztési piac legfontosabb jellemzői?

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Sebestyén László: A kábeltelevíziós piacot a klasszikus felosztási definíciókon túl (analóg, IP, műholdas, földfelszíni terjesztésű) szegmentálni kell méret alapján is, 100.000 háztartás feletti és alatti műsorterjesztőkre. A médiaszolgáltatók ezen felosztás alapján más és más feltételrendszert alakítanak ki ugyanazon piac szereplőivel, annak ellenére, hogy a végfelhasználóknál már ilyen megkülönböztetés nincs. Élhet az előfizető családi házban vagy több száz lakásos társasházban is, az előfizetési díjában ez nem okoz különbséget.

Amikor a televíziós előfizetők bekapcsolják a készüléket, egyszerűen csak szórakozni akarnak, a szabadidejüket tartalmasan eltölteni. Nem gondolják végig, milyen összetett mátrix eredménye, hogy a választott csomagban miért annyi csatorna van, és főként miért azok a csatornák szerepelnek benne. A médiapiac globális fejlődésének és az egyre növekvő mennyiségű tartalomnak köszönhetően mostanra száznál is több magyar nyelvű csatorna érhető el. Az előfizetők mégis sokszor azt tapasztalják, hogy sok csatornán ugyanazt a filmet/sorozatot látják. Joggal merül fel bennük is a kérdés, hogy miért kell a spinoff csatornákkal feldúsított csomagot nézni, miért nem lehet csak azokat a csatornákat, esetleg tartalmakat választani, ami az előfizetőt érdekli.

A sok csatornát képviselő médiaszolgáltatók a náluk elérhető csatornák mindegyikét az alapcsomagban szeretnék látni, és az árképzésük is erre kapacitálja a műsorterjesztőket. Előfordulhatnak olyan esetek is, hogy akár a fizikai korlát ellenére is kénytelen megállapodni a műsorterjesztő, mert anyagilag így jobban jár, de az adott csomagban a műsort már fizikailag elhelyezni nem tudja. Ismert jelenség a piacon, hogy az értékesebb, nézettebb csatornákhoz csomagolják az alacsonyabb nézettségű csatornákat. Egy csatorna áráért akár 3-7 csatorna is elérhető így, és ezek a csatornák önállóan nem kerülnének be pl. az alapcsomagba.

A földfelszíni analóg sugárzás 2013-as lekapcsolása miatt az előfizetők megtanulhatták, hogy le kell mondani a padlásokon kifeszített drótról, mint vételi lehetőségről, mert megérkeztek az új eszközök, mint a set-top-box és a földfelszíni vételre alkalmas antenna. A televíziózás új, digitális korszaka arra kényszerítette a kábeles műsorterjesztőket, hogy megnyugtassák az előfizetőiket, nem kell semmit tenniük, mert a vezetékes műsorterjesztők felkészítették a hálózataikat a változásra.

Mérték: Mennyiben speciális a kis kábelszolgáltatók helyzete a műsorterjesztési piacon?

Sebestyén László: Egy-egy csatorna akkor kerül be a terjesztési piacra, ha a médiaszolgáltatónak sikerül a három legnagyobb műsorterjesztőből (UPC, DIGI, Telekom) legalább egynél jelentős háztartásszámot elérnie. Ameddig ez nem történik meg, addig nem is keresik a kisebb műsorterjesztőket. A médiaszolgáltató feltételrendszere a későbbiekben nagyon eltérő a különböző műsorterjesztőkre vonatkozóan, ennek a különbségnek mértéke elérheti az ár 40-60%-át is.

A kis műsorterjesztők érdekérvényesítő képessége az évek során egyre csökkent, így alakulhatott ki, hogy ezek árelfogadókká váltak. Az elmúlt évek során a kis műsorterjesztők száma folyamatosan csökkent, közel 4-500-ról 2014-re kb. 200-250 re változott. Ezért is nyerhettek teret az olyan kezdeményezések (I-TV Zrt., Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter), amik különböző elvek mentén magukba olvasztják a kkv-s műsorterjesztőket. Ez lehet a megoldás a talpon maradáshoz a gyorsan változó folyamatok mellett.

Nehezíti a kkv-s műsorterjesztők fejlődését, hogy az EU-s pályázatokon való indulásnak egyik feltétele a munkavállalói létszámgarancia. A szektorunkat is érintő adók és törvényi változások éppen a kis- és közepes cégeknek okozzák a legnagyobb problémát, ezért egyre nehezebben tudnak indulni az ilyen pályázatokon. Sok esetben a nyertes cég inkább nem vállalja ezen terheket, mert nem tud megfelelni 2-3 év távlatában a feltételeknek.

Mérték: A piaci zavarok mennyiben következményei a szabályozásnak vagy a szabályozás hiányának, illetve a hatóság tesz-e lépéseket az észlelt problémák felderítésére, kezelésre?

Sebestyén László: A szabályozás a műsorterjesztők tevékenységét szinte mindenre kiterjedően rendezi. Megszab bejelentési kötelezettséget, határidőket a hatóságok felé, az ügyfelek felé. Engedélyek beszerzését írja elő, reagál a piaci változásokra. Figyelnünk kell, hogy megfeleljünk a hírközlési törvény, a médiatörvény, a polgári törvénykönyv paragrafusainak. A médiaszolgáltatók csak a műsorterjesztővel lépnek üzleti kapcsoltba, az ügyfelekkel nem, és a hivatkozott jogszabályoknak csak egy része vonatkozik rájuk. Nem kell nyilvánosan közzétenniük, hogy a szerződéseik (az ő esetükben szerzői jogi engedélyek, licenc-ek) meddig érvényesek. Azonban ha ezt nem publikálják, akkor a műsorterjesztők e jogok helyzetéről nem is juthatnak információhoz. A médiaszolgáltatók a terjesztőkkel szembeni árpolitikájukat sem kötelesek publikálni, és nem kötelesek az ezzel kapcsolatos döntéseiket megindokolni. A határozott idejű szerződések lejártakor a médiaszolgáltató nem köteles tájékoztatni az előfizetőket, viszont gyakran előfordul, hogy megvárja a műsorterjesztővel kötött szerződés lejárati dátuma előtti 30-35. napot. Ezzel a műsorterjesztő nagyon nehéz helyzetbe kerül, mert ő 30 nappal előre köteles tájékoztatni az előfizetőit a csomagokban bekövetkező változásokról. A műsorterjesztő, ahogy közeledik a lejárati dátum, egyre inkább kényszerhelyzetben van, hogy a médiaszolgáltatóval megegyezzen. A versenytársaknál elérhetők az adott a csatornák, ezért a terjesztő az ügyfelek megtartása végett a számára kedvezőtlen árszintet is elfogadja az ajánlatot vagy listaárat.

Több műsorterjesztő egybehangzó véleménye, hogy egy részletes médiatanácsi ágazati vizsgálat, ami feltárja és kiértékeli a jelenlegi folyamatokat, elősegítené a fejlődést. Egy ilyen vizsgálat feltárhatna olyan jelenségeket, amik negatívan hatnak a műsorterjesztői piacra.

Mérték: Milyen következményei lesznek a piacon általában, illetve a kis kábelesekre nézve annak, hogy a jövő évtől az RTL Klub és a TV2 is műsordíjat kér?

Sebestyén László: Egyre több konferencián, szakmai fórumon, és végül a szolgáltatók saját kommunikációjában is megjelent az a tény, hogy a reklámpiac zsugorodására tekintettel a két kereskedelmi televízió is műsordíjat kér a műsorterjesztőktől, legkorábban 2015. január 1-től. Ez várhatóan áremelkedést fog jelenteni az előfizetők széles körének is. A díj tervezett mértékéről jelenleg kevés információ áll a rendelkezésünkre. Mindkét csatorna igyekszik megnyugtatni a műsorterjesztőket, hogy széles körben fogjuk közösen megbeszélni, mi lehet az a legkönnyebb út, ami nem terheli túl a műsorterjesztők műsorbeszerzésre fordítható büdzséjét. Az egyik kereskedelmi csatorna vezérigazgatójának víziója szerint, a csatornák fizetőssé tétele a médiaszolgáltatói piacon is felgyorsítja a konszolidációs folyamatot.

A kisebb csatornaszámot képviselő médiaszolgáltatóknak arra kell felkészülniük, hogy a műsorterjesztők kénytelenek lesznek az eddig megszokott alapcsomagos helyekről a csatornáikat áthelyezni kisebb tematikus csomagokba. A kábeltelevíziós csomagokra előfizetők nem viselnek el többletköltséget. Akár 10-20 forintnyi árkülönbségért hajlandóak szolgáltatót váltani. A kereskedelmi csatornákkal kapcsolatban kiszivárgott információk szerint nem kizárt, hogy közel 300 Ft/hó is lehet az áruk. Amennyiben ez az összeg valóssággá válik, akkor, figyelembe véve a televíziós csatornák átlagárát, ami körülbelül 40 Ft/hó, feltehetően hét-nyolc csatornányi műsordíjat kellene megspórolni.

Mérték: Esélyt jelent-e a kis kábeleseknek a szélessávú fejlesztés, és erre hogyan hatottak, hatnak a kormányzati intézkedések?

Sebestyén László: A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) pályázatain induló és nyertes kollégák az elnyert összeget hálózatuk fejlesztésre, a kistérségi települések szélessávú internethez való csatlakozására tervezik költeni. A 2013-ban kivetett közműadó miatt azonban több nyertes pályázó is úgy döntött, hogy nem építik meg a tervezett vezetékeket, mert az csak adóalap-növelő tényező lenne. Ezen segített, hogy 2014-re csökkent a közműadó-teher.

A sajtóban megjelent hír szerint viszont a Magyar Telekom partnerségi együttműködési megállapodást kötött a Kormánnyal, aminek tárgya a szélessávú internet széleskörű eljuttatása az előfizetőkhöz. Bízunk benne, hogy a kkv-s cégek is szerepet kapnak ennek a célnak az elérésében, különben veszélybe kerülhet közel 100-150 vállalkozás.

Mérték: Milyen kitörési pontokat látnak a piac szereplői?

Sebestyén László: Az elmúlt 5-10 évben a nagyobb műsorterjesztők felvásárolták azokat a kis műsorterjesztőket, akik vagy a konkurencia erős jelenléte, vagy üzleti döntés miatt döntöttek az eladás mellett. Ez a folyamat most lelassult, az árszint is egyre csökkent. Megjelentek a bérleti konstrukciók, ahol akvizíció nélkül jutnak előfizetőköz a bérlők, ezzel növelve a saját előfizető létszámukat és erősítve a pozíciójukat. A kábeltelevíziózás egyre nehezebben kigazdálkodható azon műsorterjesztőknek, akiknek nincs internet- vagy telefonszolgáltatásuk is.

A klasszikus televíziózás kezd átalakulni, a médiafogyasztók, az internet adta lehetőségeket kihasználva, nem a folyamatos lineáris jelfolyamra kíváncsiak, hanem csak egy-egy sorozatra, tartalomra. Ezeket az igényeket a youtube, netflix, hulu és más videó-tartalmakat összegyűjtő oldalak igyekeznek kielégíteni. A médiaszolgáltatók is joggal tarthatnak a videótár jellegű szolgáltatásoktól, ezért ők is létrehozták, tervezik létrehozni a saját tartalmaikat tartalmazó, brandelt oldalaikat.

2013-as konferenciák központi témája volt az OTT (Over The Top) szolgáltatás elindítása Magyarországon, ennek lehetőségei vagy éppen veszélyei. A különböző képernyők fejlődésével (Smart phone, Smart Tv, tablet, lapop, PC) ezeken az eszközökön is lehet tévézni, egyre jobb minőségben. A médiaszolgáltatókat is keresik a műsorterjesztők, hogy a tartalmaikat ne csak analóg/digitális kábelre engedélyezzék, hanem multi screen jogok is elérhetők legyenek. Ennek az üzleti modellje és a műszaki megoldása még kialakítás alatt van. A kiforrott OTT szolgáltatás lehet a kis- és közepes műsorterjesztőknek a fejlődés következő foka.