Néhány hónappal a sugárzás megindulása után Andy Vajna budapesti rádiója az eddigieknél sokkal nagyobb vételkörzetben lesz fogható november közepétől. Zajlik az egykor sikeres Rádió 1 brand és hálózat felélesztése. Míg 2011-ben az akkori Rádió 1 piacról való kiszorítása, most láthatóan a terjeszkedés támogatása a médiapolitikai cél. Nagy Krisztina írása.

Látványos terjeszkedésbe kezdett a rádiós piacon Andy Vajna néhány hónapja elindult rádiója. A Médiatanács a napokban járult hozzá ahhoz, hogy a budapesti adó jelentősen megnövelve vételkörzetét, hálózatos műsorszolgáltatásként folytathassa működését. A budapesti frekvenciához a hálózatban nyolc helyi és egy körzeti adó kapcsolódott, és így a Rádió 1 műsora Budapesten kívül Észak-Magyarország nagy részén, és a Dunántúl déli részén válik foghatóvá november közepétől. A hálózat tagja lett többek között egy győri egy miskolci és egy nyíregyházi frekvencia is. A Médiatanács sietve közölt tájékoztatása alapján a hálózat vételkörzete nem éri el egy országos rádió lefedettségét, azaz nem válik foghatóvá a lakosság többsége számára. Még nem, de valószínű, hogy nem tévedünk túl nagyot, ha azt gondoljuk, hogy a rádió további terjeszkedése várható. Törvényi korlát a terjeszkedésre nincs, akár országos lefedettséget is elérhet a hálózat, és jól sejthető, hogy a médiahatóság sem fog a terjeszkedés útjába állni.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Piaci terjeszkedés – hálózatosodás

A hálózatos működés nem újdonság a rádiós piacon. Ezt a működési formát már az első médiatörvény is ismerte. A duális médiarendszer kialakításának kezdetétől lehetőség volt arra, hogy helyi, körzeti rádiók hálózatba kapcsolódva működjenek. A hálózat lényege, hogy a központi adóként működő hálózatos médiaszolgáltató műsora válik hallhatóvá a hálózatba kapcsolt, korábban önálló frekvenciákon. Magyarul a központi adó „kibérli” a hálózatba kapcsolt adó frekvenciáját napi maximum 20 órában, és azon a saját műsorát sugározza. A fennmaradó műsoridőben pedig a helyi adó műsora hallgatható, jellemzően napi négy órában. A törvény ugyanis ennyi minimális saját műsort ír elő a hálózatba kapcsolt rádiónak. A működési modell előnye a központi adó számára, hogy pályázat nélkül terjeszkedhet és érhet el a hirdetési piacon jobban értékesíthető lefedettséget. A saját frekvenciáját „bérbe adó” rádió számára az üzlet egyrészt a műsorgyártási költségek csökkenését, másrészt a hirdetési piacból való nagyobb részesedést eredményezi. Elvileg mindketten jól járhatnak.

Jól látható, hogy a hálózat lehetősége mögött meghúzódó médiapolitikai cél a piaci mechanizmusok erősítése, a piaci szereplők mozgásterének növelése volt. Azaz a törvény a piacképesebb működéshez, az optimális nagyság kialakításához tág teret biztosított a szereplők számára, miközben a helyi hangok piacon maradását is szem előtt tartotta. A piac élt is a lehetőséggel és a kilencvenes évek végén a kétezres évek elején lezajlott helyi frekvenciapályázatokat követően néhány éven belül meg is indult a rádiós piacon a koncentráció. 2011 elején az új médiaszabályozás hatályba lépésekor többféle hálózatos rádió működött az országban: két nagyobb kereskedelmi rádiós hálózat a Juventus és a Rádió 1, mely utóbbi egyértelműen a két országos kereskedelmi rádió versenytársaként jelentkezett. Nagy vételkörzetben volt fogható a Klubrádió hálózata. Mellettük két nagyobb, egy-egy régiót lefedő rádió (Kék Duna Rádió, Gazdasági Rádió) és tíz kisebb olyan rádió szólt, amely nemcsak egy, hanem egy adott régióban több frekvencián volt hallható. A vallási rádiók is éltek ezzel a lehetőséggel, a Mária Rádió és az Európa Rádió is több frekvenciát használva, hálózatban működtek.

Kereskedelmi hálózatok helyett közösségi rádiók terjeszkedése

A sokszínű hálózatos forma azonban 2010-től fokozatosan megszűnt, ugyanis a 2010-ben létrejött Médiatanács – ma már egyértelműen kimondható – médiapolitikai célja a rádiós piac gyökeres átalakítása volt. A piac újrarajzolását segítette, hogy 2011-2012-ben járt le azoknak a rádióknak a jogosultsága, amelyek frekvenciájukat az első pályáztatási hullámban, 12 évvel korábban szerezték. A médiahatóság nem a piaci működés eredményeként kialakult, több frekvenciára épülő nagyobb szolgáltatásokat, illetve hálózatokat alapul véve pályáztatott, hanem minden egyes frekvenciát önálló jogosultságként írt ki. A pályázatokon pedig jellemzően nem a korábbi hálózatot működtető rádiók nyertek, hanem új szereplők. A pályáztatás eredményeként elvesztette hálózatát a Klubrádió, ma már csak egy budapesti adón szólal meg. Hasonlóan egy budapesti – a korábban használt frekvenciánál lényegesen kisebb vételkörzetben hallgatható – frekvencián érhető el az időközben Sláger rádióra átkeresztelt Juventus rádió is. A Rádió 1 hálózatát üzemeltető rádió pedig 2012-ben teljesen megszűnt.

A Médiatanács az elmúlt években aktívan asszisztált ahhoz, hogy a korábbi kereskedelmi hálózatok helyett négy közösségi rádió, a Lánchíd Rádió, a Magyar Katolikus Rádió, a Szent István Rádió és az Európa Rádió erősödjenek meg. (A Lánchíd Rádió a Simicska médiabirodalom része, a másik három pedig vallási rádió.) A Lánchíd Rádió vételkörzete 13 frekvenciával bővült, a Magyar Katolikus Rádió 19 pályázaton, az Európa Rádió és a Szent István Rádió 7-7 pályázaton nyert. A közösségi rádiók terjeszkedése mögött nem piaci mechanizmusok, hanem az aktuális médiapolitikai megfontolások álltak. A folyamat egyben jelezte a valódi piaci viszonyok romlását, a médiakínálatot alakító piaci mechanizmusok csökkenését.

A kereskedelmi hálózatok visszaszorítása mögött kitapintható médiapolitikai cél egyértelműen a Class FM helyzetbe hozása, az országos piacon 2012-ben egyedül maradó rádió monopol helyzetének – ezen keresztül Simicska média portfóliójának – megerősítése volt. A versenytársként fellépő Rádió 1 a médiapolitika számára nem kívánt szereplővé vált a piacon. A nagy vételkörzetű közösségi rádiók és a vallási tematika megerősítése mögött is a piaci mechanizmusok csökkentésének célja gyanítható, illetve az a ki nem mondott, de jól érzékelhető cél, hogy a helyi nyilvánosságban ne helyi hangok, hanem központilag szerkesztett hitéleti tematika kerüljön az éterbe.

Árulkodó és kiáltó jelek

Mi sem bizonyítja jobban a Rádió 1 piaci értékét, hogy Andy Vajna a korábbi Rádió 1 hálózatának megszűnése után négy évvel a még mindig jól csengő brandet érdemesnek látta a felélesztésre. Az indulás előtt gyorsan nevet cserélt, ami ellen a Médiatanács sem emelt kifogást, és hozzájárult a névmódosításhoz (DJ FM-ről Rádió 1-re).  Mintha mi sem történt volna: ugyanaz a név, ugyanaz a hálózatos működés.

Visszatekintve a 2010-es médiapiacra: az akkori Rádió 1 a budapesti adója mellett 13 helyi adón szólalt meg, hallható volt többek között Debrecenben, Pécsen, Győrben, Szolnok és Nyíregyházán is. A műsorszolgáltatás mellett erős piaci pozíciót jelentett az általa működtetett sales house, mely sok helyi rádió reklámidejét is értékesítette. A Médiatanács rádiós piaci beavatkozásának talán legnagyobb vesztese ez a rádió volt, amely miután nem nyert egyetlen budapesti frekvenciapályázaton sem, eladta még meglévő helyi érdekeltségeit, és megszüntette a tevékenységét. A hálózat korábbi tagjai közül néhány rádió megvásárolta a korábbi tulajdonostól a jól csengő Rádió 1 név használati jogát is, és saját jogon folytatta Rádió 1 néven a rádiózást. A mai napig így működik egymástól teljesen függetlenül a pécsi Rádió 1 és a Békéscsabán és Orosházán fogható önálló rádió.  Ezért tűnhetett úgy, hogy a rádió nem szűnt meg teljesen.

A most induló új Rádió 1 hálózat a budapesti frekvencián kívül még másik 9 frekvencián lesz hallható, a hálózat vételkörzete jelentősen különbözik a korábbi hálózatétól, csak két vételkörzetben van átfedés (Győr, Szekszárd) a korábbi és az új hálózat között.

Érdekes módon a Rádió 1 budapesti frekvenciájának tavalyi pályáztatása során a Médiatanács még egyértelműen kizárta a pályázati felhívásban a hálózatos működésre vonatkozó pályázat beadását, tehát nem támogatta, hogy egy működő hálózat vagy terjeszkedni kívánó szereplő budapesti jogosultsághoz jusson. Rövid idővel azután azonban, hogy Andy Vajna megkapta a rádiót, már nem lát problémát a frekvencia hálózatosodásában, és Vajna szerződésének ehhez igazodó módosításában. Mindezek alapján nem tűnik légből kapott állításnak, hogy az új Rádió 1 terjeszkedése mögött médiapolitikai szándék és erős médiahatósági támogatás sejthető.

Amíg az volt a kormányzati médiapolitikai cél, hogy ne legyen az országos kereskedelmi rádiónak versenytársa, illetve ne a kereskedelmi rádiózás erősödjön a piacon, a médiahatóság a közösségi rádiók terjeszkedéséhez asszisztált. A „G-nap” után a Class FM kegyvesztettsége új helyzetet teremtett: a médiahatóság korábban szisztematikusan elgáncsolta az országos kereskedelmi rádió potenciális versenytársaként fellépő szereplők terjeszkedését, most viszont pont egy ilyen hálózat kiépítéséhez asszisztál. A terjeszkedést látva jogosan merül fel a kérdés: mi lesz az aktuálisan zajló országos rádiós jogosultság sorsa? A törvény útján széles mérlegelési jogkörrel felruházott Médiatanács gond nélkül leállíthatja a pályázatot, így a hálózat további bővítésével is létrejöhet egy új monopólium, méghozzá pályázat nélkül.