Az idei év legnagyobb fejleménye a médiapiacon egyértelműen Simicska Lajos médiaportfóliójának szétesése. A Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió bezárása, a Heti Válasz nyomtatott kiadásának megszüntetése és a portfólió maradékának értékesítése tovább csökkentette a média sokszínűségét Magyarországon.  A hír- és közéleti piac fontos szereplői tűntek el vagy kerültek új, vélhetően kormányközeli tulajdonba. Urbán Ágnes írása.

A Simicska-féle médiabirodalom felbomlása minimum két szinten értelmezhető. Az egyik a politikai szint, hiszen Simicska Lajos és Orbán Viktor 2015. februári konfliktusa óta sokan azt várták, hogy a választások előtt Simicska nyilvánosságra hoz olyan információkat, amelyek jelentősen csökkentik a miniszterelnök népszerűségét. Ma már tudjuk, hogy ez az ún. atombomba elmaradt, Simicska nem tudott, vagy nem akart semmi olyasmit megosztani a nyilvánossággal, amely alapjaiban rajzolta volna át Magyarország politikai térképét. Hogy pontosan miért is alakult ez így, annak megfejtését politikai elemzőkre bízom, mindenesetre az már egyértelműen kiderült, hogy Simicska Lajossal nem érdemes számolni a magyar politikai térben.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ennél érdekesebb azonban, hogy üzleti szempontból mi vezethetett a médiaportfólió felszámolásához. Korábban már többször írtunk arról, hogy az állami reklámköltés milyen látványosan torzítja a magyar piacot, és ennek Simicska Lajos cégei egyértelmű kedvezményezettjei voltak 2010 és 2014 között (az állami reklámköltésről készült adatvizualizáció itt látható). Érdemes megnézni, hogy hogy alakultak Simicska Lajos médiavállalatainak pénzügyi eredménye, miután 2015 februárjában kiéleződött a konfliktus Orbán Viktor és Simicska között.

A HírTV hírcsatorna és a Magyar Nemzet napilap árbevétele harmadára zuhant három év alatt, a kizárólag hirdetésekből élő Lánchíd Rádió pedig 2014-es árbevételének csak 5%-t tudta megőrizni 2017-re, mindössze 26 millió forint árbevételt ért el tavaly. A Heti Válasz árbevétele közel a felére csökkent 2014 és 2017 között, és sokkal magasabb értékről indulva, de lényegében ezt történt a Publimont plakátcéggel is.

1.ábra: A Simicska Lajoshoz köthető médiavállalatok árbevétele

Forrás: pénzügyi beszámolók alapján saját szerkesztés

Az árbevétel zuhanása mellett nem meglepő, hogy az adózott eredmény is visszaesett, a cégek veszteségessé váltak. A korábban szárnyaló médiabirodalom egyszerűen fenntarthatatlanná vált attól a pillanattól kezdve, hogy politikai ellenszélbe került. Egyedül a Publimont maradt nyereséges még 2017-ben is, de tekintettel a tavaly nyáron megszavazott ún. plakáttörvényre, amely jelentős költségnövekedést és bevételcsökkenést jelent a cégek számára, várhatóan hosszabb távon ez a nyereség sem lenne fenntartható.

2.ábra: A Simicska Lajoshoz köthető médiavállalatok adózott eredménye 

Forrás: pénzügyi beszámolók alapján saját szerkesztés

Üzleti értelemben nincs tehát semmi meglepő Simicska Lajos lépésében. Cégeinek pénzügyi teljesítménye látványosan visszaesett, miután 2015 februárjában a kormány kritikusává vált. A vizsgált cégek esetében a pénzügyi eredmény nem a piaci teljesítmény, hanem a politikai pozíció következménye, tehát nagyon torz viszonyok alakultak ki. Az egy más kérdés, hogy Simicska személyesen is sokat dolgozott azon, hogy ezek a torz viszonyok kialakuljanak. Lényegében ő építette fel a Fidesz média-hátországát, és az erre épülő rendszert, beleértve a közpénzek becsatornázását és a versenytársak kiszorítását. Aligha sejtette, hogy ez a fegyver néhány év elteltével ellene fordul és amikor megtörtént, már ő is tehetetlen volt. Nyilvánvaló, hogy ebben a történetben nem ő vesztes, hanem az a magyarországi nyilvánosság, amelyben már alig van független szereplő és a torz piaci viszonyok között ezek hosszú távú fenntarthatósága is kérdéses.