A Mérték régóta próbálja megtudni, hogy mi történik az MTVA háza táján, hiszen rengeteg közpénzt költ el az intézmény teljesen átláthatatlan módon. Megszereztünk néhány döntés-előkészítő dokumentumot, de nem lettünk sokkal okosabbak. Most sem derült ki, hogy milyen elvek mentén, milyen feladatokra költi el az MTVA a súlyos tízmilliárdokat. Urbán Ágnes írása.

Nemrégiben írtunk arról, hogy adatigénylést adtunk be a Közszolgálati Költségvetési Tanácshoz (KKT) és kikértük a 2014. március és 2015. június közötti ülések dokumentumait, beleértve a döntéseket megalapozó háttérszámításokat. Válaszul megkaptuk az ülések emlékeztetőit, valamint négy darab egyoldalas anyagot. Ezzel nem voltunk elégedettek, így blogunkat azzal zártuk, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, de onnan sajnálatos módon nem kaptunk választ. Kiderült, hogy csak türelmetlenek voltunk, novemberben ugyanis levél érkezett Péterfalvi Attilától, a NAIH elnökétől, amelyben leírta, hogy felszólította az MTVA vezérigazgatóját, Vaszily Miklóst az adatigénylés teljes körű teljesítésére. Néhány nappal a NAIH válaszának megérkezése előtt már megkaptuk az MTVA-tól a kért dokumentumokat, három előterjesztést. Ez alighanem azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban megtartott hat KKT ülés közül mindössze háromhoz készült ilyen előkészítő dokumentum.

Miután az egyes ülések témáit, az emlékeztetők tanulságait a fent jelzett blogban már megírtuk, ezúttal csak az előterjesztések érdekességeit foglaljuk össze (a dokumentumokat itt, itt és itt találja). Az anyagok felépítése hasonló, a követhetőség kedvéért a legkésőbbi, 2015. márciusi dokumentum számait használjuk.

A Vezetői Összefoglaló után nézettségi és hallgatottsági adatok bemutatása, a reklámbevételek, a létszám, a műsorperc statisztikák és az előírt kvóták teljesülése szerepel a tartalomjegyzék szerint, bár ezután – anélkül, hogy ezt a tartalomjegyzék jelezné – még műsorköltségek (műfajok és csatornák szerinti bontásban), tartalmi beszámolók és műsorrácsok is szerepelnek az anyagokban.

A nézettségi/hallgatottsági adatok nem különösebben izgalmasak, legfeljebb meglepő, hogy azok a módszertani hibák, amelyeket az MTVA a külső kommunikációjában elkövet (pl. az egyes csatornák reach, vagyis elérés adatainak összegzése, és ezzel a piacvezető pozíció kimutatása) nemcsak a laikus nagyközönség megtévesztésére szolgálnak, hanem a KKT belső dokumentumaiban is megtalálhatók. Úgy tűnik, mintha a menedzsment saját magát is átverné az adatok tendenciózus torzításával.

A reklámbevétel adatok mindhárom dokumentumban csak egyetlen táblázatot jelentenek, részletes információk nem láthatók, pedig nem lenne érdektelen, hogy a bevételekből mennyi jön állami cégektől és mennyi kereskedelmi hirdetőktől. Érdemes a legfrissebb, tehát a 2015 márciusi adatokat nézni, ebben a 2014-es teljes évre találhatunk számot és az derül ki, hogy a tervezett 2,4 milliárd forinttal szemben 3,4 milliárd forintos várható reklámbevételt sikerült elérni (ez még csak várható adat, de aligha áll messze a tényadattól). Ez egyrészt jó hír, hiszen minél magasabb a reklámbevétel, annál kisebb a központi költségvetésen a teher, másrészt azonban meglepő, hogy a menedzsment ennyire rosszul tervezett. A tervekhez képest jelentős eltérést az anyag készítői azzal magyarázták, hogy 2014-ben már nem futott az Antenna Hungária kampánya, ami 2013-ban jelentős, több mint 1 milliárd forintos bevételt jelentett és ezért óvatos volt a tervezés (a digitális átállással kapcsolatos kampányról itt írtunk), ráadásul a válság óta először magára talált a hirdetési piac.

A létszámadatok szerint 2014 elején 2555 fő, december végén 2498 fő dolgozott az intézményben. A legmeglepőbb az, hogy az év végi záráskor 266 közmunkás is dolgozott az MTVA-nál, érdekes lenne tudni, hogy milyen munkakörökről van szó (természetesen ez nem derül ki az anyagból).

A műsoridő-megoszlások részletes számait csatornára bontva a dokumentumokban lehet megtalálni, a televízióban a Film, dráma, irodalom (nem zenés fikció) műfaj volt a legjellemzőbb, a teljes műsoridő 27 százalékát tette ki 2014-ben. A rádió esetében a Vegyes zenei műsor volt a leggyakoribb, szintén a műsoridő 27 százalékával. A kvóták teljesülésének bemutatása (pl. magyar művek, európai művek) a vizsgálatunk szempontjából nem különösebben érdekes, a KKT anyagaiban megtalálhatók a pontos számok.

Bár a tartalomjegyzék szerint itt véget érnek az anyagok, valójában mindegyik sokkal hosszabb. A legkésőbbi, 2015. márciusi KKT ülés előkészítő dokumentumában a műsorköltség adatok következnek műfajok és csatornák szerinti bontásban. Fontos kiemelni, hogy ez a műfaji kategorizálás nem felel meg a műsoridő szerinti műfaji felosztásnak, tehát még véletlenül sem lehet – legalább műfajok szintjén – műsorpercre jutó költséget számolni (egy konkrét példán bemutatva a problémát, a műsorpercek szerinti felosztásban a Hírek, aktuális politika, gazdaság kategória szerepel, a műsorköltségek szerint pedig Hír- hírháttér, valamint a Közélet). Egy régebbi blogunkban, a 2011 vége és 2014 eleje közötti KKT dokumentumok feldolgozásakor ezt már jeleztük, sajnálatos, hogy azóta sem sikerült javítani a hibát.

Ami a műsorköltségek megoszlását illeti, 2014-ben az M1 19,3 milliárd forintba, a Duna TV 9,5 milliárd forintba került az adófizetőknek, az M2 mindössze 1,5 milliárdba, az M3 és a Duna World jóformán ingyen volt (219 milliós és 141 milliós műsorköltséggel). A Magyar Rádió műsorai 3,6 milliárdba kerültek tavaly. A teljes várható műsorköltség 34,3 milliárd forint volt.

A műfaji megoszlást tekintve a sportműsorok kerültek a legtöbbe (8,7 milliárd forint), a teljes műsorgyártási költség 25 százalékába. Emlékeztetőül hozzá kell tenni, hogy ekkor még nem működött az M4 sportcsatorna, ugyanakkor ebben az évben labdarúgó világbajnokság volt. Érdekesség, hogy a Sport az a kategória, ami a műsoridő-megoszlásban is ezzel az elnevezéssel szerepel, így tudjuk, hogy a jelentős költségek ellenére ez a műfaj mindössze 4 százalékot tett ki a műsoridőből.

1. ábra: Az MTVA műsorkészítési költségeinek megoszlása 2014-ben műfaj szerint

2. ábra: Az MTVA televíziós műsorperceinek megoszlása 2014-ben, műfaj szerint

Tanulságos, hogy a sport 8,7 milliárdos költségével szemben a gyermek és ifjúsági műsorokra csak 760 millió forint jutott tavaly a közmédiában, kulturális műsorokra nem egészen 3 milliárd. Ez azért érdekes, mert a hazai gyártású gyermek- és ifjúsági műsorokban és a kulturális tartalmakban nem jeleskednek a kereskedelmi csatornák, tehát a köztévének itt hiánypótló szerepe lehetne. Ugyanakkor sportcsatornából már lassan tucatnyi érhető el a magyar televíziós piacon, tehát nem annyira piaci kudarc kezeléséről, hanem sokkal inkább piactorzító hatásról van szó: nem kérdés, hogy az adóforintotokkal kitömött köztévé sokkal magasabb árat tud fizetni a közvetítési jogokért, mint a piacról élő kereskedelmi szereplők.

A dokumentum végén a 2015 évi tervadatok is megtalálhatók. Ez alapján a márciustól hírcsatornaként működő M1 költségvetése 11,5 millárd forintra csökkent, az M2-é 3,5 milliárdra nőtt, az M3 költsége továbbra is marginális és az M4 sportcsatorna 5,4 milliárdos tervvel indult el júliusban. A nemzeti főadóvá váló Duna tervezett költségvetése 12,9 milliárd forintra nőtt, a Duna World továbbra is elhanyagolható, a rádióra pedig 3,4 milliárdot terveztek. Ez összesen 36,9 milliárd forintos tervezett költség, amiből 25 százalék (9,1 milliárd forint) megy a sportra, a gyerek és ifjúsági műsorokra a korábbinál is kevesebb, mindössze 501 millió forint.  

A Tartalmi beszámoló különösebben nem informatív, az év legfontosabbnak ítélt műsorait, közvetítéseit foglalja össze szövegesen, mintegy 24 oldalon keresztül. Az összefoglalóból lényegében az derül ki, hogy a közmédia minden műfajban jól teljesített, a sportműsoroktól kezdve a kulturális műsorokon át a szórakoztató műsorokig.

Összességében véve nem okozott meglepetést a KKT dokumentumok átböngészése. A közszolgálati média költségvetésének előkészítése slendrián, szemmel láthatóan a döntéshozók egyáltalán nem akarják ismerni az egyes műfajok esetében a műsorpercre eső költségeket, az egyes műsorok értékelésének – például a nézőszámra számított költségekkel – a nyomát sem látni. Az online tartalomelőállítás és a hírügynökség költségvetéséről semmi nem derül ki. Nem látszódik, hogy megtörtént volna a közszolgálati feladatok meghatározása és a finanszírozás alapelveinek megfogalmazása. Mindezek alapján érthető, hogy a KKT dokumentumai miért nem nyilvánosak és miért nem adják ki simán egy közérdekű adatigénylésre: annak a felismeréséig alighanem eljutottak az érintettek, hogy több tízmilliárd forintnyi közpénz elköltésének nem ez a megfelelő módja.

Az MTVA KKT ülések dokumentumai:

2014. szeptember 29.

2014. december 18.

2015. március 6.