Tegnap 10 év fegyházbüntetést kapott elsőfokon az a szír férfi, aki tavaly ősszel Röszkén részt vett a zavargásokban és terrorizmussal vádolták meg. Érdemes áttekinteni, hogy a nagy online portálok miként tudósítottak a bírósági döntésről. Szász Zsófia és Urbán Ágnes írása.

A történet röviden annyi, hogy Ahmed H. részt vett 2015. szeptemberében az emlékezetes röszkei eseményekben, amikor a szerb és magyar határ közé szorult menekültek megpróbáltak bejutni Magyarországra. Egyedül őt vádolták meg terrorcselekmény elkövetésével, lényegében az alapján, hogy megafonba beszélt, rázta a kordont, megdobálta a rendőrsorfalat és illegálisan belépett Magyarország területére. Tekintettel arra, hogy az átlagos hírfogyasztó eddig a terrorcselekményhez valamilyen fegyveres támadást kötött, a fentiek pedig leginkább garázdaságra emlékeztetik a jogban kevésbé jártas olvasót, várható volt, hogy a történet erősen megosztó lesz. A feltételezésünk az volt, hogy ez a megosztottság abban is megnyilvánul, hogy a különböző médiumok miként számolnak be az ítéletről.

Az alábbi összeállításban azt gyűjtöttük össze, hogy az egyes hírportálok az ítéletről szóló cikkeknek milyen címet adtak, milyen hosszú volt a tudósítás (bekezdések számában mérve), valamint hányszor írták le a „terrorcselekmény”, illetve a „megafon” szavakat. Természetesen a „terrorcselekmény” megkerülhetetlen volt, hiszen éppen ez adta az ítélet alapját: a kifejezés gyakori emlegetése jelenthette azt, hogy a szerző igyekszik negatív színben feltüntetni Ahmed H.-t, de azt is, hogy próbálja részletesen elmagyarázni az olvasónak, hogy miként születhetett meg ez az ítélet. A „megafon” említése vagy annak hiánya valamivel árulkodóbb, hiszen a megafon önmagában is fontos része a történetnek. Azt még a legrettegőbb olvasók is sejtik, hogy a terroristák általában nem megafonnal támadnak, hanem jellemzően valamilyen fegyverrel. Ha tehát megafonról van szó, akkor nehezebb fenntartani azt az érzést, hogy itt bizony egy veszélyes, támadni készülő terroristáról van szó. Talán nem véletlen, hogy néhány cikkben nem is szerepelt ez a momentum.

Fontos módszertani kiegészítés, hogy a gyűjtés pillanatnyi állapotot tükröz, november 30-án délután, kora este készült. A cikkek még bővülhettek, a szerkesztők még szerkeszthettek, tehát az írások még változhattak az adatgyűjtés után.

Origo:

Headline: Tíz év terrorcselekményért a röszkei zavargás szír irányítójának

„terrorcselekmény”: 4x

„megafon”: 0x

bekezdések: 3 + képaláírás

Index:

Headline: Szeretjük Magyarországot, mondta a tíz év fegyházra ítélt röszkei megafonos szír férfi

„terrorcselekmény”: 12x

„megafon”: 2x

bekezdések: 16 + képaláírás

24.hu:

Headline: Tíz év fegyházat kapott a Röszkénél megafonozó menekült

„terrorcselekmény”: 2x

„megafon”: 2x

bekezdések: 5

HVG.hu:

Headline: 10 év fegyházat kapott a röszkei terrorper szíriai vádlottja

„terrorcselekmény”: 3x

„megafon”: 1x

bekezdések: 9

444:

Headline: Tíz év fegyházat kapott a Röszkénél a többieket megafonnal irányító szír

„terrorcselekmény”: 2x

„megafon”: 2x

bekezdések: 6

888:

Headline: Tíz évet kapott a röszkei terrorista

„terrorcselekmény”: 2x

„megafon”: 0x

bekezdések: 3

hirado.hu:

Headline: Tíz évet kapott a röszkei terrorcselekménnyel vádolt szír férfi

„terrorcselekmény”: 3x

„megafon”: 1x

bekezdések: 11

atv.hu:

Headline: Tíz év fegyházra ítélték a röszkei terrorcselekménnyel vádolt szír férfit

„terrorcselekmény”: 4x

„megafon”: 1x

bekezdések: 10

mno.hu:

Headline: Röszkei zavargás: tíz évet kapott a szír férfi

„terrorcselekmény”: 4x

„megafon”: 2x

bekezdések: 10 + képaláírás

Mandiner:

Headline: Tíz év fegyházra ítélték nem jogerősen a röszkei zavargás miatt vádolt szír férfit

„terrorcselekmény”: 3x

„megafon”: 1x

bekezdések: 5

Magyar Idők:

Headline: Tíz évet kapott a terrorizmussal vádolt férfi

„terrorcselekmény”: 2x

„megafon”: 0x

bekezdések: 7

VS:

Headline: Tíz év a röszkei megafonos szírnek

„terrorcselekmény”: 1x

„megafon”: 1x

bekezdések: 4

168 óra:

Headline: Tíz év fegyházra ítélték a röszkei „terroristát”

„terrorcselekmény”: 5x

„megafon”: 1x

bekezdések: 11

Magyar Hírlap:

Headline: Tíz évet kapott a röszkei zavargások egyedüli vádlottja

„terrorcselekmény”: 3x

„megafon”: 1x

bekezdések: 8

Népszava:

Headline: Röszkei zavargások – Tíz év fegyházat kapott a hangadó

„terrorcselekmény”: 3x

„megafon”: 1x

bekezdések: 9

Kuruc.info:

Headline: Tíz évet kapott a röszkei terrorcselekménnyel vádolt rendőrdobáló ciprusi szír „menekült”

„terrorcselekmény”: 4x

„megafon”: 0x

bekezdések: 6 + képaláírás

Nincs róla hír: Ripost, Lokál, válasz.hu, Magyar Narancs, Demokrata

Mint a fenti gyűjtésből látszik, már önmagukban a címek megfogalmazása is széles skálán mozog. A legkeményebb a 888.hu címadása (Tíz évet kapott a szír terrorista), a legemocionálisabb az indexé (Szeretjük Magyarországot, mondta a tíz év fegyházra ítélt röszkei megafonos szír férfi). Az is látható, hogy megjelent az idézőjel használata néhány címben, amivel az egyes kifejezéseket próbálták relativizálni a szerzők. A 168 óra a terroristát (Tíz év fegyházra ítélték a röszkei „terroristát”), a kuruc.info pedig a menekültet (Tíz évet kapott a röszkei terrorcselekménnyel vádolt rendőrdobáló ciprusi szír „menekült”) árnyalta ilyen módon.

A terrorcselekményt kivétel nélkül minden cikk megemlítette, de mint fent már jeleztük, ez nem is meglepő, hiszen ez volt az ítélet alapja. Az index kiugróan sokszor, 12 alkalommal írta le ezt a szót, de messze ez volt a leghosszabb és legalaposabb írás. Mint az a szövegből egyértelműen kiderült, az újságíró a helyszínen követte az eseményeket, összefoglalva az ítélet fontosabb elemeit.

A megafon szó is a legtöbb cikkben szerepelt, kivétel ez alól az origo.hu, a 888.hu, a magyaridok.hu és a kuruc.info. Ezekből a cikkekből nem derül ki, hogy végül is mi volt az a cselekménysorozat, ami az ítélet alapját adta.

Természetesen egy alaposabb tartalomelemzés még mélyebb összefüggéseket is feltárhatott volna. Ez az áttekintés inkább arra mutat rá, hogy egy gyorsan, felületesen tájékozódó hírfogyasztó mennyire eltérő narratívákkal szembesül akkor, amikor ránéz egy portálra és ott átfutja a címeket. Több esetben a cikkre kattintva sem kap árnyaltabb tájékoztatást az olvasó, mint amit a cím sugallt. A mostani példa azért különösen illusztratív, mert a menekültkérdés a magyar közélet legmegosztóbb témája, aminek a híreit éppúgy lehet építeni a legmélyebb emberi érzésekre, a humánumra, mint a zsigeri félelemre. Jól látszik, hogy a portálok ki is használják az eszközök széles skáláját, úgyhogy a magunk részéről azt javasoljuk mindenkinek, hogy ha meg akarják ismerni az igazságot, akkor többféle forrásból tájékozódjanak.