A 2018-as választások utáni hetek rádiós hírblokkjainak elemzése azt mutatta, hogy minden szinten a Fidesz politikai kommunikációja tölti be az étert. Az elemzést Hargitai Henrik, az ELTE BTK oktatója készítette, 99 rádióban elhangzó hírműsor vizsgálatával.

A 2018-as választások utáni hetekben a fővárosban és vidéken, a közmédiában és a kereskedelmiben, a klasszikus zeneitől a popzenei állomásokig gyakorlatilag alig volt olyan állomás, ahol ne kormánypárti narratíva szerint mutatták volna be a hírműsorok az országban-világban történteket. A tanulmányban azonosított kevés kivétel, kiegyensúlyozott vagy kormánykritikus híranyagokkal, elsősorban Budapesten és környékén fogható állomások voltak, melyek közül két állomás azóta elhallgatott az éterben (Music FM, Civil Rádió), egy további lekapcsolása pedig küszöbön áll (Klubrádió).

Állami hírgyár

Ez az első kutatás, mely számszerű adatokkal jellemzi a rádiós hírek tematikáit és politikai irányultságát, keretezését, a teljes országra nézve helyi és országos rádiókban is. Budapesten az állomások 81%-ban, vidéken a rádiók 95%-ban szólt dominánsan kormánypárti híradás. Budapesttől távolodva, néhány, főleg a helyben készült Rádió 1-es hírműsortól eltekintve 2018-ban egyeduralkodó volt a kormánypárti hangvétel. Ennek fő oka, hogy a kisvárosokban egy-két helyi adás mellett csak az MTVA és valamelyik vallási tematikájú rádióhálózat adásai voltak foghatóak 2018-ban.

19 helyi rádió 33 adójáról szóltak az MTI által kifejezetten a helyi rádiók számára összeállított „hangos hírek”, melyek azonban jóval kevésbé „harcias” hangvételben voltak kormánypártiak, mint az ugyancsak MTVA-ban készített Kossuth/Petőfi/Bartók/Dankó csatornákon felolvasott híranyagok. Az MTVA kiemelkedett abban, hogy itt volt hallható a legkevesebb kormánykritikus anyag, és messze a legtöbb, ellenségképpel operáló híranyag. Az MTVA ugyancsak kiemelkedett az Európai Uniót kritizáló anyagokkal (miközben EU melletti anyaga egyáltalán nem volt) és a kormánypárti politikusok saját hangjukon való szerepeltetésével. Az MTVA és az MTI rádiós híranyagai a vizsgált időszakban egyáltalán nem tartalmaztak kifejezetten az ellenzék tevékenységével kapcsolatos híranyagokat. Érdekesség, hogy szinte minden szektorban a híranyag 1-3%-át pályázati felhívások és a helyi vagy országos állami szervek „szolgálati közleményei” alkották, melyek hírértéke egyébként minimális volna.

A híranyagok elemzése során jelentős eltérést találtunk abban, ha azt számoltuk össze, milyen arányban kerülnek említésre kormánypárti vagy ellenzéki szereplők, illetve ha azt is figyelembe vettük, hogy milyen kontextusban történik ez. Technikai megszólalás szempontjából az MTVA országos hírei, mint az NMHH elemzései is kimutatták, kiegyensúlyozottak voltak: kormánypárti és ellenzéki megszólalók és hírforrások hasonló arányban szerepeltek bennük. Azonban ha a hírbeli kontextust is figyelembe vettük, akkor akárki is szerepelt a hírekben, megszólalása úgy volt a hírek szövegébe ágyazva, hogy végső soron a kormánypárt narratíváját erősítse. A hírek keretezésének figyelembevételével tehát az elemzés más eredményt mutat, mintha csak a megszólalók vagy hírforrások arányát néznénk.

A rádióhallgatási szokások változása

A politikailag egyszínűvé vált rádiós tájképnek messzeható következményei lehetnek a médiafogyasztási szokásainkra. Elképzelhető, hogy a rádióhallgatás visszaszorulásához Magyarországon hozzájárul az is, hogy szinte a teljes rádiós vertikum át van itatva az kormány narratíváját követő híranyagokkal. Ez a Spotify és más külföldi, politikamentes zeneszolgáltatók malmára hajtja a vizet és közben az élő rádiózás meglevő vagy potenciális értékei elvesznek a ma élő generációk számára. Mint ezt a közelmúltban az Élet és Irodalom hasábjain Károlyi Csaba egy jazzműsor-kritikájában megfogalmazta: „Szerencsére 11-kor nem mondanak híreket, így nyugodtan várhatjuk az adást.”

Helyi hírek ellenzék nélkül

A vidéken fogható rádiókban a helyi közügyekről szóló híreket konszenzusos, „jó” hírek dominálták. Helyi civil vagy helyi ellenzéki aktivitásról szóló, illetve a helyi hatalommal szemben kritikus anyag egyáltalán nem jelent meg a vidéki rádiók helyi híranyagában. Az elemzésben vizsgáltuk, hogy politikusok saját hangjukon vagy idézetben hányszor szerepelnek a hírblokkokban. A vidéki helyi rádiókban sem országos, sem helyi ellenzéki politikus nem szólalt meg. Elemzésünk szerint mivel a vidéki rádióknak még a látszatközszolgálatiság követelményének sem kell megfelelnie, a Magyar Rádió körzeti stúdióinak 2012-es megszüntetésével egyetlen rádió sem maradt, melynek a vidéki ellenzéki szervezetek tevékenységéről akár említés szintjén, akár kormánypárti narratíva mentén is be kellene számolna.

Az ország egyes részein párhuzamosan több rádiós szerkesztőség is készít saját gyártású helyi hírblokkot, míg jelentős területen csak egy helyi rádiós hírforrás van, és van, ahol egy sincs. Ahol van, ott túlnyomórészt kormánypárti narratíva szerint tálalják a híreket (narancs karikák), ritkább a kiegyensúlyozott (zöld) és az ellenzéki narratíva (kék). A Music FM (nagy kék karika) azóta megszűnt. Az ország nagy részén a helyi rádió is csak erősíti az MTVA-ban és a helyben fogható más rádióhálózatokban hallható kormánypárti narratívát.

Az ábra az adott vételkörzetben fogható teljes rádiós kínálat hír-keretezésének elemzését mutatja. Típuspéldákat tartalmaz a fővárosra, nagyvárosokra, kisvárosokra. A sárga vonal a kormánypárti, a kék az ellenzéki narratívák dominanciáját jelzi. Minél hosszabb a vonal, annál inkább az az oldal dominál a hírekben. A rövid vonal kiegyensúlyozott hírszolgálatra utal.

A következő ábra a kormány és az ellenzék narratíváit szemlélteti, a rádiókat vételkörzet jellege szerint csoportosítva. Az Oxygen, MTI és Hírasztal által gyártott hírblokkokat a velük szerződött helyi rádiók sugározták. A többi rádió esetében mindig helyi gyártású volt a hírblokk. Az MTVA csatornáin láthatatlan maradt az ellenzék a vizsgált időszakban.

Az elemzés teljes szövegében vizsgáltuk a helyileg fogható rádiós kínálat sokszínűségét, azok rádiók arányát, ahol híreket szerkesztenek, a helyi témájú hírek megjelenését, a saját hangon vagy idézetben megjelenő hírszereplők foglalkozását és arányát, a megnevezett hírforrásokat, a hírblokkokban megjelenő rovatok arányát és a hírek keretezését (narratíváját).

A kutatás szövege elérhető online:

https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0267323120966839

A kutatás, a hírek kódolásának részletei és további eredmények a kiegészítő anyagokban érhetőek el:

https://journals.sagepub.com/doi/suppl/10.1177/0267323120966839

https://hargitaihenrik.files.wordpress.com/2020/11/radio_news_acceptedversion.pdf